Az új év kezdetén sokan tettek fogadalmakat, azonban van egy rossz tulajdonság, amiről különösen nehéz leszokni: ez pedig nem más, mint a halogatás.
Márpedig Fuschia Sirois, a brit Durhami Egyetem pszichológiaprofesszora szerint legtöbbször nem maga a feladat, hanem a tevékenységhez társított érzelmek okozzák az embereket a dolgok elodázására – írja a LiveScience.
Egy főiskolai esszé írásába, vagy egy komolyabb munkahelyi feladatba belekezdve például sokakban az önbizalomhiány érzése támadhat a szakértő szerint, ez pedig sokszor felülírja azt az elvárást, hogy időre készítsünk el valamit. A halogató tehát sokszor annak ellenére odázza el a feladatát, hogy tudja, a halasztás káros lehet az ő és mások személyére is.
Más a halogatók agya
Egy 2021-es agyi képalkotó vizsgálatban Sirois és munkatársai azt állapították meg, hogy azok a főiskolai hallgatók, akiknél nagyobb mennyiségű szürkeállomány található a bal dorsolaterális prefrontális kéregben – az agy egy olyan régiójában, amely az önkontrollhoz kapcsolódik – kevésbé hajlamosak a halogatásra, mint társaik.
Minél több idegi kapcsolat volt az agy ezen része és a frontális régiók között, a tanulók annál jobban tudták szabályozni negatív érzelmeiket, a hosszú távú előnyökre összpontosítva, és sikeresebben tartottak ki a feladataik mellett.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akiknek kevesebb kapcsolatuk van ezen területek között, nagyobb valószínűséggel halogattak.
Az érzelemszabályozás nehézségei részben megmagyarázzák, hogy a figyelemhiányos, ADHD-ban szenvedők miért hajlamosabbak a feladataik halogatására. Egy 2018-as tanulmány egyébként azt is kimutatta, hogy az agy fenyegetésészlelő központja, az amygdala általában nagyobb, és ezért érzékenyebb azoknál az embereknél, akik halogatnak. Sirois hozzátette: a biológiai eltéréseket öröklődés útján is tovább lehet adni.
Mi a megoldás?
Különböző kutatások kimutatták, hogy a negatív érzelmek kezelésének elsajátítása segíthet csökkenteni a halogatásra való hajlamot. Sirois szerint ezt úgy a legkönnyebb gyakorolni, ha a stresszhelyzet idején egy kicsit hátralép, és felméri, milyen érzelmeket váltott ki magából a helyzet, és miért szeretné ezeket elkerülni. A megoldást azonban legtöbbször a halogatás miatti önostorozás befejezése hozza el, a kutató szerint ugyanis
A halogatás megbocsátása nagyon hatékonyan csökkenti a későbbi tevékenységek elodázásának lehetőségét.
(24.hu)