Hetvenéves idén a Bilderberg-csoport, amelynek zárt ajtók mögötti tanácskozásai évről évre nagy hatással vannak az amerikai–európai kapcsolatokon át a világ gazdasági, politikai folyamataira.
Tavaly az orosz–ukrán háború hatásmechanizmusain túl kiemelt témájuk volt a bankrendszer, az energiaátmenet és a mesterséges intelligencia, amelyek a biztonságpolitikai kérdések mellett alighanem ezúttal is az asztalra kerülnek. A tudományos szaktekintélyek és nagyvállalati felső vezetők mellett több európai ország is kormányfői vagy legalább miniszteri szinten képviselteti magát, az Orbán-kabinet tagjait ugyanakkor rendszerint hiába keressük a jelenléti íven.
Az idén ünnepli megalakulása 70. évfordulóját a rejtélyes Bilderberg-csoport, melynek tagjai minden évben együtt töltenek három napot, hogy egy informális megbeszélésekkel egybekötött fórumon előmozdítsák a párbeszédet Európa és Észak-Amerika között. Legalábbis ezzel a céllal indították útjára a formációt.
Hotel De Bilderberg, Oosterbeek
Az első találkozót az a fajta aggodalom hívta életre, hogy az öreg kontinens vezetői és a tengerentúli döntéshozók nem működnek együtt olyan szorosan a közös érdekű kérdésekben, ahogyan azt kellene. Az elit klub neve onnan ered, hogy amikor 1954. május 29–31-én a startmezőre lépett a társaság, a tanácskozásnak a hollandiai Oosterbeekben található Hotel De Bilderberg adott otthont. Az egyes tudományterületek kiemelkedő alakjai mellett befolyásos politikusokat, milliárdos üzletembereket hívtak meg, hogy segítsenek jobban megérteni a nyugati nemzeteket a háború utáni nehéz időszakban befolyásoló összetett erőket és főbb tendenciákat. Az alapító Bernát holland herceg volt, aki 2004-ben, 93 évesen hunyt el.
AZ ÉVEK SORÁN A BILDERBEG-CSOPORT TALÁLKOZÓI A TÉMÁK SZÉLES SKÁLÁJÁRÓL FOLYTATOTT VITÁK FÓRUMÁVÁ VÁLTAK, A KERESKEDELEMTŐL A MUNKAERŐPIACON ÁT A TECHNOLÓGIÁIG, A MONETÁRIS POLITIKÁTÓL A BERUHÁZÁSOKIG, AZ ÖKOLÓGIAI KIHÍVÁSOKTÓL A NEMZETKÖZI BIZTONSÁG FENNTARTÁSÁNAK FELADATÁIG.
A globalizált világ összefüggésében nehéz elképzelni olyan kérdést Európában vagy Észak-Amerikában, amelyet egyoldalúan lehetne kezelni, ezeken az egyeztetéseken mégis évről évre megkísérlik a közös megoldások keresését. A tanácskozások bizalmas jellegűek, a Chatham-házszabály szerint zajlanak, vagyis a résztvevők szabadon felhasználhatják az ott gyűjtött információkat, de nem fedhetik fel azok forrásának személyét vagy hovatartozását, mint ahogy a résztvevők kilétét sem.
Mark Rutte igen, Orbán Viktor nem
Az éves összejövetelt a G8-as csúcstalálkozó elé, rendszerint május végére időzítik. Legutóbb 2023. május 18. és 21. között, Lisszabonban gyűlt össze a titkos társaság. Politikai vezetőkből és szakértőkből álló sokszínű csoport kapott meghívást, 23 országból 130 résztvevő volt jelen.
A résztvevők nem hivatalos listája nyilvános, érdekesség, hogy Európát ez alapján három ország képviselte miniszterelnöki szinten:
- Mark Rutte (Hollandia),
- Mette Frederiksen (Dánia)
- és Sanna Marin (Finnország).
Igaz, utóbbiról a találkozó idején már tudható volt, hogy a szociáldemokraták élén nem marad hatalmon, miután a konzervatívok nyerték a választásokat az északiaknál.
