A főváros előnye továbbra is hatalmas, a legszegényebb régiókban élő dolgozók helyzete azonban nem ad sok okot az örömre.
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a ’Fókuszban a vármegyék’ névre keresztelt tanulmányának újabb kiadását, amelyben ezúttal is a tizenkilenc magyar vármegye helyzetét mutatta be. Az ebben közölt adatok alapján Magyarországon továbbra is méretes bérszakadékot találtunk a budapesti és a vidéki fizetések között.
A 2023-as év I-III. negyedévében a fővárosban a teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagbére 452 334 forint volt (ez a közfoglalkoztatottakkal együtt jelentett adat), szemben a leggyengébb béreket hozó Szabolcs Szatmár-Bereg vármegyéből jelentett 264 042 forinttal. Az időszakban az országos átlag egyébként 370 427 forint volt, a szabolcsi bérek ettől továbbra is rendkívül le vannak maradva:
A KSH szerint a vizsgált periódusban a bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakéval együtt számítva – országosan egyaránt 14 százalékkkal múlták felül az egy évvel korábbit.
Bár a fizetések mindenhol nőttek, az emelkedés mértéke Nógrád vármegye (12,2 százalék) mellett a skála két végpontján, Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legkisebb (egyaránt 12,6 százalék). Mindez azért is jelentős, mert 2023-ban az éves infláció végül 17,6 százalék lett – azaz az ország egyik legszegényebb vármegyéjének számító Szabolcs-Szatmár-Bereg fizetései még jobban lemaradtak az áremelkedés mellett.
Ez nem szakadék, hanem valódi kanyon
Vizsgáljuk meg részletesebben a fővároshoz hasonlítva Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye helyzetét. Ahol ebben az időszakban a legjobb havi béreket a feldolgozóipar hozta, 311 526 forintos havi nettóval, míg a legrosszabb béreket a vendéglátóipar produkálta, 192 576 forinttal. Ezzel szemben a bérszínvonal alapján éllovasnak számító Budapesten az ugyanezen területeken foglalkoztatottak átlagosan 453 210 forintot, illetve 275 414 forintot vittek haza.
Ahogy az az általunk készített grafikonon is látszik, a fentebb már kiemelt adatok nem a legszélsőségesebbek. Az információ és kommunikáció területén dolgozók lényegesen rosszabbul jártak a kelet-magyarországi területen, hiszen ugyanazon munkáért átlagosan 284,7 ezer forintot vihettek haza, szemben a Budapesten megkeresett 642,9 ezer forinttal. A fizetési különbségek itt több mint kétszeresek voltak.
Azt, hogy a vármegyében nem valami fényes a helyzet ezen a téren, maga a KSH is elismerte. Vagyis azt, hogy bár az átlagfizetés ténylegesen nőtt 12,6 százalékkal a vármegyén belül, az alkalmazottak így is 29 százalékkal kevesebbet kerestek az országos átlagnál. Budapesthez képest ez a különbség még jelentősebb, 41,6 százalék.
A sikermegye
Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg helyzete nem javult érdemben, Nyugat-Magyarország felé fordulva egy egészen más hangvételű történettel találkozhatunk, hiszen Győr-Moson-Sopron rohamléptekben zárkózik fel a fővárosi bérszínvonalhoz. Térképünk szerint a megyei 401 440 forintos átlagbér összességében a második legjobb eredmény Magyarországon. Ha pedig Budapestet nem számítjuk, akkor már ebben a vármegyében a legjobb az átlagfizetés országszerte.
A KSH leírása alapján a vizsgált időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete 19,8 százalékkal bővült, átlépve ezzel az infláció szintjét is.
A bérfelzárkózás is jelentős volt, hiszen ez a 19,8 százalék jócskán meghaladta az országos növekedés mértékét (14 százalék), nem is beszélve a fővárosban regisztrált 12,6 százalékról. Az alkalmazottak 8,4 százalékkal kerestek többet az országos átlagnál – tette hozzá a hivatal.
Ha kifejezetten az egyes szektorokban elérhető átlagbéreket nézzük, egyértelműen kitűnik a feldolgozóipar. Amelyben a Győr-Moson-Sopronban már jobban keresnek a dolgozók, 514,5 ezer forintot, szemben a fővárosi 453,2 ezer forinttal. Ennek magyarázatát nem nehéz megtalálni: a feldolgozóipari fizetések dübörgése mögött minden bizonnyal az Audi győri gyára, valamint a hozzá kapcsolódó, szintén a megyében megtalálható beszállítói üzemek kapcsolódnak.
Ebből egy darabig még nem lesz felzárkózás
Az időszakos jelentés adatai leginkább a felemás jelzővel írhatók le. Hiszen hiába zárkózik lendületesen Győr-Moson-Sopron vármegye a fővárosi átlaghoz, a szegényebb régiók nem igazán tudják tartani a lépést. Ez ellen szól a foglalkoztatottsági szint is – elég csak megnézni a Szabolcs-Szatmár-Beregből jelentett adatokat, amely szerint 2023 III. negyedévében a 15-64 éves népességből az egy évvel korábbinál 3,1 ezer fővel kevesebben, 238 ezren voltak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon, míg a munkanélküliek 24 ezer fős száma további 4,1 ezer fővel nőtt. Kevesebb foglalkoztatott, kevesebb munkalehetőség, és gyenge fizetések – így nehezen fog összejönni a hőn áhított felzárkózás a szegényebb régiókban. (mfor.hu)
