Ursula von der Leyen: "Magyar milliárdok" maradnak befagyasztva
Az Európai Parlament ugyanakkor pert indít az Európai Bíróság előtt, mert az Európai Bizottság részben felszabadította a Magyarországnak járó forrásokat.
Noha az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény elfogadásával Magyarország teljesítette a kohéziós alapok lehívásának feltételeit, további aggályok miatt mintegy 20 milliárd euró marad mindaddig befagyasztva, amíg a magyar kormány nem teljesíti az összes szükséges feltételt – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Ursula von der Leyen, az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi helyzete és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitán kiemelte, az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény szavatolja a bírói függetlenség megerősítését, és korlátozza az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás lehetőségét. “Ezt kértük, Magyarország pedig teljesítette” – fogalmazott.
A szexuális kisebbséget érintő jogokkal, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt visszatartott pénzeszközök azonban mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt – idézte az uniós bizottság elnökét az MTI.
“Célunk mindig is az volt, hogy olyan reformokat szorgalmazzunk a tagállamokban, amelyek javíthatják minden európai életét” – fogalmazott.
Emlékeztetett: időközben Magyarország előfinanszírozást kapott a gazdasági helyreállítást segítő RePowerEU program keretében, ahogy más tagállamok is. Az előfinanszírozásnak nincs feltétele. Ezek a szabályok mindegyik tagállamra vonatkoznak – tájékoztatott.
Hangsúlyozta, a pénzek felhasználását a brüsszeli testület nyomon fogja követni. Az unió érdekeinek, köztük a költségvetés védelme érdekében az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál – tette hozzá.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter beszédében azt mondta, az Európai Unió Tanácsának január elején kezdődött féléves belga elnöksége aggódik a jogállamiság európai helyzete miatt. Mivel nem akarja, hogy sérüljön a jogállamiság elve Magyarország esetében sem, folytatja a 7-es cikk szerinti eljárást, miközben párbeszédet folytat a magyar kormánnyal.
“A jogállamiságra és az uniós költségvetés védelmére vonatkozó intézményi reformok megvalósítására van szükség az uniós pénzek folyósításokhoz” – fogalmazott Hadja Lahbib, majd hozzátette: az uniós belga elnökség folytatja a párbeszédet Magyarországgal és a reméli, hogy a szükséges reformokat végrehajtják, az unió pénzügyi érdekei nem sérülnek.
Varga: újabb uniós utalás történt
Újabb uniós utalás: 53 milliárd forint érkezett Magyarországra – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán. Hozzátette:
ezzel az elmúlt három hétben már több mint 520 milliárd forintot kapott meg Magyarország a neki járó, korábban blokkolt forrásokból.
Tavaly december végén 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a Helyreállítási Alap hitel forrásaiból, majd idén év elején 445 millió euró (170 milliárd forint) a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak keretéből – közölte.
“Ez ma újabb 140 millió eurós (53 milliárd forintos) forrással egészült ki, amely a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz vissza nem térintendő támogatásainak előlege” – írta bejegyzésében a tárcavezető.
Pert indít az Európai Parlament
Mindeközben Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő arról tájékoztatta az EUrologust kedden, hogy pert indít az Európai Bíróság előtt az Európai Parlament (EP), mert az Európai Bizottság részben felszabadította a Magyarországnak járó forrásokat.
A Parlament az Európai Bizottságnak azt a döntését kívánja megsemmisíttetni az Európai Bíróság előtt, amellyel Magyarország számára 10,2 milliárd euró uniós támogatás szabadult fel a hétéves költségvetésből.
Freund úgy fogalmazott, hogy “fennáll a megalapozott gyanú, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök megvásárolta Magyarország megállapodását az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, amelyet a magyar miniszterelnök korábban vétózással fenyegetett”. A képviselő szerint ez az eljárás súlyosan sérti a jogállamiságot, a perrel pedig egyértelmű jelzést küldenek Ursula von der Leyennek, hogy nem fogja megúszni az eurómilliárdok kiosztását.
A perről szóló csütörtöki szavazás előtt szerdán lesz egy vita is az EP-ben a befagyasztott, illetve a már elérhetővé tett magyar pénzekről. Az EUrológus szerint vélhetően felkérik majd az EP elnökét arra, hogy léptessék a következő szakaszba a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást, és döntsenek a szavazati jog megvonásáról. (Startlap)
