Nem tekinti magát közszereplőnek a kormánymédiában is rendszeresen szereplő Georg Spöttle.
Így a kommunista rezsim titkosszolgálati iratait őrző levéltárban egyelőre nem lehet betekinteni az esetlegesen róla keletkezett dokumentumokba. Egyelőre Bogár László közgazdásszal, és egy oroszpártinak tartott, ismert külpolitikai újságíróval, Stier Gáborral kapcsolatban is falakba ütköztek azok a civilek, akik az érintettek múltjára kíváncsiak. Korábban ugyanígy hárított Nógrádi György, valamint a fideszes sajtó bulvárpápája, Ómolnár Miklós is. - írja a Hvg.hu
Nem tekinti magát közszereplőnek, legalábbis az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát (ÁBTL) erről tájékoztatta Georg Spöttle. A levéltár azután nyilatkoztatta Spöttlét, hogy rá vonatkozó levéltári iratokba kért betekintést a közéleti akcióiról ismertté vált aktivista, Keresztény Zoltán.
Az egykori állambiztonsági szervek iratanyagainak őrzésére és feldolgozására, valamint a tudományos kutatás lehetőségének biztosítására létrehozott állami szaklevéltár 1997 óta fogadja az iratanyagba betekinteni kívánó állampolgárokat és a tudományos kutatókat. Keresztény állampolgárként szeretne betekinteni az esetlegesen Spöttléről meglévő iratokba.
Spöttle reakciója azért is figyelemre méltó, mert azon kívül, hogy 2019 őszén a Fidesz színeiben az önkormányzati választáson is indult (de nem nyert), nem mondható el róla, hogy irtózik a közszerepléstől.
A budapesti születésű, később Németországban élő, a kilencvenes években pedig még UFO-szakértő Spöttle, akit állítása szerint földönkívüliek raboltak el, a kétezres évek óta rendszeresen szerepel „szakértőként” a magyar sajtóban. Kezdetben rendőrségi, biztonsági, az elmúlt években pedig biztonságpolitikai, közéleti területeket érintő kérdésekben nyilatkozik, a kormánymédia egyik kedvenc, legtöbbször szerepeltetett „szakértőinek” egyike. Az orosz-ukrán háborúban az oroszok meghívására Spöttle ellátogatott a frontra, majd a Demokratának nyilatkozva arról beszélt, hogy az ukránok terrorista módszereket alkalmaznak, az oroszok részéről gyűlölettel nem, hazaszeretettel viszont találkozott.
Annak, hogy Spöttle közszereplőnek tekinti magát, múltja megismerése szempontjából van jelentősége. Az ÁBTL-ben bárki megismerheti a közszereplőkkel kapcsolatos iratokat. Ha viszont az érintett nem közszereplő, úgy ezeket az információkat nem ismerheti meg bárki, csak például egy adott téma kutatója. Az ÁBTL állampolgári és kutatói kérelemre végzi az egykori hálózati személyek azonosítását. A levéltárnak nincs befolyása arra, hogy mikor és kire „kérdeznek rá”, mikor és kire kapnak „ügynökazonosítási” kérelmet.
Bárki nem nézheti meg
Ha valaki betekintési kérelemmel fordul az ÁBTL-hez egy adott személlyel kapcsolatban, akkor a levéltár nyilatkoztatja az érintett személyt arról, hogy közszereplő-e. Amennyiben az érintett – ez esetben Spöttle – úgy tájékoztatja a levéltárat, hogy nem tekinti magát közszereplőnek, úgy az ÁBTL nem engedélyezheti a kérelmezőnek a betekintést az iratokba.
Egy efféle elutasítás esetén azonban van jogorvoslat: a kérelmező ugyanis Fővárosi Törvényszékhez fordulhat, kérve a bíróságot annak megállapítására, hogy az érintett személy közszereplő-e, vagy sem. Ez egy úgynevezett „közszereplői minőség megállapítása iránti nemperes eljárás", amelyben a bíróság tárgyalás nélkül dönt.
Az ÁBTL decemberben tájékoztatta Keresztényt, hogy Spöttle nem ismerte el a közszereplői minősítését, ezért nem is lehet betekinteni a vele kapcsolatos iratokba. Keresztény ezért januárban a Fővárosi Törvényszékhez fordult. Így a bíróság feladata lesz kimondani, hogy Georg Spöttle közszereplő-e, vagy sem.
Közszereplő, vagy sem?
Az ÁBTL-ről szóló törvény szerint közszereplőnek minősül az, aki „közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték”, illetve „aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította.”
Keresztény a bíróságnak beadott és a hvg.hu birtokába került kérelmében részletesen megindokolta, hogy Spöttlét miért tartja közszereplőnek. Egyrészt azért, mert Spöttle a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz jelöltjeként, Szentes városában önkormányzati képviselőjelölt volt. Márpedig ezzel Keresztény szerint Spöttlét a „közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték”. Másrészt azért, mert sajtónyilatkozataival, illetve saját online csatornáin keresztül is a nyilvánosságot, annak alakítását önként választotta és ekképpen befolyásolja a közvéleményt.
