Miközben a Fidesznek el kell némítania a negatív hangokat.
Az infláció csökkenése és a gazdasági helyzet enyhe javulása ellenére igen rossz véleménnyel vannak a magyarok a közállapotokról, ám a Fidesz sikerkommunikációjában továbbra sem lesz helye ezeknek az álláspontoknak. A 2022-es választási vereség után az ellenzék továbbra is keresi önmagát, a külpolitikában pedig erősödni fognak a Fidesznek kedvező szélsőséges hangok – jósolja a Policy Solutions elemzőintézet 2024-re.
Kormány
2024-ben a politikai klímát meghatározó kérdések a globális gazdasági helyzet, az energiaárak, az alapvető árucikkek árai, valamint a magyar exportipar által specializáltan előállított termékek iránti kereslet (különösen az autók) lesznek – olvasható a most megjelent elemzésben. Az általános megélhetési válság széles körű hatással van a magyar társadalomra, de sok Fidesz-szavazó elhiszi azt a magyarázatot, hogy az EU a felelős az energiaárak és így az infláció emelkedéséért is.
A Fidesz az eddigi közvélemény-kutatások alapján jól viselte a gazdasági helyzet miatti növekvő elégedetlenséget, és Orbán is tudja, hogy a pénzügyi biztonság a magyarok számára a legfontosabb kérdés, de még van ideje a Fidesznek: bármit is mérjenek a közvélemény-kutatások 2024-ben, az 2026-ban nem igazán számít majd, ráadásul az Orbán-kormány számtalan botrányt átélt jobbára a népszerűségének csökkenése nélkül.
Mint más kabinetek, a Fidesz is általában rosszabbul teljesít a ciklusának közepén, azonban ahogy közelednek a parlamenti választások, sok olyan választó, aki ideiglenesen elhagyta a Fideszt, panaszait félretéve vagy elfelejtve általában visszatér a kormányzó párt mögé. Ezért a 2026-os választás szempontjából az azt megelőző év gazdasági dinamikája lesz a legfontosabb. A 2024-es események nem sokat mondanak nekünk arról, milyen lesz a valószínűsíthető gazdasági helyzet 2025 közepén, de a Fidesz-párti média így is próbál kétségbeesetten megragadni minden olyan információt, amely arra utal, hogy a gazdaság visszapattan a recesszióból.
A Fidesz – Rogán Antal jól finanszírozott kommunikációs osztályán keresztül – figyelemmel fogja kísérni a 2024-es EP- és helyhatósági választási eredményeket, hogy megmérje, van-e növekvő elégedetlenség. Még ha egyes választók hagyományosan az EP- és helyhatósági választásokat arra használják, hogy protestszavazatokat adjanak le, amit egy parlamenti választáson nem tennének meg, lehetnek azért olyan elmozdulások, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy jelzésként lehessen értelmezni azokat – hívják fel a figyelmet a kutatók.
Ha az adatok azt mutatják, hogy a kormányzó párt támogatása csökken (a korábbi választási eredmények fényében a 45 százalék alatti eredmény csalódást okozna a Fidesz számára az európai választásokon), várható, hogy az év második felében intenzívebb lesz a kormánypárt kommunikációja, amelynek egyik központi jellemzője minden bizonnyal az lesz, hogy a „külföldi ügynökök” a felelősek minden problémáért, és valószínűsíthető a kommunikációs költségvetés megemelése is.
Az már most látszik, hogy a kormánykommunikáció a szuverenitás kérdésére összpontosít, és ennek kicsúcsosodása a szuverenitásvédelmi törvény. Így a Fidesz minden bizonnyal a kampány központi témájává teszi a külföldiek állítólagos beavatkozását Magyarország szuverenitásába, és megpróbálja úgy ábrázolni az ellenzéket, mintha „gonosz külföldi érdekeket” szolgálnának.
Ellenzék
A magyarországi ellenzék számára a mélypont 2022 áprilisa volt, amelynek pusztító hatása még mindig érezhető. Úgy tűnt, az ellenzék az összefogással és a „bármi, csak ne Fidesz” taktikával kijátszotta utolsó lapját, azonban az értéktelennek bizonyult, és most, 2024-ben meg kell védeniük azt a kevés befolyásukat is, amelyet a helyi pozícióikon keresztül eddig megtartottak.
Ezúttal nem lesz szövetségben az összes nagy ellenzéki párt a Fidesz ellen, sok településen a balliberális ellenzék két másik, viszonylag erős ellenzéki párt ellen fog versenyezni, a szélsőjobboldali Mi Hazánkkal és a szatirikus Kétfarkú Kutya Párttal, ami tovább aprózza a választók „bármi, csak ne a Fidesz” attitűddel rendelkező szegmensét. Ilyen körülmények között az EP- és a helyhatósági választások öt évvel ezelőtti eredményeinek körülbelüli megismétlése nagy siker lenne az ellenzék számára.
