Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Ezer milliárd jöhetne egy új EU-alapból épületfelújításra, rezsitámogatásra, ha az Orbán-kormány csak a rászorulóknak tenné elérhetővé a támogatást

Belföld
2024.01.18.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Az energiaválság láthatóvá tette a rezsicsökkentés súlyos mellékhatását: a lakások több mint fele energiapazarló. A kabinetnek lenne esélye változtatni, de az uniós alap eléréséhez át kellene alakítani a támogatási rendszert.

Magyarország csaknem 1000 milliárd forintot fordíthatna épületfelújításra, rezsitámogatásra egy új uniós alapból, ha hajlandó lenne szociálisan célzottá tenni a hazai támogatási rendszert. A jelenlegi rezsivédelem ugyanis nem ilyen; mindenkinek jár rászorultságtól függetlenül, ami csúnyán pazarlóvá tette a magyarokat. Jól mutatja ezt a lakossági energiafogyasztás elszabadulása a kormány korábbi rezsicsökkentési intézkedései nyomán. Az áram, a földgáz és a távhő felhasználása 34-43 százalékkal nőtt az energiaárak 20-25 százalékos csökkentése, majd befagyasztása után 2014 és 2021 között – hívta fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország 2023-as jelentésének harmadik, a szociális klímapolitika lehetőségeit ismertető fejezetében, amelyet tegnap ismertetett a két szerző, Feldmár Nóra és Koritár Zsuzsanna a szervezet Margit körúti irodájában.

Még ennél is rombolóbb hatás az épületek elhanyagolása. Az örökké tartó olcsó rezsi illúziója háttérbe szorította a szigetelést, a nyílászáró cseréket, illetve a lakások fűtés- és elektromos rendszereinek felújítását, a hatékonyabb energiafelhasználást elősegítő korszerűsítéseket. A magyarok többsége benne ragadt régi, széllelbélelt, nagy alapterületű családi házában. Márpedig egy 1980 előtt épült ház 2,5-3-szor annyi energiát fogyaszt, mint egy azonos alapterületű, de korszerű otthon. Az alacsonyan tartott energiaár, bár kétségtelenül drasztikusan csökkentette a hátralékosok számát, keveseket ösztönzött felújításra, mígnem jött az ukrán háború és a nyomában elszabaduló energiaárak, ami pénzügyileg fenntarthatatlanná tette az állami rezsivédelmet.

Az Orbán-kormány 2022 augusztusától jelentősen átalakította a szabályokat, miközben a magyar lakosságot senki nem készítette fel a gyors váltásra. Valóságos pánik tört ki, amit később felváltott az egyéni alkalmazkodás, amelynek fő eleme a fogyasztás csökkentése és az alternatív fűtésmódokra való áttérés. A Habitat saját – főként a közösségi média és a publikus online oldalakon megjelent tartalmak, illetve az azokra adott válaszok alapján összeálló – kutatásából azt szűrte le, hogy a hamis biztonságérzetet minden átmenet nélkül, sokkszerűen váltotta fel a teljes bizonytalanság, a csalódottság és a felháborodás. Egy másik felmérésük szerint a rezsiszabályok változása előtti 52 százalékról 76 százalékra nőtt azok aránya, akiknek megterhelő a rezsiszámlák kifizetése.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az árszabályozás bejelentése utáni 12 hónapban a lakossági gázfogyasztás negyedével, az áramfogyasztás 7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. Az intézkedés az alacsony jövedelműeket sújtotta leginkább, hiszen kisebb jövedelemből kellett kigazdálkodniuk a megugró árakat. A szociálisan érzéketlen Orbán-kormánytól azonban semmiféle állami segítségre nem számíthattak. Holott a többi uniós országban éppen ekkor indítottak rezsitámogatási programot. Az energiaválság miatt szintén nehéz helyzetbe került önkormányzatok saját szűkös forrásaik miatt pedig csupán csekély segítséget nyújthattak a bajba jutottaknak.

