Ételosztás "kéretlenül" Debrecenben
Nemcsak azokkal kell jót tennünk, aki szeret bennünket, adjunk annak, aki nem tudja azt visszaadni, vagyis szeressünk ingyenesen.
/Ferenc pápa/
2024. január vége. Egy hónappal ezelőtt még a boldogabb újesztendőre vártunk, azt gondoltuk, talán csoda történik, és tényleg megindul hazánk előre, jobb lesz a „kisemberek” élete is. Nos, csodák csak a mesében léteznek, a való világ az más, kegyetlenebb. Aki december végén éhes volt, most is az, csak még jobban. És az éhség nagyúr.
Megtapasztalták ezt azok a debreceni szegények is, akik meleg ételért álltak sorba a Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete hagyományos hónap végi étel osztásán.
A Petőfi tér aluljáró előtti területe gyorsan megtelt. A kezdés előtt negyed órával mind a 150 sorszámot kiosztottuk, a később jövőknek várniuk kellett. Ők sem mentek azonban haza üres kézzel, fel tudtak pakolni kenyérrel, péksüteménnyel. Az egyesület anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy több vendéget fogadjunk, sajnos nagy az igény, sokan nyújtják a kezüket segítségért. Az egyesület elért lehetőségei határához, önerőből több vendéget nem tudunk fogadni.
Szívünk összeszorul amikor látjuk, hogy az ország második legnagyobb lélekszámú városában - az ország leendő második fővárosában? - hányan élnek a társadalom peremén, élére rakva kevéske pénzüket. Megtört, az élet és a nélkülözés által meggyötört magyar emberek várták, hogy egy tányér töltött káposztához, friss kenyérhez, péksüteményhez jussanak. A gyermeknek édesség és mandarin is jutott.
Szomorú volt látni a gyermekeikkel érkező családokat. Számukra a kormány gyermekvédelmi programja semmit sem jelent, kiskeresetűek lévén, számukra a kedvezmények nem sokat érnek. Érthetetlen, hogy a 14.éve regnáló kormány kommunikációjában segíti a családokat, de a való életben ez bizony azt jelenti, hogy a tehetősebbek sokkal jobban járnak. Akik ténylegesen rászorulnak a segítségre, azok kimaradnak a kormányzati "adakozásból", nem tudják a kedvezményeket igénybe venni. Többen elmondták, a szülők dolgoznak, de ketten nem keresnek annyit, hogy családjukat 2-3 gyerekkel tisztességesen el tudják tartani. Ők semmit sem éreznek abból, hogy a kormány számára "minden gyermek fontos". A kormányzati kék plakátoktól még egyetlen gyermek, egyetlen felnőtt sem lakott jól.
Köszönjük mindenkinek a támogatását. Hálásak vagyunk, az adományokért, a pénzbeli támogatásért. Külön köszönjük a Hajdúszováti Pékség hajdúszoboszlói üzletének az adományát, a debreceni pékség segítségét, illetve annak a debreceni hölgynek a segítségét, aki a térre hozta ajándékát a szüleikkel érkező gyermekeknek.
Az egyesület legközelebb 2024. február 25.-én várja vendégeit meleg ebéddel, szeretettel.
Itt a mi térségünkben is sok ezren várják a segítő kezet, az emberi szót, szeretnének emberhez méltó életet élni. Hívunk mindenkit, aki segíteni szeretne, két kézzel, vagy anyagi támogatással. Meggyőződésünk, hogy az emberi jóságra és szeretetre talán még soha nem volt olyan szükség szeretett hazánkban, mint napjainkban. A gyűlölködés, a kirekesztés nem vezet sehova. Higgyünk a szeretet és az emberi jóság erejében.
Várjuk a debreceni lakosok adományait is, elsősorban TARTÓS ÉLELMISZER-t, gyümölcsöt, burgonyát, tisztítószereket. Örömmel várunk gyermekjátékokat, könyveket, édességet is.
Várjuk debreceni éttermek, pékségek, élelmiszerüzletek, felajánlásait, csatlakozását.
Egy jó és nemes ügyben kérjük a támogatásukat.
Aki szeretne segíteni, támogatást adni, az alábbi telefonszámon jelezheti.
Mobil (a hét minden napján): +36 30 9841 963
Átutalással:
Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete számlaszáma:
Polgári Bank ZRT 612 00261-11059802
A közleménybe kérjük beírni: ételosztás, 2024
Tisztelettel kérjük, aki teheti, adója egy százalékát ajánlja fel az egyesületnek.
Adószámunk: 18994766-1-09
Mi, a Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesületének a tagjai tudjuk, csak egy csepp a tengerben a hozzájárulásunk, de a sok-sok kis "csepp", akár csodákra is képes lehet. Mert adni jobb, mint kapni.
Bogdán Lászlóval együtt valljuk:
Számunkra természetes, hogy ha tudunk, adunk. Életünk természetes része a gyengék, elesettek segítése. Nem várunk köszönetet, örülünk, hogy adhatunk.
Tukoráné Kádár Ibolya
az egyesület vezetője
