Kabarét csinálnak a miniszteri fizetések eltitkolása érdekében a minisztériumok a közérdekű adatigénylésekből.
Pedig alig egy évvel korábban uniós nyomásra kellett véget vetniük az indokolatlan időhúzásoknak.
A 15 napos határidő nem volt elég, ezért újabb 15 napot kértek a minisztériumok, hogy a 24.hu közérdekű adatigénylésére megválaszolják, mennyi a miniszterek illetménye. A válaszadásra törvényben megszabott időt csak meghatározott feltételek teljesülése estén lehetséges meghosszabbítani. A lapunknak küldött érvelés is ezekre hivatkozik, ezek szerint
azért kértek 15 nap haladékot, mert az adatigénylés
"jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik”, ezért „az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár".
- Szijjártó Péter külügyminiszter,
- Tuzson Bence igazságügyi miniszter,
- Bóka János európai ügyekért felelős miniszter,
- Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és
- Rogán Antal tárcája hivatkozott erre.
Lázár János építési, Navracsics Tibor közigazgatási, Csák János kulturális, Lantos Csaba energiaügyi, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Nagy István agrár- és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tárcája pedig nem is reagált cikkünk megjelenéséig az illetményükre vonatkozó adatigénylésünkre a 15 napos határidőn belül, noha annak meghosszabbításáról is tájékoztatni kell az adatkérőt.
Alig egy éve egyébként uniós nyomásra komoly változtatásokra kényszerült a kormány az adatigénylések gyors teljesítése érdekében. Az Európai Bizottsággal történő megegyezés és az uniós források megszerzése érdekében meg kellett szüntetni azt a veszélyhelyzeti rendelkezést, amelyre hivatkozva addig kétszer 45 napra is elnyújthatták a válaszadást a hatóságok. A jelenlegi szabályozás szerint a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 15 napon belül eleget kell tenni az adatigénylésnek (vagy meg kell indokolni, hogy a kért adat miért nem adható ki). Ez a határidő indokolt esetben csak egy alkalommal, 15 nappal hosszabbítható meg. Hogy megtudjuk, jelen esetben, egy miniszteri illetmény kiadásakor indokolt-e egy minisztériumnak „nagyszámú adatra” vagy „aránytalan mértékű igénybevételre” hivatkoznia, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal elnökéhez, Péterfalvi Attilához fordult a lap állásfoglalásért.
Mint ismert, a miniszteri fizetések tavaly kerültek a szürke zónába, miután a korábbi évekkel ellentétben nem tették fel az ezzel kapcsolatos adatlapokat a kormányzati honlapra, a fizetéseket pedig immáron minden évben maga a miniszterelnök határozza meg.
Amikor tavaly nyáron rákérdeztünk a politikai vezetők, így a miniszterek illetményére, akkor a Miniszterelnöki Kormányiroda egyenes felelet helyett olyan körmönfont választ adott, amelyből azt a téves következtetést lehetett levonni, hogy nem történt illetményemelés, és mindezt a többi kormányzati szereplő sem cáfolta. A Belügyminisztériumnak köszönhetően viszont nemrég kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és az államtitkárai a képviselőkkel azonos mértékű, 17,5 százalékos illetményemelésben részesültek még március folyamán, vagyis Pintér havi 3 millió 95 ezer forintot kap, államtitkárai pedig 2 millió 321 ezer forintot. (24.hu)
