2025-ben már érkezik is.
A Betavolt kínai startup egy olyan nukleáris akkumulátort fejlesztett ki, amely 50 évig képes elektromos áramot termelni töltés vagy karbantartás nélkül – tették mindezt a Nikkel 63-as, béta radioaktív izotóp felhasználásával egy érménél kisebb modulban. Ezt a jelenleg kísérleti tesztelés alatt álló új generációs akkumulátort tömeggyártásra szánják olyan készülékekhez, mint az okostelefonok és a drónok. Az energiatároló fel van szerelve olyan biztonsági funkciókkal is, mint a külső sugárzásmentesség és az extrém hőmérsékletekkel szembeni ellenállás. Magát a technológiát eredetileg a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban fejlesztették ki űrrepülőgépekhez, és most Kína 14. ötéves tervének a keretében miniatürizálták, a Betavolt pedig 2025-re már egy 1 wattos akkumulátort tervez a hosszú élettartamú tápellátást igénylő eszközökhöz.
A pekingi székhelyű Betavolt startup forradalmi nukleáris akkumulátort mutatott be, amely az állítások szerint akár 50 évig is képes ellátni energiával az eszközöket töltés vagy karbantartás nélkül – számol be róla a The Independent. Ez az innovatív akkumulátor jelentős ugrást jelent az atomenergia miniatürizálásában, mivel a a Nikkel 63-as, béta radioaktív izotópot zárja egy pénzérménél kisebb modulba.
A Betavolt jelenleg kísérleti tesztelési fázisban lévő nukleáris akkumulátora elvileg magabiztosan halad a tömeggyártás felé. Az eszköz a kereskedelmi elektronikai eszközök széles palettáját célozza meg, beleértve az okostelefonokat, drónokat és egyebeket. A vállalat elképzelései szerint a technológia különösen az olyan ágazatokban remekel majd, amelyek hosszú élettartamú tápegységeket igényelnek – ilyen lehet tehát az eredeti célterület: az űrrepülés, de szóba jönnek a mesterséges intelligencia alapú berendezések, orvosi eszközök, mikroprocesszorok, fejlett érzékelők, sőt mikrorobotok is. A Betavolt ennek megfelelően azt is reméli, hogy az akkumulátor Kínát a Mesterséges Intelligencia technológiai forradalmanák az élmezőnyébe juttatja.
Az akkumulátor működési elve azon alapul, hogy a lebomló izotópok által felszabaduló energiát elektromos árammá alakítják – ami koncepciót ilyen akkumulátorokkal már a 20. században is vizsgálták. Történelmileg az Egyesült Államok és a Szovjetunió adaptálta ezt a technológiát űrhajókra, víz alatti rendszerekre és távoli tudományos állomásokra, azonban az elterjedésük útjába a méretük és magas áruk komoly akadályt gördített még akkor.
A cél tehát a miniatürizálás volt, ami Kína 14. ötéves tervének keretében mostanra tehát meg is valósult. Hasonló “atomelemek” fejlesztése egyébként előrehaladott állapotban van az USA és Európa különböző kutatóintézeteiben is.
A Betavolt bemutatkozó modellje 100 mikrowatt teljesítményt és 3 V feszültséget produkál egy kompakt, 15x15x5 köbmilliméteres modulban. 2025-re a cég ezt egy 1 wattos akkumulátorrá kívánja növelni. Ezeknek az akkumulátoroknak a kis mérete lehetővé teszi, hogy akár sorozatban használják őket, és így nagyobb teljesítményt generáljanak. Az eredmény olyan mobiltelefon lehet, amelyet sosem kell tölteni, vagy olyan drónok, amelyek képesek szinte örökké repülni.
A nukleáris akkumulátorok réteges kialakítása megakadályozza a hirtelen ütésből származó tüzet vagy robbanást, és hatékonyan működik a - 60 Celsius-fok és 120 Celsius-fok közötti hőmérsékleti tartományban.
A Betavolt mindennek megfelelően hangsúlyozza, hogy nukleáris akkumulátoraik teljesen biztonságosak, nem adnak le külső sugárzást, így alkalmasak olyan érzékeny műszerek táplálására is akár, mint az orvosi eszközök. A bomlás után az izotóp a réz stabil, nem radioaktív formájává alakulnak át, és így nem jelentenek környezeti veszélyt vagy szennyezést sem. (Rakéta)
