Elfogadta az Európai Parlament a Magyarországot elítélő határozatot.
Elfogadta az Európai Parlament a Magyarországot elítélő határozatot. A dokumentum kimondja, hogy Magyarországon kiépült a választási autokrácia hibrid rendszere, vagyis többé nem igazi demokrácia. Az előterjesztésre 345-en szavaztak igennel, nemmel 104-en, 29-en pedig tartózkodtak. A magyar képviselők közül csak a momentumos Cseh Katalin szerepelt a most elfogadott határozati javaslat előterjesztői között.
Csütörtök kora délután szavazott az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a magyarországi helyzetről, illetve a befagyasztott uniós forrásokról szóló állásfoglalásról. A javaslatot öt EP-frakció (néppárti, szocialista, liberális, zöld és baloldali) képviselői nyújtották be. A magyar képviselők közül a momentumos Cseh Katalin szerepel az előterjesztők közt. A teljes szöveg magyarul itt olvasható.
A határozat – amelynek kötelező ereje nincs, csupán politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető – kimondja: „Magyarországon kiépült a választási autokrácia hibrid rendszere”, vagyis többé nem igazi demokrácia. A határozat reagál a tavaly decemberben elfogadott, úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényre is. Az EP szerint ez „még több lehetőséget biztosít a végrehajtó hatalom számára a független hangok és az ellenfelek elhallgattatására és megbélyegzésére”.
A jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik a kormány szisztematikus intézkedéseinek eredményeként
– olvasható az állásfoglalásban, amely szerint „a jogállamiság helyzetének romlása jelentős kockázatot jelent az EU pénzügyi érdekeinek védelmére”.
Az EP a határozatban „sajnálatát fejezi ki, és ismételten komoly aggodalmának ad hangot” amiatt, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárd euró eddig zárolt forrást. A képviselők szerint ugyanis ennek feltételei egyáltalán nem teljesültek, és az Európai Parlament sem kapott tájékoztatást a folyamatról.
Ursula von der Leyen szerdán azt mondta: csak azt fizették ki Magyarországnak, aminek a feltételeit teljesítette.
Az állásfoglalásban az EP „felhívja a Bizottságot”, hogy az úgynevezett helyreállítási alapból addig ne folyósítsanak kifizetéseket a magyar félnek, amíg a korábban meghatározott célok nem teljesülnek, és ennek nem látszik konkrét és ellenőrizhető eredménye. A képviselők arra is felszólítják a Bizottságot, hogy „teljes mértékben használja ki a rendelkezésére álló eszközöket, különösen a pénzügyi intézkedéseket és gyorsított kötelezettségszegési eljárásokat”. Az EP „gyors fellépést vár a »nemzeti szuverenitásvédelmi« törvénycsomag elfogadását követően” is.
A határozat címzettjei közt van a tagállamok kormányaiból álló Európai Tanács is, amely évek óta nem lépett előre a Magyarország ellen az unió alapvető értékeinek megsértése miatt indított, úgynevezett 7. cikk szerinti eljárásban. Felszólítják a Tanácsot és a tagállamokat is, hogy indítsák meg a Tanács döntéshozatali reformját, hogy „megszüntessék a vétójoggal való visszaélést és a zsarolást”. (rtl.hu)
