Az EU ipari összeomlását emlegetik és aggódnak a munkahelyek jövője miatt a főbb európai szakszervezetek, amelyek megszorítások helyett megoldásokat sürgetnek, máskülönben idén több ágazatban tömegek kerülhetnek utcára.
Európa meghatározó szakszervezetei mély aggodalmuknak adtak hangot az EU látványos ipari hanyatlásának legújabb jeleire, főként, hogy a strukturálisan magas energiaárak továbbra is az unió gazdaságának egyik kulcsfontosságú pillérét sújtják és így több millió munkahelyet veszélyeztetnek.
A félelmek fokozódtak, miután az Eurostat hétfőn közzétette tanulmányát, amely szerint az EU ipari termelése havi összevetésben 0,2 százalékkal esett vissza tavaly novemberben, ami azt jelenti, hogy már a harmadik, egymást követő hónapban regisztráltak teljesítménycsökkenést. Az ipar roskadozása éves összevetésben még szembetűnőbb: az októberi 5,4 százalékos zuhanás után novemberben már 5,8 százalékra ugrott a visszaesés.
Ez pedig a szakszervezetek szerint drámai képet fest a jövőről, mivel egyre több, főként energiaigényes ágazatban szűnnek meg tömegesen a munkahelyek – a folyamatot pedig idén felgyorsítja az Európai Unió megszorításon alapuló fiskális politikája.
Nagyon aggasztó a helyzet
Egyre inkább visszaüt a kulcsfontosságú infrastruktúrába való beruházások hiánya, ami az egész Európai Unióban térdre kényszeríti az ipart.
Nagyon aggasztó helyzettel állunk szemben, mert a befektetések hiánya már drámai hatással van a munkaközösségekre. A gyárak bezárnak, és éppen azokban az ágazatokban szűnnek meg a munkahelyek, amelyek Európát oda emelték, ahol ma van
– közölte Ludovic Voet, az Európai Szakszervezeti Szövetség szövetségi titkára. Különösen az energiaintenzív ágazatokban, például az alumínium-, a műtrágya- és a vegyiparban vannak súlyos leépítések.
Az Eurostat szerint a beruházási javak, például az épületek, gépek és berendezések novemberi termelése EU szerte 0,8 százalékkal csökkent az előző havi, 0,7 százalékos visszaesés után, míg 2022 azonos hónapjához képest 8,7 százalék volt a mínusz.
Ráadául Ludovic Voet szerint az, hogy az EU nem tudja megállítani az ipari hanyatlást, keserűséget és kiábrándultságot okoz az európai munkavállalókban – ezt viszont a populista szélsőjobboldal igyekszik kihasználni, megosztottságot és káoszt idézve elő a társadalmakban.
Élesednek az EU-t kritizáló hangok
Mostanra valamennyi, a folyamatokra rálátó európai szakértő ráncolja a homlokát, és komoly kritikákat fogalmaz meg.
Aggodalmának adott hangot Judith Kirton-Darling, az IndustriALL Europe főtitkára is, főként, hogy a mintegy hétmillió európai munkavállalót tömörítő szervezete hónapok óta figyelmeztet az ipari hanyatlás komoly veszélyeire.
Szerinte az ágazat rossz helyzetét csak súlyosbítják a jelenlegi uniós politikák, például az EU-s pénzügyminiszterek által nemrégiben elfogadott, vitatottan szigorú költségvetési szabályok.
Nem vagyunk túl az energiaválságon
Az Euractiv hírügynökségnek nyilatkozó Tobias Gerhke, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa szerint már pedig a dezindusztrializáció valóban egyértelmű, aktuális veszély, amit nagyrészt az ukrajnai orosz invázió által kiváltott energiaválságnak tulajdonít. Emellett szerepet játszanak az olyan folyamatos kihívások is, mint a képzett munkaerő hiánya és az elégtelen infrastruktúra, továbbá a „pazar iparpolitika” Kínában és az Egyesült Államokban.Ben McWilliams, a Bruegel energiapolitikai elemzője szerint is a magas energiaárak idézhetik elő Európa iparának fenyegető összeomlását.
Az energiaárak ugyan már kevésbé ingadoznak, de továbbra is kétszer-háromszor magasabbak a válság előtti szintekhez képest. Ez az értékláncok valamennyi szereplőjét sakkban tartja, és végső soron csökkenti a nehézipari termelés gazdasági ösztönzőit az EU-ban – mutatott rá.
Újabb különadók jöhetnek
Bár a gáz és az áram ára a 2022-es csúcs alá süllyedt, az előrejelzések szerint 2025-ig nem tér vissza a pandémia előtti szintre – közölte az Európai Bizottság, amely szerint a világ legnagyobb gázexportáló országához, az USA-hoz képest jelentős az európai hátrány, amit aránytalanság is súlyosbít. Az Európai Beruházási Bank felmérése szerint ugyanis egyes tagállamokban az ipari vállalatok több mint 80 százalékánál a magas energiaköltségek miatt maradnak el a beruházások, míg másutt ez az arány 24 százalék.
Továbbra is kockázatos az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus, hatásukra ismét nőhet az inflációs nyomás, leginkább az orosz gázimportnak és az energiasokknak jobban kitett, szegényebb EU-országokban. Európának elegendő megfizethető energiára van szüksége, ha meg akarja tartani az olyan iparágakat, mint a mezőgazdaság, a vegyipar, az acélipar vagy a hajózás – állapították meg a McKinsey Global Institute tanácsadói, míg az S&P Global Ratings elemzése szerint ezért különösen Kelet-Európában a pénzszűkében lévő kormányok kísértésbe eshetnek, hogy újabb különadókat vezessenek be.
Abban valamennyi szakértő egyetért, hogy Európa hosszú távú ipari kilátásai a nemzeti kormánypolitikáktól függenek.
Zsebbe kell nyúlni a megoldásért
Aggasztó, hogy a fiskális megszorítások és a megszorító politikákhoz való visszatérés tovább hátráltatja a fejlődést, potenciálisan aláásva a versenyképességet a globális piacon – fogalmaznak, aláhúzva, hogy a jövő azon múlik, Európa képes-e új megújuló energiaforrásokat kifejleszteni, és jó befektetési környezetet teremteni az innovatív technológiák számára.
Márpedig beavatkozás nélkül a végzetes folyamatok idén felgyorsulnak, ami több millió munkavállaló megélhetési lehetőségeit nehezítheti el.
Éppen ezért a szakszervezetek sürgetik az európai döntéshozókat, hogy vezessenek be rugalmasabb fiskális szabályozást a befektetések ösztönzésére és például javasolják, hogy állami támogatásokat olyan cégek kapjanak, ahol megerősödhetnek a kollektív tárgyalási jogok, illetve minőségi munkahelyek jönnek létre.
Megszorítások helyett aktívan támogatni kell a rugalmas iparágakat, a jó ipari munkahelyeket és a társadalmi kohéziót. Ahhoz, hogy a dolgozó emberek bizalmát visszaszerezzék, az EU-nak végre meg kell mutatnia, hogy az ő oldalukon áll – jelentették ki. (Economx)