Magyaroknak is osztottak lapot
A magyar résztvevők közt tartják még számon a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost, de jobboldali résztvevőket is meg tudunk nevezni. Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere azonban soha sem kommentálta, hogy bármikor is köze lett volna a csoporthoz, mint ahogy Járai Zsigmond jegybankelnök sem, aki épp Surányitól vette át a karmesteri pálcát a Magyar Nemzeti Bankban 2001-ben, ahol egészen 2007-ig vezényelt. Ugyanakkor Kádár Béla, aki az Antall József-érában volt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, cáfolta az érintettségét. Már csak emiatt sem könnyű ideológiailag behatárolni a táraságot, amelyre
GYAKRAN HIVATKOZNAK A ROCKEFELLER ÉS A ROTSCHILD DINASZTIA FELSÉGTERÜLETEKÉNT, KRITIKAKÉNT MEGFOGALMAZVA, HOGY A RENDEZVÉNYEIKEN SOHA SEM KAP HANGSÚLYT A TISZTESSÉGES VERSENY ÉS A DEMOKRÁCIA FONTOSSÁGA.Visszatérve a 2023-as találkozóra, több európai nagyhatalom is delegált azért kormánytagot, így ott volt például a németek különleges ügyekért felelős minisztere (Wolfgang Schmidt), a britek biztonságért felelős államminisztere (Tom Tugendhat), a francia oktatási (Gabriel Attal) és közlekedési miniszter (Clément Beaune), a spanyol külügyminiszter (José Manuel Albaras), a holland pénzügyminiszter (Sigrid Kaag), az ukrán külügyminiszter (Dmitro Kuleba), az osztrák külügyminiszter (Alexander Schallenberg) és az ír sportminiszter (Thomas Byrne).
Harminc vezérigazgató neve is ott volt a közreadott jelenléti íven, így például a legmagasabb szinten képviseltette magát az OpenAI (Sam Altman), az Amundi (Valérie Baudson), a Pfizer (Albert Bourla), a Heineken (Donf van den Brink), az Axel Springer (Mathias Döpfner), a Citadel LLC (Kenneth Griffin), a BP (Bernard Looney), a Microsoft (Satya Nadella) és a Ryanair (Michael O’Leary) is.
Ez volt a napirend – és várhatóan ez lesz
A főbb témáik pedig az alábbiak voltak:
- Mesterséges intelligencia
- Bankrendszer
- Kína
- Energiaátmenet
- Európa
- Fiskális kihívások
- India
- Iparpolitika és kereskedelem
- NATO
- Oroszország
- Transznacionális veszélyek
- Ukrajna
- Amerikai vezetés
Ezek mind-mind átfogó témák, amelyek közül egy évvel korábban, a washingtoni Bilderberg-találkozón több is napirendre került, így nem meglepő módon Ukrajna, Oroszország és a NATO, továbbá Kína, míg az energia területén a fenntarthatóságon és az energiabiztonságon volt a fókusz. Előtte 2020-ban és 2021-ben a Covid miatt elmaradt a tanácskozás.
HA CSAK ADDIG NEM JÖN EGY VÁRATLAN FORDULAT, IDÉN IS HANGSÚLYOS TÉMA MARAD AZ OROSZ–UKRÁN FEGYVERES KONFLIKTUS KÖZVETLEN, ILLETVE KÖZVETETT POLITIKAI, GAZDASÁGI HATÁSA.
A várakozások szerint az ukránoknak alighanem el kell fogadniuk egy mérsékelt területvesztést a Donyeck-medencében, de az igazi tárgyalás minden bizonnyal az Egyesült Államok és Oroszország között zajlik. Közben nem feledkezhetünk meg az Izrael–Hamász-háború ok-okozati összefüggéseiről, és arról sem, hogy egyre nő a feszültség a Kaukázusban és a Balkánon is.
Ami pedig a világgazdaságot illeti, bár a monetáris lazítást már javában árazza a piac, egyelőre csak a befektetők mozgatják a tőkét a kötvényektől a részvények felé. Az újbóli konjunktúraciklusnak viszont leginkább onnantól lehet realitása, hogy az alacsony kamatok ténylegesen is megérkeznek a reálgazdaságba. Ehhez a kulcs a mára bekövetkezett inflációs fordulat, aminek az elmúlt egy évben hónapról hónapra ágyaztak meg a világpiaci folyamatok az extrém magas nyersanyagárak mérséklődésével, miközben az addig tapasztalt őrült tempójú árazást a lanyhuló fogyasztás is fékezte. (Index)