Az elemzők és a választók körében is egyre kevesebb lelkesedést vált ki az a kérdés, hogy melyik ellenzéki párt kap néhány ponttal többet, mint a másik, mert a lényegi fejlemény az lenne, ha valamelyik párt a Fidesz hasonló méretű alternatívájaként tudna megjelenni. Ez 2024-ben nem fog kiderülni, a közelgő választások mégis számos párt számára kulcsfontosságúak lehetnek. A Jobbikot, az MSZP-t, az LMP-t és a Párbeszédet egyaránt veszélyezteti az, hogy elveszíti a maradék pozícióit, és az EP-választáson derül majd ki, hogy van-e elég támogatottsága bármelyiküknek ahhoz, hogy átlépjék az ötszázalékos küszöböt. A közvélemény-kutatások alapján a Momentumnak lesz EP-mandátuma, de a Policy Solutions szerint fennáll annak a veszélye, hogy nem ismétli meg a kiváló 2019-es eredményeit.
A 2026-os parlamenti voksolás választási koordinációjában minden bizonnyal fontosabb szerep jut azoknak a pártoknak, amelyek elérik az EP-választás küszöbét, és a 2023 végén végzett közvélemény-kutatások alapján valószínű, hogy a Demokratikus Koalíció lesz a legerősebb tényező. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a magyar pártrendszer újabb átalakuláson megy keresztül, ahogyan az 2006 és 2010 között tette, amikor a Jobbik és az LMP kinőtt a fősodorbeli baloldal válságából.
A 2022-es választás több ponton hasonlított a 2010-eshez, és a Mi Hazánk kiemelkedő teljesítménye volt az egyik meglepetés. De sok ellenzéki szavazó számára 2022 lehetett az a pont is, amikor egy időre feladták a reményt, hogy az ellenzék sikeres lehet Magyarországon, ezért a Kétfarkú Kutya Párt életképes alternatívává vált azoknak, akik, bár korábban is szimpatizáltak vele, de nem akarták „elpazarolni” szavazatukat.
A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt számára az EP-választás áttörést jelenthet, noha a helyhatósági választás valószínűleg nem kínál számukra sok sikert Budapesten kívül, ahol a Fidesz a választási szabályok friss módosítása révén könnyebben szerezhet helyeket a közgyűlésben.
Néhány vidéki településen ugyanakkor a Mi Hazánk az etnikai feszültséget kihasználva valószínűleg meg tudja szerezni az ellenőrzést.
Bár az ellenzéknek nincs életképes stratégiája a Fidesszel szemben, az adott korlátok között is javíthatna a pozícióján és megcáfolhatná azt az álláspontot, miszerint nem lehet valódi, hatékony kormányzásra képes alternatívaként tekinteni rá. Ez azonban csak akkor érhető el, ha az ellenzéki oldal túlnyomó többsége elfogadja, hogy a legfontosabb cél a Fidesz eltávolítása, és képes felülkerekedni az egyéb ideológiai vagy politikai megfontolásokon – vélik a kutatók. Ez a megosztottság jelen van az ellenzéki politikusok és a választók között is, és amíg ez fennáll, addig bármilyen jelentősebb politikai változás csak a Fidesz támogatottságának összeomlása miatt következhet be.
Külpolitika
A lengyelországi választástól eltekintve a nemzetközi politikai áramlatok nem feltétlenül kedvezőtlenek a Fidesz számára. Az orosz-ukrán háború stagnálása azt mutatja, hogy a nyugati támogatás sem elég arra, hogy a mérleg nyelve jelentős mértékben az ukránok javára billenjen, és – ha csak Putyin valamilyen kiemelkedő módon nem fokozza a támadást – valószínű, hogy a háború kissé háttérbe szorul az EU napirendjén – Orbánnak kedvező módon.
Egy másik kedvező tendencia a magyar miniszterelnök számára az, hogy több országban is megerősödtek a hasonló gondolkodású populisták: az oroszbarát Robert Fico Szlovákiában, a szoros Orbán-szövetséges, Geert Wilders Hollandiában, és az igen ellentmondásos Javier Milei Argentínában. Sok országban, mint például Franciaországban és Németországban, a populisták támogatottsága rekordmagasságokban van.
2024-ben számos olyan választás lesz, amelyek befolyásolhatják a magyar kormány nemzetközi helyzetét. A legfontosabb természetesen az Egyesült Államok elnökválasztása, ahol Orbán már korán beállt Donald Trump mögé, és egy esetleges Trump-győzelem néhány évre megkönnyítené a magyar kormány helyzetét a Fehér Házban. Emellett lesznek nemzeti választások két szomszédos országban, Horvátországban és Ausztriában, utóbbiban akár egy másik oroszpárti Fidesz-szövetséges, a Szabadságpárt is győzhet, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kormányt is alakíthat.
