Kongatja a vészharangot a világelit
Tegnap megkezdődött az 54. davosi Világgazdasági Fórum, melynek idei mottója: A bizalom újjáépítése. Az esemény célja minden évben, hogy a világ állapotát a befolyásos vezetők globális, regionális és iparági vitáin keresztül javítsa. A nemzetközi szervezet idén is felmérte, mit gondolnak a világ vezetői: mely tényezők jelenthetik a legnagyobb globális kockázatot 2024-ben. Mutatjuk, milyen eredményt hozott a közel 1500 válasz összesítése.
2024-ben január 15-19. között tartják a az 54. davosi Világgazdasági Fórumot (World Economic Forum, WEF). A WEF egy svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát. Székhelye a Genf melletti Cologny, legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetői gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.
A davosi fórum előtt minden évben közzéteszik az aktuális évi Globális kockázatok című jelentést, melyet idén január 10-én jelentettek meg. Az idei elemzés szerint a legsúlyosabb rövid távú (két évre vonatkozó) kockázati tényezők a félretájékoztatás és dezinformáció, a szélsőséges időjárás, a társadalmi polarizáció, a kiberbiztonsági bizonytalanság és az államközi fegyveres konfliktus.
A legsúlyosabb hosszú távú (tíz évig terjedő) kockázatokat a szélsőséges időjárás, a kritikus változás a Föld rendszereiben (geoszféra, bioszféra, krioszféra, hidroszféra és atmoszféra), a biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztéma összeomlása, a természeti erőforrások kimerülése, illetve a félretájékoztatás és dezinformáció jelentik. Látható, hogy a következő 10 év egyik legnagyobb fenyegetése lehet az AI-technológiák kedvezőtlen következményei, közvetett hatásai - mint a társadalmi destabilizáció, vagy a megélhetési bizonytalanság. A legnagyobb kockázatokat globálisan a vezetők véleménye szerint a technológiai gyorsulás, a klímaváltozás, valamint a demográfiai és geopolitikai változások jelenthetik.
A klímaváltozás mindenre hatással lehet
Az 1490 megkérdezett vezető legfelejebb öt kockázatot választhatott ki, amit a legfenyegetőbbnek érez. A legtöbbet említett 20 kockázati tényező az alábbi grafikonon látható, mellette az arány, hányan érezték az 5 legnagyobb kockázatnak. A legtöbben a szélsőséges időjárást gondolják az egyik legnagyobb fenyegetésnek 2024-ben, ami a Visual Capitalist részletes elemzése szerint a következő két évben a második helyen áll a félretájékoztatás és dezinformáció mögött. Az extrém időjárás hatással lehet az élelmiszerellátásra, károsíthatja az infrastruktúrát, és közvetett hatásai is gazdasági válsághoz vezethetnek.
A félretájékoztatás és dezinformáció jelentheti a második legnagyobb kockázatot a világ vezetői szerint, mivel ezek által csökkenthet a bizalom és nőhet a politikai megosztottság a világban. Nem véletlen lehet, hogy az idei évi esemény mottója A bizalom újjáépítése. 2024-ben a világban sok országban tartanak választásokat, melyre szintén hatással lehet a félretájékoztatás, bizalomvesztés.
Az AI által generált tartalmak szintén a félretájékoztatás és dezinformáció forrásai lehetnek, mely sok problémát generálhat a következő években. A harmadik helyen áll a társadalmi polarizáció veszélye, mely ugyancsak összefügg a félretájékoztatással és dezinformációval. A pandémia éveiben csak nőtt a társadalmi megosztottság, ez pedig a világ vezetői szerint nem mérséklődni, hanem súlyosbodni fog a következő években.
A Világgazdasági Fórum története
Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása szerint a tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza, amikor Klaus Schwab német közgazdász csaknem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó menedzserekkel megismertesse az amerikai vállalatvezetési módszereket. Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt, Schwab nemcsak támogatókra talált, hanem 25 ezer svájci frank nyereséget is elkönyvelhetett. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amelyet a korabeli sajtó "egy ötlet diadalaként" méltatott.
A tanácskozásokon 1973-tól - a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és a negyedik arab-izraeli háború kitörése után - a gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba, 1974-től a meghívottak körét politikusokkal, újságírókkal, vezető értelmiségiekkel bővítették. 1975-ben, az első tengerentúli, mexikói küldöttség megérkezésével a globális nyitás is elkezdődött, az anyagi alapok biztosítására 1976-ban tagdíjfizetéssel egybekötött szervezeti tagsági rendszert vezettek be.
A fórumok napirendjén az európai együttműködés helyett egyre inkább a világméretű együttműködés lehetőségei, kérdései szerepeltek. A tanácskozást 1987-től Világgazdasági Fórum néven rendezték meg, két évvel később pedig már a résztvevők több mint fele Európán kívüli országból érkezett. Az éves találkozók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt, politikai konfliktusok megoldásában is szerepet játszottak, történelmi események helyszínéül szolgáltak. A világgazdasági fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el, ami új fejezetet nyitott a magán- és közszféra együttműködését elősegítő globális fórum történetében.
Davosi érdekességek, történelmi pillanatok:
- Valószínűleg az alapító Klaus Schwab az egyetlen ember, aki valaha is rácsapta a telefont a francia elnökre. Még az 1970-es években történt, hogy arra kérte titkárát, hívja fel neki Giscard d'Estaing-t. A titkár azonban nem az üzletember Olivier Giscard d'Estaing-t, hanem annak fivérét, Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnököt kapcsolta. Amikor Schwab meghallotta az elnök jellegzetes hangját, ijedtében és meglepetésében letette a kagylót.
- Az 1979-es találkozó alkalmával rendezett első jótékonysági hangversenyen a zürichi kamarazenekar koncertjét vendégként a korábbi brit miniszterelnök, Edward Heath dirigálta.
- 1987-ben Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter felszólalásában az "Adjatok egy esélyt Gorbacsovnak!" szavakkal ösztönözte a résztvevőket a Szovjetunióval való kapcsolatok felvételére.
- Törökország és Görögország 1987-ben már-már fegyveres konfliktus rémével fenyegető vitájának elsimítása is a davosi fórumnak köszönhető: Turgut Özal török és Andreasz Papandreu görög kormányfő 1988-ban itt írta alá a kapcsolatok normalizálását, a magas szintű párbeszéd felújítását tartalmazó nyilatkozatot.
- 1989-ben Davosban zajlott le az Észak- és Dél-Korea közötti első miniszteri szintű találkozó, 1990-ben pedig Helmut Kohl nyugatnémet kancellár itt tárgyalt a német újraegyesítésről Hans Modrow keletnémet kormányfővel. 1992-ben Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök, Nelson Mandela és Mangosuthu Buthelezi zulu politikus davosi közös megjelenése jelezte a korábban fajüldöző dél-afrikai állam átalakulását.
- Az amerikai elnökök közül először Ronald Reagan ismerte fel Davos jelentőségét, és több alkalommal is küldött videóüzenetet. Hivatalban levő elnökként először - és sokáig egyedüliként - 2000-ben Bill Clinton vett részt az eszmecserén, amelyen 2018-ban Donald Trump elnök személyesen mutatta be "Amerika az első" politikai programját a világ politikai és gazdasági vezetőinek.
- A Világgazdasági Fórum éves találkozóit Davosban tartják, ez alól csak 2002 volt kivétel, amikor az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a szolidaritás kifejezéseként a tanácskozás helyszíne New York volt.