A „rezsiillúzió” miatt állami szinten se tettek semmit a hatékonyabb energiafelhasználás elősegítése érdekében, ahogy a klímapolitikai célok elérése sem volt fókuszban, így csak kevés olyan projekt indult, amely lehetővé teszi az uniós keretek kihasználását. Holott társadalmi igény lenne rá: a hét elején nyílt napelem-pályázat iránt például olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a regisztrációkat fogadó állami informatikai rendszer órákra lefagyott, végül 17 ezer pályázónak sikerült leadnia a szükséges dokumentumokat. Az Energiaügyi Minisztérium előzetesen ennél jóval kevesebbel, 15.160 projekttel számolt.

Az energiaválság mellett az unió által kitűzött klímacélok is a kormányzati stratégia módosítását követelnék. 2030-ra 16 százalékkal, 2050-re 100 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ráadásul a megtakarítás 55 százalékát a legrosszabbul teljesítő lakóépületeknél kellene elérni. Magyarországon a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók túlnyomó többsége ilyenben él. Kiadásaik csaknem ötödét viszi el a rezsi. Az általuk lakott lakások, házak korszerűsítése önmagában 17,4 százalékos energiamegtakarítást eredményezhetne népgazdasági szinten egy német kutatás szerint.

Örök kérdés a finanszírozás. Az EU már futó programjaiból összesen 460 milliárdot költhet a kormány energiahatékonysági projektekre. Ez cirka 100 ezer lakás korszerűsítésére elég, holott a kitűzött klímacél eléréséhez évente 130 ezer otthont kellene felújítani. Az EU felismerve, hogy a karbonsemlegesség elérését szolgáló szabályozások jelentősen növelik az energiaszegénység kockázatát (azok esetében lehet erről beszélni, aki nem tudnak hozzáférni az alapvető életszínvonalat és egészséget biztosító energiaellátáshoz), létrehozza a Szociális Klímaalapot, amelyet a szén-dioxid kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeiből töltenek fel. Az alap pénzügyi kerete tág körben használható fel rövid és hosszú távú célokra, beleértve az épület korszerűsítést és a rezsitámogatásokat is. A kormányoknak 2025. júniusáig kell kidolgozniuk a saját programjukat. Ezt a helyreállítási alaphoz hasonlatosan hagyja jóvá az EU. Az egyetlen feltétel: a pénzt szociálisan célzottan kell felhasználni, azaz elvileg csak rászorulók számára adható támogatás, indítható program. (Azért van egy kiskapu: a keret valamivel több mint harmada általános rezsitámogatásra is adható, ha épületfelújítás társul hozzá.)

Ez kormoly irányváltásra kényszerítheti az Orbán-kormányt, hiszen a 2016 és 2023 között a lakástulajdonhoz kapcsolódó támogatásoknak csupán kis részét költötték el rászorultsági alapon. A CSOK, az otthonfelújítási támogatások, államilag támogatott hitelek, stb. összesen 2234 milliárd forintot vittek el a központi költségvetésből. A pénz alig valamivel több mint a tizedét – 232 milliárdot – használták fel a rászorulók segítésére, például önkormányzati lakásfenntartási támogatására, szociális tűzifa-programra, akadálymentesítésre, gyermekvédelmi lakásalapra.

Mindeközben hatalmas összeget költöttek a Németh Szilárd rezsibiztos által felügyelt rezsivédelemre: 2021-ben 296 milliárdot, 2022-ben 1800 milliárdot, tavaly 2580 milliárdot. 

Az idén ezt 1340 milliárdra akarják visszahúzni, ami viszont további megszorító intézkedéseket, a rezsitámogatás csökkentését sejteti.