Orbán reméli, hogy a történelem megismétli önmagát, és ahogyan az 2014 után is történt, az elszigeteltsége fokozatosan enyhülni fog az EU-ban. Ha az Európai Tanács egy olyan irányba tolódik, amely kevésbé ellenséges vele szemben, az Európai Bizottság is engedhet néhány olyan kérdésben, amelyekben eddig nyomást gyakorolt a magyar kormányra. Főleg, hogy uniós források visszatartásával szemben Orbánnak is van nyomásgyakorlási eszköze, a vétójog, amellyel szívesen él.
A Policy Solutions nem tartja valószínűnek a változást Magyarország és Oroszország kapcsolatában. Bár nem kizárt, hogy a magyar kormány Putyin személyét kockázatnak tekinti, amiért az súlyos törést okozott Magyarország és hagyományos partnerei között, de Orbán az ukrajnai invázió után is kitartott Putyin mellett, és ez a határozottság a háborútól távol eső polgári területek bombázása ellenére is megmaradt. Mindezek fényében egy NATO-tagállam elleni támadáson kívül kevés olyan reális forgatókönyv van, amely megváltoztathatná Orbán véleményét Putyinról.
A háború közelebb hozta egymáshoz a nyugati országokat, lásd például Finnország és Svédország korábban elképzelhetetlennek tartott NATO-csatlakozási kérelmét, a magyar miniszterelnök azonban világossá tette, hogy nem akarja megerősíteni ezeket a szövetségeket, helyette a keleti hatalmak megbékítésére törekszik. Nem lehet ugyanis másképp értelmezni azt, hogy folyamatosan elutasítja Svédország NATO-csatlakozását, holott kormánya kifejezetten elismeri, hogy ez erősítené a szövetséget. Akár zöld utat ad Svédország NATO-csatlakozásának, akár nem, ez az általános megközelítés fogja meghatározni a külpolitikáját 2024-ben és valószínűleg azon túl is.
Egyre több jel utal arra is, hogy Kína értékeli Magyarország erőfeszítéseit a két ország kapcsolatainak elmélyítésében, és a kínai külpolitikai elit bizonyára észlelte, mennyire állhatatosan állt ki a magyar kormány Putyin külpolitikai érdekei védelmében. Ráadásul Kína számára jelentős előnynek bizonyul olyan partnerrel rendelkezni az EU-ban, amelyre számíthat a vele kapcsolatos vitás kérdések esetében, legyenek azok geopolitikai vagy gazdasági jellegűek.
Eközben Orbán továbbra is erősen hangsúlyozza, hogy ő nemcsak Magyarország prófétája, hanem a világszerte népszerű mozgalom szószólója is a globális liberális elit ellen. Miután nemrégiben a Magyar Külügyi Intézet is a miniszterelnök politikai igazgatójának irányítása alá került, az intézet minden bizonnyal segíteni fogja a kormányfőt abban, hogy megvalósítsa azon történelmi vízióját, miszerint Magyarországnak magasabb külpolitikai célokat kell kitűznie, mint amilyenre a mérete és a gazdasági teljesítménye alapján képes lenne.
Gazdaság
Magyarország gazdasági kilátásai 2024-re kedvezőbbnek tűnnek a 2023-ban tapasztalt kihívásokhoz képest, beleértve, hogy az infláció egyre inkább visszaszorul, és várhatóan újraindul a gazdasági növekedés is. Az Európai Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint a GDP várhatóan 2,4 százalékkal növekszik 2024-ben, és további 3,6 százalékkal bővül 2025-ben. A költségvetési helyzet nem lesz olyan derűs, mint a kormány várakozásai: az infláció csökkenése ellenére a közkiadások magasak maradnak, az államadósság a GDP arányában valószínűleg a következő években mintegy 70 százalék körül stabilizálódik.
A magánfogyasztás az áremelkedés mérséklődése következtében növekszik, de az elkövetkező két évben valószínűleg nem tér vissza a 2023 előtti szintekre. Az infláció összességében konszolidáltabb lesz, mint 2023-ban, de 2024-ben sem lesz alacsony, és az, hogy elfogadható szintre, azaz legalább 4 százalék alá szorítsák le, kihívást jelent a Magyar Nemzeti Banknak és a kormánynak is – konfliktusos helyzeteket okozva.
A kényes gazdaságpolitikai egyensúlyt tovább bonyolítja, hogy az állami kiadások ösztönzik a növekedést, miközben az infláció elleni küzdelem jellemzően a kiadások csökkentésével jár.
