Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Európa széthullása

Külföld
2024.01.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
27

Ukrajnát nem a híres „kritériumok”* teljesítése alapján értékelik, hanem égető geopolitikai szempontok alapján.

Amikor 2022. február 28-án reggel, négy nappal az orosz támadás megindítása után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentkezett a Facebookon, és felszólította Brüsszelt, hogy országát „egy különleges eljárás keretében és késedelem nélkül” vegye fel az Európai Unióba – akkor ezt senki sem vette igazán komolyan. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen persze azonnal lelkesedett: „Ők a mieink, magunk mellett akarjuk látni őket! A Tanács elnöke, Charles Michel azonban rámutatott, hogy vannak szabályok, és azokat Ukrajnának is be kell tartania. Zelenszkij tehát hivatalos kérelmet nyújtott be a tagjelölti státuszért. Ez Törökországnak tizenkét, Bosznia-Hercegovinának hat, Albániának pedig öt évébe telt. Ukrajna mindössze négy hónap után megkapta.

A gyors döntéssel a 27 tagállam állam- és kormányfői a Nyugat egységét és Kijev rendíthetetlen támogatását akarták demonstrálni. Ráadásul ez nem járt sok kockázattal: a folyamat „több évtizedet” is igénybe vehet, ahogy Emmanuel Macron akkor kifejtette. Most november 8-án azonban a Bizottság javasolta a Kijevvel, valamint Moldovával folytatott tárgyalások hivatalos megkezdését, és ezt az Európai Tanács jóvá is hagyhatja már a következő, december 14-15-i ülésén. Zelenszkij 2026-ig szeretné lezárni a folyamatot, míg Charles Michel 2030-ról beszél. Ha az eljárás ilyen frenetikus ütemben folytatódik, akkor hirtelen már igazán komolyan kell venni a dolgot.

Az európai vezetők ugyan azt ismételgetik, hogy szó sem lehet arról, hogy felhígítsák a belépés feltételeit, és hogy kiárusítsák az uniós tagságot. A korábbi jelöltekkel ellentétben azonban Ukrajnát nem a híres „kritériumok” – a korrupció elleni küzdelem, a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek védelme, a kiegyensúlyozott költségvetés stb. – teljesítése alapján értékelik, hanem égető geopolitikai szempontok alapján.

A bővítési projektek az 1990-es és 2000-es években élveztek prioritást, de már legalább egy évtizede leállni látszottak, Németország kivételével, amelynek gazdasága óriási hasznot húzott a keleti nyitásból. Más országok számára a bővítés a szociális ellátórendszerek, a bérek és az adók dömpingjét, az intézmények bénultságát, a nemzetközi politikában pedig a teljes kakofónia megjelenését jelentették.

Az ukrajnai háború megkeverte a kártyákat és a bővítés most napirenden van minden csúcstalálkozón. 35 vagy akár 37 tagországról tárgyalnak Ukrajnával az élen és Moldovával, de Grúziával és a Nyugat-Balkánnal is. Von der Leyen asszony szerint ez „létfontosságú az Európai Unió számára”, hogy ellensúlyozza az orosz és kínai befolyást a kontinens peremén. A megválaszolatlan kérdések azonban egyre csak gyűlnek – ezeket a francia média gondosan figyelmen kívül hagyja: hogyan osztanák el a kohéziós alapokat, a közös agrárpolitikai támogatásokat, a parlamenti helyeket és a biztosok kinevezését? Az egyhangú döntéseket igénylő kérdésekben hogyan lehetne elkerülni a bénultságot? Ehelyett az európai vezetők azt igyekeznek elkerülni, hogy a különböző tagországokban vita alakuljon ki ezekről a kérdésekről, és az intézmények előzetes módosítását emlegetik. Ez azonban csak üres ígéret lehet, hiszen elképzelhető-e olyan változás vagy reform, amely kielégíti Görögországot és Németországot, Spanyolországot és Lengyelországot, Portugáliát és Magyarországot?

Európa az 1990-es években két különböző részből állt össze: a technológiai és ipari fejlődés élvonalában álló északi államokból, valamint a gyenge valutával, az idegenforgalomtól, illetve a mezőgazdaságtól függő déli államokból. Ez a gazdasági megosztottság a 2000-es évek bővítései után egy újabb szakadást hozott a Nyugat és a Kelet között. Az egyik oldalon a viszonylag magas bérek, a fejlettebb szociális ellátó rendszerek és az európai autonómia iránti elkötelezettség. Másik oldalon pedig az olcsó munkaerő és a makacs atlantista irányultság: a balti és a közép-európai országok az orosz fenyegetéstől rettegnek és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére (NATO) támaszkodnak a biztonságuk garantálására.

