Jóllehet gyakran kerül elő a közbeszédben, hogy Kína és a Nyugat összecsapása elkerülhetetlen, Kína nem egy agresszív hatalom.
Valójában bezárkózó és védekező ösztöneire hallgat minden konfliktushelyzetben – szögezte le George Yeo, volt szingapúri külügyminiszter és nyugalmazott tábornok a Danube Institute rendezvényén a Lónyay-Hatvany villában, június 19-én. A délkelet-ázsiai politikus David Martin Jonesszal, a Danube Institute kutatási igazgatójával, Horváth Csabával, az intézet vezető kutatójával és Eszterhai Viktorral, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatójával folytatott diskurzust.
George Yeo, Szingapúr külügyminisztere - Forrás: The Edge Singapore
Bevezető előadásában Yeo leszögezte: a Nyugat nem érti eléggé Kínát ahhoz, hogy valós képet alkothasson szándékairól. Kína elsősorban azért tűnik fenyegetésnek az egész nemzetközi rendszer számára, mert óriási a mérete és rendkívül egységes, etnikailag homogén. Ezt a nagy, homogén tömböt azonban az hozta létre és tartja fenn, hogy Kína mindig is nagyon bezárkózó és védekező volt. A koronavírus alatt is ebből profitált: lezárta a határait és gazdaságilag sokkalta jobban megúszta a krízist, mint bármelyik másik fejlett társadalom. Kína tehát okosan alkalmazza ezt a stratégiát.
Ezzel magyarázható az is, hogy a távol-keleti hatalom nem úgy viselkedik, mint Oroszország, amely agresszívvá válik, ha veszélyt érez: inkább visszahúzódik, és „bezárja a kapukat”. Ezért az ukrajnai háborúban is inkább békecsináló szerepet fog játszani.
A háború Kína számára hasznos abból a szempontból, hogy a multipoláris világ létrejöttét segíti elő, hiszen leválasztja Oroszországot a Nyugatról. Az azonban nem érdeke, hogy a háború tovább eszkalálódjon, és még komolyabb instabilitást idézzen elő Európában. Oroszországot éppen ezért gazdaságilag segíteni fogja, hogy ne omoljon össze, de elsősorban a békés rendezésre fog törekedni.
Kérdésekre válaszolva a szingapúri külügyminiszter kitért hazánk világpolitikai helyzetére is, leszögezve: a kicsi országok elsősorban türelmes, óvatos, de következetes politikával képesek megőrizni identitásukat, valamint a gazdasági és politikai kapcsolatok kiterjesztésével, a konnektivitás erősítésével tudják érvényesíteni akaratukat a nemzetközi színtéren. Ez igaz délkelet-ázsiai hazájára, Szingapúrra, de Magyarországra is. Manapság, a világban végbe menő blokkosodás és az erősödő integrációk korában a legnehezebb az identitás és a szabad akarat megőrzése a kis országok számára. Ebben a kicsi Magyarország és a távoli, de szintén kicsi Szingapúr érdekei összeérnek – hangsúlyozta a délkelet-ázsiai politikus.