A kormány nagy hangsúlyt helyez a termelés támogatására, kiemelt politikai segítséget nyújtva a magánberuházásoknak – támogatások, olcsó finanszírozás és adócsökkentések révén –, ennek ellenére várhatóan emelkedni fog a bruttó tőkefelhalmozás. A nettó export egyenlege 2024-ben várhatóan éppenhogy csak pozitív lesz, azonban 2025-re a jelenlegi pályát követve ismét negatívba fordulhat. Mindazonáltal a GDP növekedéséhez való hozzájárulása más tényezőkhöz képest továbbra is jelentős.
Hosszú távon Magyarország gazdasági potenciálja kihívást jelent. A kormány felismerése, hogy csökkenteni kell a transznacionális vállalatok szerepét, és növelni kell a hazai hozzáadott értéket, nem vezetett hosszú távú gazdasági fejlesztést elősegítő politikai környezet kialakításához. A magyar tulajdonú vállalatok részvétele a globális értékláncokban alacsony marad, és a hazai termelők innovációs kapacitása csökkent. A külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok közötti termelékenységbeli különbségek nőttek, hozzájárulva a magyar gazdaság tudásintenzitásának csökkenéséhez.
Az EU-források közép- és hosszú távú csökkenésének lehetősége jelentős fenyegetést jelent Magyarország gazdaságára nézve. Míg a jelenlegi vita a jogállamisági feltételrendszer körül bizonytalanságokat vet fel, Magyarország hozzáférése az EU költségvetéséhez és a járvány utáni helyreállítási alaphoz kulcsfontosságú marad a 2023 utáni gazdasági fejlődés szempontjából.
Társadalom
Egy 2022-es Ipsos-felmérés szerint mindössze a magyarok 14 százaléka elégedett az egészségüggyel, egy 2023-as kutatásból pedig az derül ki, hogy a magyar lakosság kétharmada rossznak ítéli az oktatási rendszert, míg a az elemzést készítő Policy Solutions egyik korábbi kutatása alapján a megélhetési költségek is az ország leggyakrabban említett problémái közé tartoznak.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon számos kritikus kérdésben a közvélemény és a tények ellentmondanak a kormány állításainak. A Fidesz törekvéseinek nagy része arra irányul, hogy nagyobb kontrollt szerezzen azokban a közintézményekben, amelyek a társadalmi valóságot érintő közvéleményt formálják. Gyakorlatilag a magyar kormány egy olyan kisebbség érdekében cselekszik, akik általában elégedettek az egészségügyi, oktatási, pénzügyi és üzleti tapasztalataikkal.
Miközben a kormány erős befolyással rendelkezik a médiában, a magyarok többsége számos kérdésben más nézetet képvisel a társadalmi valóság terén. Ennek egyik oka, hogy a kormány olyan kérdéseket helyez előtérbe, mint háború, a migráció, a szuverenitás, Brüsszel, Soros, viszont azok a területek, ahol a magyarok véleménye jelentősen különbözik a kormányétól, nem nagyon jelennek meg a fideszes politikai diskurzusban.
A Fidesznek biztosítania kell, hogy ez így maradjon, és hogy a nyilvános megítélés továbbra is az legyen, hogy a kormányzó párt az egyetlen kompetens erő a mai kulcsfontosságú kérdésekben. A Fidesz népszerűségéhez kulcsfontosságú, hogy a magyarok a szavazófülkében inkább
- a szuverenitásért folytatott képzeletbeli küzdelmek,
- ellenséges milliárdosok külföldi manipulációja
- és Brüsszel Oroszországgal szembeni állítólagos agresszív hozzáállása miatt aggódjanak,
mint olyan területek miatt, ahol a saját tapasztalatuk szerint Magyarország nem teljesít olyan jól, ahogyan azt a kormány állítja.
A közvélemény uralásához engedelmes médiumokra, hosszú távon pedig oktatási és kulturális intézményekre is szüksége van a kormánynak, amelyek a Fidesznek kedvező képet közvetítik a mindennapi észlelés valóságaitól függetlenül. Általában véve minél inkább jelen van egy téma a saját személyes életükben, annál valószínűbb, hogy a magyarok észlelni fogják a hibákat, elégedetlenséget szülve, míg a mindennapi tapasztalatuktól távoli ügyekben valószínűbb, hogy úgy érzik, a kormány jó munkát végez. A Fidesz-kormány kommunikációs osztályának e felfogás fenntartása a legfontosabb feladata.
Az elemzők szerint nehéz megjósolni, mi következik a Fidesz számára a társadalmi ellenőrzés kiterjesztésében, az viszont biztos, hogy folytatódni fog.
Egy másik fontos kérdés viszont, hogy a magyar közvélemény meddig képes szemet hunyni a létfontosságú kérdésekkel kapcsolatos saját megítélése és a Fidesznek ettől merőben eltérő álláspontja közötti szakadék fölött. (24.hu)