Ily módon az öreg kontinens úgy írja a jövőjét, hogy felerősíti múltbeli hibáit: a nyugati munkásosztály az alacsony bérek versenyétől és a növekvő létbizonytalanságtól tart, míg Keleten az alárendeltség és a nem nevén nevezett gyarmatosítás dühíti a lakosságot. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az Unió egyre erősebben alárendelt a hanyatló amerikai birodalomnak. Európa, miközben bővül, szét is esik.

Benoit Bréville/Fordította: Morva Judit/magyardiplo.hu

Címlapkép forrása: wikipedia
politika
Európa
EURÓPAI UNIÓ
UKRAJNA
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.11. - 07:23
27
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Roszatom: a klímasemlegesség eléréshez nélkülözhetetlen az atomenergia

    Roszatom: a klímasemlegesség eléréshez nélkülözhetetlen az atomenergia

  • Beszélgetés a mesterséges intelligenciával a korunk bonyolult kérdéseiről

    Beszélgetés a mesterséges intelligenciával korunk bonyolult kérdéseiről

  • A brüsszeli kritikáktól megdöbbentek Nagy Mártonék

    A brüsszeli kritikáktól megdöbbentek Nagy Mártonék

  • 600 milliós áfacsalás miatt emelt vádat az ügyészség a Szcientológia Egyház egyes vezetői ellen

    600 milliós áfacsalás miatt emelt vádat az ügyészség a Szcientológia Egyház egyes vezetői ellen

  • Szerdától még "jobb" árakon tankolhatunk

    Szerdától még "jobb" árakon tankolhatunk

  • Egekben a pszichológusok óradíjai

    Egekben a pszichológusok óradíjai

  • Oroszországról néhány kérdés a mesterséges intelligenciához!

    Oroszországról néhány kérdés a mesterséges intelligenciához!

  • Presser Gábor: Sokkal rosszabb világban élünk, mint amilyet a gyerekeinknek szántunk

    Presser Gábor: Sokkal rosszabb világban élünk, mint amilyet a gyerekeinknek szántunk

  • A termékkritikus még a bíróságon is kiállna a méltatlan körülmények között dolgozó budapesti buszvezetőért

    A termékkritikus még a bíróságon is kiállna a méltatlan körülmények között dolgozó budapesti buszvezetőért

  • Miért fizetnek, miért nem mondják ki, hogy kik vitték el 2022-ben a kampánypénzt?

    Miért fizetnek, miért nem mondják ki, hogy kik vitték el 2022-ben a kampánypénzt?

  • Vitézy Dávid pontokba szedte, milyen vasúti fejlesztések álltak le Budapesten

    Vitézy Dávid pontokba szedte, milyen vasúti fejlesztések álltak le Budapesten

  • Összevissza hazudozik a MÁV és lenyúlja az utasok pénzét

    Összevissza hazudozik a MÁV és lenyúlja az utasok pénzét

  • A Nagy Testvér még ezt is látja: a mobilján felugró összes értesítést megfigyelhetik a kormányok

    A Nagy Testvér még ezt is látja: a mobilján felugró összes értesítést megfigyelhetik a kormányok

  • Lassan megfojtják a reklámok a Facebookot, az internet hatalmas szörnyetege lett

    Lassan megfojtják a reklámok a Facebookot, az internet hatalmas szörnyetege lett

  • Felkaptak az influencerek egy vasútvonalat, percek alatt elfogynak a jegyek

    Felkaptak az influencerek egy vasútvonalat, percek alatt elfogynak a jegyek

  • Háborognak a szülők: egyre népszerűbb a "DINK" életforma a fiatalok körében

    Háborognak a szülők: egyre népszerűbb a "DINK" életforma a fiatalok körében

  • Mindent elárult Lázár minisztériuma, amit tudnunk kell a Budapest-Belgrád legbonyolultabb részét építő cégről

    Mindent elárult Lázár minisztériuma, amit tudnunk kell a Budapest-Belgrád legbonyolultabb részét építő cégről

  • A magyarok óriási többsége szerint a papok ne politizáljanak nyíltan a templomokban

    A magyarok óriási többsége szerint a papok ne politizáljanak nyíltan a templomokban

  • Lezuhant egy amerikai F-16-os vadászgép

    Lezuhant egy amerikai F-16-os vadászgép

  • Újabb csapás a boltláncokra, kialakult a vevők "harmadik" tábora

    Újabb csapás a boltláncokra, kialakult a vevők "harmadik" tábora

  • Háromnapos üléssel zárul a parlament őszi ülésszaka

    Háromnapos üléssel zárul a parlament őszi ülésszaka

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element