Hiába kérte
Az Alkotmánybíróság előreláthatólag január 16-án határoz az államfő indítványáról, amelyben az egy hónapja elfogadott, de még ki nem hirdetett kastélytörvény alkotmányosságát támadja. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint Novák Katalin azért nem támogatja a törvényt, mert vagy félreértette annak szövegét, vagy csak jó pontot akart szerezni a szabályozás ellenzőinél. A miniszter szerette volna személyesen is megvédeni a törvényt az alkotmánybírák előtt, de erre csak írásban kapott lehetőséget.
A kormány 2023. június 6-án nyújtotta be a parlamenthez A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, ami – Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztésének indoklása szerint – „az állam tulajdonában álló, a kulturális örökségünk részét képező, meghatározott, a magyar adófizetők áldozatvállalásával megőrzött ingatlanok további fejlesztését és fenntartását új alapokra helyezi azáltal, hogy azok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását lehetővé teszi”.
99 évi elidegenítési és terhelési tilalom
A törvényjavaslat, amely az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását szabályozza, élénk vitát váltott ki az Országgyűlésben. Ellenzéki képviselők szóvá tették, hogy a frissen felújított kastélyokat a kormány a törvény által ingyen akarja átjátszani „haveri kezekbe”, amivel visszafordíthatatlan folyamatot indítana el.
A jogszabály, amelyet december 12-én a képviselők 135 igen, 46 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadtak el, kimondja, hogy a magántulajdonba adott ingatlanon 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn az állam elővásárlási jogának biztosítására. Emellett a tulajdonszerzőnek vállalnia kell, hogy
- az ingatlant „a jó gazda gondosságával” üzemelteti,
- a szükséges felújításokról gondoskodik,
- ingyenesen vagy térítés ellenében évente legalább 300 napon át nyitva tartja az épületet a nyilvánosság számára,
- biztosítja az épületben működő közgyűjtemények látogathatóságát,
- az ingatlanhoz tartozó parkot, kertet az év minden napján ingyenesen nyitva tartja 10 és 19 óra között,
- emléktábla elhelyezésével vagy egyéb megfelelő módon méltóképpen megemlékezik az ingatlan keletkezésének történetéről, kulturális, történelmi vagy más szempontú jelentőségéről.
„Régi kommunista reflexek”
A politikai bomba akkor robbant, amikor a Sándor-palota közleményben jelentette be, hogy Novák Katalin köztársasági elnök vétójogával élve december 20-án előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a parlament által elfogadott törvényt. Az államfő indoklása szerint
AZ ÁLLAMI KASTÉLYOK „ÖRÖKBEFOGADÁSÁRA” VONATKOZÓ KONCEPCIÓ TÁMOGATHATÓ, DE A TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ANÉLKÜL TESZIK LEHETŐVÉ A MAGÁNTULAJDONBA ADÁST, HOGY EHHEZ A NEMZETI VAGYON MEGFELELŐ VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ GARANCIÁLIS SZABÁLYOKAT TELJES KÖRŰEN MEGHATÁROZTÁK VOLNA.
A köztársasági elnök indítványában kifejtette, hogy a jogszabály sérti az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményét, és különösen az abból fakadó normavilágosság követelményét azzal, hogy nem egyértelmű a törvény és egyes, a szabályozás tárgya alapján releváns háttérjogszabályok viszonya. Emellett a jogszabály a kiemelten védett vagyon egy részét lényegesen enyhébb szabályozási rezsim alá helyezi, amely enyhébb feltételek tartalmilag nem tekinthetők az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése által megkívánt korlátokat és feltételeket érdemben kitöltő szabályoknak.
Lázár János Facebook-bejegyzésében éles hangon reagált az államfő alkotmányossági vétójára. Mint írta, a magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni az épített örökség megóvásába, a kastélyok felújításába és fenntartható működtetésébe.
„Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét” – jegyezte meg az építési és közlekedési miniszter, aki január 5-én hivatalosan is jelezte az Alkotmánybíróságnak, hogy kezdeményezi személyes meghallgatását. Meg kíván jelenni a testület teljes ülésén, hogy megvédje a törvényt, amelynek támogatását Novák Katalin „egyedül nem merte vállalni”.
Vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik a törvényt. Csakhogy az ellenzők nem szakmai, hanem politikai alapon támadják az új jogszabályt: szándékosan összemossák a magántőke ellenőrzött bevonását a magánosítással, a nemzeti vagyon megőrzését annak eltékozolásával. Nem azzal lehet megőrizni a nemzet egységét, ha félünk a változástól. Változásra, új szabályozásra van szükség
– jelentette ki a miniszter.
Lázár írásban fejthette ki álláspontját
Kétségtelen tény, hogy az Alkotmánybíróság csak ritkán ad helyet személyes meghallgatásnak. Ez történt például 2013. április 23-án is, amikor Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal akkori elnökét – ma az Alkotmánybíróság tagja – hallgatták meg több alkotmányjogi panasszal kapcsolatban.
CSAKHOGY AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZNÁL NEM KÖTI A TESTÜLETET OLYAN SZOROS HATÁRIDŐ, MINT AZ ELŐZETES NORMAKONTROLL ESETÉBEN, AMELYRŐL SORON KÍVÜL, DE LEGKÉSŐBB 30 NAPON BELÜL KELL HATÁROZNI.
kezdeményezője megküldheti az üggyel kapcsolatos álláspontját az Alkotmánybíróságnak, és véleményének megküldésével egyidejűleg kérheti személyes meghallgatás lehetőségének biztosítását. Igen ám, de a meghallgatásra az indítványozót is meg kell hívni, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy álláspontját előadja.
Nos, Lázár János január 5-én megküldte az álláspontját a testületnek, de meghallgatására eddig nem került sor. És miután a 30 napos határidő január 19-én lejár, a kitűzött január 16-i teljes ülésen várhatóan már határozatot hoznak az alkotmánybírák. (Index)