Jóllehet Keresztény a saját nevében fordult a levéltárhoz, valójában többedmagával kutakodik olyan emberek múltja után, akik tevékenységükkel meghatározzák, befolyásolják a közéletet és koruknál fogva fontos lehet tudni, volt-e kapcsolatuk a rendszerváltás előtt az állambiztonsági szervekkel. Keresztény és csapata több olyan személlyel kapcsolatban kért betekintést az ÁBTL-es dokumentumokba, akiknek koruknál fogva a rendszerváltás előtt akár az állambiztonsággal is kapcsolatban állhattak. Persze annak kiderítésére, hogy ez így volt-e, szükséges lenne megtudni, van-e róluk bármi a történeti levéltárban.
Nógrádiról a bíróság mondta ki, hogy közszereplő
Nem az 1962-es születésű Spöttle az egyetlen, akivel falakba ütköztek. Hasonlóan jártak el a médiában szintén biztonságpolitikai szakértőként nyilatkozó, 1949-es születésű Nógrádi Györggyel kapcsolatban is. Nógrádi – akárcsak Spöttle – az ÁBTL-t úgy tájékoztatta, hogy nem tekinti magát közszereplőnek. És ugyanígy nyilatkozott a fideszes médiagépezet kiépítésében és üzemeltetésében aktív szerepet vállaló bulvárpápa, Ómolnár Miklós is. Éppen ezért Keresztény és csapata – akárcsak Spöttle esetében – Nógrádi és Ómolnár ügyében is a bírósághoz fordult.
Eddig Nógrádi ügyében hozott döntést a bíróság: először első fokon, majd nemrég jogerősen is kimondta, hogy közszereplőnek számít. Ezzel elhárult az akadály, Keresztényék már jelezték is az ÁBTL felé, hogy Nógrádi személyére, mint közszereplőre vonatkozó betekintési kérelmének haladéktalanul adjanak helyet. Nógrádi példájából ítélve hasonló lesz Spöttle ügye is, így jó eséllyel róla is kimondja majd a bíróság, hogy közszereplő.
Ómolnár Miklós ügye is folyamatban van még. Vele kapcsolatban január 11-én hozott végzést a Fővárosi Törvényszék, kérve őt arra, hogy 15 napon belül nyilatkozzon arról, vitatja-e, hogy feladatszerűen alakítja a politikai közvéleményt. Így hamarosan az ő ügyében is döntés születhet.
Keresztényék egyebek mellett azzal érveltek, hogy Ómolnár a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó Mediaworks bulvár részlegének igazgatójaként a Bors, a Lokál és Ripost című lapok közvetlen vezetőjeként formálja a közvéleményt. Ómolnár egyébként egy ideig a Független Kisgazdapárt (FKGP) színeiben is politizált.
Mások után is kutakodnak
Emellett a Fővárosi Törvényszéknek kell a jövőben eldöntenie további két, Keresztényék szerint közéleti szereplőnek számító ember „minősítését” is.
Egyikük az 1951-es születésű Bogár László közgazdász-publicista, volt országgyűlési képviselő és egyetemi oktató, aki a rendszerváltás előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt egészen a párt feloszlásáig, majd a Magyar Demokrata Fórum tagja lett.
A Fidesz kormányra kerülésével 1998 és 2002 között Bogár a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt, az első Orbán-kormány Stratégiai Elemző Központját vezette. Ma már nincs hivatalos tisztsége, de rendszeres szereplője a kormányhoz közel álló médiának.
Csakhogy Bogár Lászlóra vonatkozóan sem engedte meg az ÁBTL, hogy Keresztényék a vele kapcsolatban esetleg keletkező iratokat megismerhessék, miután a közgazdász a megadott határidőn belül nem reagált a levéltár megkeresésére, azaz nem nyilatkozott arról, közszereplőnek tekinti-e magát.
Bogárhoz hasonlóan Stier Gábor újságíró sem nyilatkozott az ÁBTL-nek arról, hogy közszereplőnek tekinti-e magát, noha Keresztényék a vele kapcsolatos levéltári iratokat is meg szeretnék ismerni. Ezért Bogár és Stier ügyében is a Fővárosi Törvényszéknek kell majd döntenie arról, közszereplők-e.
Az 1962-es születésű Stier ismert külpolitikai újságíró. Hosszú éveken át dolgozott a Magyar Nemzetnek, jelenleg a Moszkvater.com internetes portál főszerkesztője, valamint az Ultrahang nevű Youtube-csatorna rendszeres vendége. Stier – egyedüli magyar újságíróként – személyesen kérdezte Putyin orosz elnököt az ukrán-orosz háború kitörése óta, ezt pedig az Ultrahang közvetítette. Stiert gyakran érte az a vád, hogy túlságosan elfogult az oroszok felé. A Média1 szerint tavaly azért távozott a Magyar Hang hetilaptól, mert a lap olvasói is nemtetszésüket fejezték ki Stier oroszpártisága miatt. (hvg.hu)