A Szociális Klímaalap 2032-ig használható fel, ám ehhez meg kell határozni az energiaszegénységben élők és a veszélyeztetettek körét, programokat kell kidolgozni és létre kell hozni egy intézményrendszert, amely a rászorultak számára is elérhetővé teszi ezeket a támogatásokat. Az óra már ketyeg, a tét pedig 1000 milliárd forint. (Népszava) 

Címlapkép forrása: Városi Kurír
Energiahatékonyság
SZOCIÁLIS RENDSZER
HABITAT FOR HUMANITY MAGYARORSZÁG
RÁSZORULTSÁG
REZSITÁMOGATÁS
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.18. - 08:42
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Szúrós szag terjengett, kiterelték a dolgozókat a komáromi akkumulátorgyárból 

    Szúrós szag terjengett, kiterelték a dolgozókat a komáromi akkumulátorgyárból 

  • Könnyű lenne hozzájutni ehhez az állami támogatáshoz, mégis sokan veszni hagyják

    Könnyű lenne hozzájutni ehhez az állami támogatáshoz, mégis sokan veszni hagyják

  • Hableány-tragédia: nem fizette ki a Viking a megítélt sérelemdíjat

    Hableány-tragédia: nem fizette ki a Viking a megítélt sérelemdíjat

  • Perintfalvi Rita: Miért fordulnának el a reformátusok Balogtól, ha eddig jó volt nekik?

    Perintfalvi Rita: Miért fordulnának el a reformátusok Balogtól, ha eddig jó volt nekik?

  • A magyar gazdaság mozdonya bajban van

    A magyar gazdaság mozdonya bajban van

  • Az internet egy durva megafonos bakin röhög, de valójában csak egy paródiaoldalt vettek túl komolyan

    Az internet egy durva megafonos bakin röhög, de valójában csak egy paródiaoldalt vettek túl komolyan

  • A feltámadás jól hangzik, csak nehéz hinni benne

    A feltámadás jól hangzik, csak nehéz hinni benne

  • Donáth Anna: Varga Judit a szemembe hazudott

    Donáth Anna: Varga Judit a szemembe hazudott

  • Beindult a szájkarate Hajdú Péter és Pottyondy Edina között

    Beindult a szájkarate Hajdú Péter és Pottyondy Edina között

  • A volt biztonsági tanácsadója szerint Donald Trump egyszerűen túl hülye ahhoz, hogy diktátor legyen

    A volt biztonsági tanácsadója szerint Donald Trump egyszerűen túl hülye ahhoz, hogy diktátor legyen

  • Heti abszurd: Kell még valamit mondanod, Bernadett?

    Heti abszurd: Kell még valamit mondanod, Bernadett?

  • Április 1-én indul a tavi viharjelzési szezon

    Április 1-én indul a tavi viharjelzési szezon

  • Hidegfronttal búcsúzik a nyárias húsvét, keddre visszatér a tavasz

    Hidegfronttal búcsúzik a nyárias húsvét, keddre visszatér a tavasz

  • Puzsér: „Ha a buddhaság fájna…” – a szélhámos Pityinger Lacikának az arcába való belemászás szóban és dalban

    Puzsér: „Ha a buddhaság fájna…” – a szélhámos Pityinger Lacikának az arcába való belemászás szóban és dalban

  • Varga Judit napi négy titkos megfigyelésről döntött tavaly igazságügyi miniszterként, de Tuzson Bence sem maradt le tőle túlzottan

    Varga Judit napi négy titkos megfigyelésről döntött tavaly igazságügyi miniszterként, de Tuzson Bence sem maradt le tőle túlzottan

  • Szörnyethalt egy nő, miután egy 200 kilós szarvas zuhant az autójukra

    Szörnyethalt egy nő, miután egy 200 kilós szarvas zuhant az autójukra

  • Mire készül Magyarország az Európai Unió soros elnökeként?

    Mire készül Magyarország az Európai Unió soros elnökeként?

  • Harmadnapja nem evett, se sokat, se keveset

    Harmadnapja nem evett, se sokat, se keveset

  • Bencsik András visszaszólt a júdásozó Rákaynak

    Bencsik András visszaszólt a júdásozó Rákaynak

  • Műsorváltozás: vígjáték helyett Varga Judit interjú

    Műsorváltozás: vígjáték helyett Varga Judit interjú

  • Sarka Kata: Hajdú Pétzer retteg, hogy kiderül, amit rendszeresen velem tett

    Sarka Kata: Hajdú Péter retteg, hogy kiderül, amit rendszeresen velem tett

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element