A döntés azt jelenti, hogy Magyarországon nem lehet népszavazást tartani az aktív eutanáziáról.
Karsai Dániel két kérdése arról szólt, hogy a Btk. alapján ne lehessen felelősségre vonni senkit, aki teljes cselekvőképességgel rendelkező, fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen állapotban lévő személyeknek nyújt segítséget.
Karsai Dániel mind a két népszavazási kérdését elutasította a Nemzeti Választási Iroda - tudtuk meg a helyszínen.
A két népszavazási kérdés a következő:
- „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?”
- Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?”
Karsai Dániel azért nem volt jelen az ülésén, mert – ahogy Facebook-posztjában írta – egy kisebb beavatkozást végeztek el rajta. Mint arról írtunk, Karsai Péter az országos népszavazásra javasolt kérdéseket tavaly december 11-én nyújtotta be a Nemzeti Választási Irodának. Ezekről egyébként Orbán Viktor miniszterelnök évzáró sajtótájékoztatóján is említést is tett, mint mondta: van egy népszavazási kezdeményezés, ezért a kormánynak nincs dolga egy jogi kérdéssel, erről döntsenek az emberek. Karsai Dánielnek pedig azt üzente: „Vele vagyunk, együttérzünk vele, sok erőt kívánunk”.
Az alkotmányjogász küzdelméről lapunkban többször beszámoltunk. Karsai Dániel – akit a gyógyíthatatlan ALS-nevű betegséggel diagnosztizálták – azért küzd, hogy az életvégi döntésekkel kapcsolatban párbeszéd induljon politika és társadalmi téren. Őt és testvérét január 15-én a köztársasági elnök is fogadta a Sándor-palotában, Novák Katalin időt kért tőlük arra, hogy a stábjával alaposabban átgondolhassa a javaslatot. (Nováknak államfőként egyébként joga van saját hatáskörben referendumot kiírni.)
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor tavaly úgy fogalmazott: – Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy az nem helyes, hogyha valakinek az élete elvételére mást kényszeríthetünk, vagy más kénytelen az életét elvenni valakinek. Egész egyszerűen ez ellentétes azzal a világszemlélettel, amiben gondolkodunk.
Karsai Dániel személyes és szakmai véleménye szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes tilalma az alapvető emberi jogait sérti, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely helyt adva a sürgősség iránti kérelmének, tavaly november 28-án, nyilvánosan tárgyalt róla. Felszólalásában többek között azt mondta, azért küzd, hogy ő maga dönthessen az élete méltóságteljes befejezéséről, ha az állapota már elfogadhatatlan számára. Ott mondta el azt is, hogy Magyarországon öt év börtön várhat arra, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. Ez a szabályozás sérti a betegek alapvető emberi jogait, és diszkriminatív, hiszen hiába engedélyezi az életfenntartó kezelések visszautasítását, ez az ALS-betegek esetében értelmezhetetlen. „Ennek az állapotnak pont az a lényege, hogy nincs kezelés” – mondta.
Az alkotmányjogász 2022-ben tudta meg, hogy gyógyíthatatlan beteg. Az ALS az izmokat mozgató idegsejtek és az izmok sorvadásával jár, majd teljes lebénuláshoz, végül fulladáshoz vezet. Mivel a betegség a mentális képességeket nem érinti, mindezt teljesen tiszta tudattal kell a betegnek végigélni. (Népszava)
