Három szabálytalanságot is elkövetett a Központi Statisztikai Hivatal a háztartásienergia-infláció számítása kapcsán – hívta fel a figyelmet Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő szerint nem azzal, hogy módszertant változtattak, hanem azzal, hogy miként tették ezt meg. Az egyik, hogy évközben hajtották végre, a másik, hogy nem használtak úgynevezett Janus-időszakot, a harmadik pedig, hogy nem tették nyilvánossá, honnan számolták a súlyokat az új módszertannál. „Ezek olyan dolgok, amelyeket egy jól működő, normális statisztikai hivatal nem tehetett volna meg” – mondta a szakember, aki elsőként még novemberben, a Hírklikk hasábjain hívta fel a figyelmet arra, hogy nagyon „érdekesen” számolja a KSH a háztartási energia árának alakulását.
A 24.hu hétfőn megjelent nagyobb cikke irányította ismét rá a figyelmet arra az anomáliára, amiről elsőként a Hírklikken írt – még tavaly novemberben – Mellár Tamás. Abban ugyanis, hogy sikerült 10 százalék alá (9,9 százalékra) szorítani az inflációt, jelentős szerepe volt a módszertan megváltoztatásának – erre hívta fel a figyelmet a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő.
A 24. hu most megjelent cikke abból indul ki, hogy zsinórban négy hónapon keresztül nagyobb volt az elemzők által előre jelzett infláció annál, mint amit végül a KSH közölt. Mindeközben viták zajlanak az energiainfláció mérése körül, az Eurostat konzultációt kért. Hiába indult be a fűtési szezon, a KSH akkor is hónapról hónapra csökkenő energiaárakról adott számot, ennek kapcsán felmerült, hogy a hivatal a fogyasztási jelleggörbe adatait használja a méréseinél, amiről viszont módszertani ismertetőjében nem tesz említést. A portál – amely elemzők véleményét is megkérdezte az ügyről – arra is emlékeztet, hogy mindez érdekes módon egybeesik a KSH-nál történt vezetőváltásokkal.A hivatal azóta éppen olyan adatokat szállított, mint amilyeneket a kormányzat remélt, köztük az emlékezetes 9,9 százalékos októberi inflációs adattal, amelynek egyes elemzők szerint (Mellár Tamással az élen) 11–12 százaléknak kellett volna lennie.
Mellár Tamás írásának megjelenése nyomán tehát vita robbant ki a közgazdászok között a KSH-nak a lakossági energiaárak számításánál alkalmazott módszere körül. Most arra voltunk kíváncsiak, vajon szerinte nyert-e újabb bizonyítást az általa akkor megfogalmazott gyanú?
„Igen, ma már nem csak én látom, hogy igazam volt ebben, egyre több szakértő is így gondolkodik, s miként a 24.hu-ban leírtak is mutatják, ez az Eurostatnál is problémát jelent” – mondta, megjegyezve, hogy ott is vizsgálódnak a kérdésben. Itt tulajdonképpen („ha nem megyek bele mélyen szakmailag a kérdésbe”) arról van szó, amit a KSH többször is meglépett már: menet közben hajtott végre módszertani változtatást úgy, hogy nem hozza nyilvánosságra, mit is jelent a változás, az új hogyan tér el a korábbiban alkalmazott módszertantól. Nem tartanak szakmai vitákat róla, s nem kérnek nemzetközi jóváhagyást sem hozzá, egyszerűen örülnek, hogy találtak egy olyan módszertant, amely kedvezőbb eredményt hozhat ki– mutatott rá. Szabad és szükség is van módszertani változtatásra, hiszen a statisztikai adatszolgálatatásnak is alkalmazkodnia kell a világ változásaihoz, de ennek megvannak a szabályai – hívta fel a figyelmet a KSH korábbi elnöke. Bevezetésekor időszakot kell választani az átállásra, és be kell mutatni, hogy milyen eredményt hozna a régi módszertan és milyent az új, ugyanis csak így lesz megfelelően hiteles és összehasonlítható (ez a kiválasztott év lesz az úgynevezett Janus-év). A KSH azonban ezt elmulasztja, így a változtatás úgy jelenik meg az adatokban, mintha ez a gazdaság sajátja lenne, holott a módszertan változott.
Tipikusan a legmarkánsabban a vezetékes gázszolgáltatásnál jött ez elő – mutatott rá Mellár. A fogyasztók nem láttak árváltozást, ám ehhez képest 30 százalékkal csökkent a KSH által kimutatott ár, holott, ha megfelelően számolták volna, akkor kiderült volna, hogy a csökkenés jó része az új módszertanból fakad, abból, hogy nem a bázisidőszaki súlyokat, hanem az aktuális értékeket használják. A statisztikai adatoknál azonban nagyon fontos, hogy a módszertannak legyen megfelelő leírása, és az adatok rendelkezésre álljanak annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen minden, így aki akar, utána tudjon számolni – mondta.
A 24.hu-nak Palócz Éva arról számolt be, hogy tudomása szerint az Eurostat nem számonkéréssel állt elő, hanem csak felülvizsgálatot, konzultációt kezdeményezett, ami rendszeresen előfordul. S ő a maga részéről nem számít arra, hogy az uniós hivatal arra jutna, hogy az energiaárak mérése kapcsán szabálytalanság történt volna. Mellár Tamás szerint viszont mindenképpen történt szabálytalanság. Rámutatott, „nem a módszertan megváltoztatása a szabálytalanság, hanem az, hogy évközben hajtották végre, s persze nehéz eltekinteni attól a ténytől, hogy pont akkor, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy 10 százalék alá megy az infláció”. Módszertant amúgy általában az év elején szoktak változtatni, kérdés, ezúttal miért tértek el ettől és miért év közben lépték meg – jegyezte meg.
Mellár szerint az is szabálytalanág, hogy nem használtak úgynevezett Janus-időszakot. A harmadik pedig, hogy nem tették nyilvánossá azt a döntő jelentőségű tényt, hogy honnan számolták a súlyokat az új módszertannál. (A háztartások mekkora hányada használt rezsicsökkentett, illetve piaci árú energiát.). „Ezek olyan dolgok, amelyeket egy jól működő normális statisztikai hivatal nem csinálhat” – hívta fel a figyelmet a KSH korábbi elnöke.
Lát-e arra esély, hogy az Eurostat-konzultáció nyomán esetleg felülvizsgálja a KSH a korábbi inflációs adatokat? – kérdeztük. Mellár erre nem lát reális esélyt. Mint mondta: az Eurostatnak nincs olyan szerepe és súlya, hogy erre törvényileg kötelezhetné a KSH-t, „a statisztikai hivatal az elmúlt évekbeli, de még inkább a mostani vezetése pedig nem nagyon törődik azzal, hogy mit szól az Eurostat, sokkal inkább csak azzal, hogy mit mond Orbán Viktor”. Nem véletlen, hogy az Eurostatnál megfogalmazódott: sokkal jobb lenne, ha a KSH felügyeletét megváltoztatnák, ha függetlenebb lenne. Erre most lesz ugyan egy formális lépés, a KSH felügyelete ugyan az Országgyűléshez kerül, ahol – ismert - kétharmados a fideszes többség. Ha komolyan vennék a kérést, akkor egyharmad-egyharmad-egyharmad részből kormánypárti, ellenzéki és szakmai tagokból álló Felügyelőbizottságot állítanának fel a KSH mellé, és évente részletes értékelés készülne a hivatal munkájáról – mondta Mellár, aki úgy véli: ha elmarasztaló megállapítások lennének az értékelésben, akkor annak kellene, hogy legyenek következményei, akár az elnök leváltása. De ha a KSH-nak csak a parlamenttel kell évente elfogadtatnia a beszámolóját („amúgy most is beszámol a Gazdasági Bizottságnak”), akkor semmi nem fog változni, és ma ennek a legnagyobb a valószínűsége – vélekedett.
Ugyanakkor ennek meg kell egy ponton majd fizetni az árát – figyelmeztetett Mellár. Ha nem követik az Eurostat előírásokat, akkor mérséklődik a magyar adatokkal szembeni bizalom, s erről lesznek úgynevezett csillagos megjegyzések. Ugyan a KSH-t és a kormányt nem érdekli, hogy mit mond az Eurostat, de a külföldi elemzőket, befektetőket annál inkább. S ez nem fogja öregbíteni a hírnevünket – prognosztizálta a várható fejleményt Mellár Tamás. (Hírklikk)
