Totyik Tamás a negatív béreltérítésről
Az érdekképviselet szerint egy magyarórát kényszerből tartó kémiatanáron nem lehet azt számonkérni, hogy a magyar kompetenciamérésen alulteljesítenek a diákok, mivel nem az ő szakjának megfelelő tárgyat tanítja. Totyik Tamás ugyanakkor elfogadhatónak tartaná az intézményvezetői bérdifferenciálás egy másik formáját.
2025 őszétől csökkenthető lesz az alulteljesítő tanárok bére, a munkáltatók az alacsony szintű teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényin belül állapíthatják meg, akár lefelé is módosítva azt.
Az InfoRádió ennek ismeretében kereste meg a Pedagógusok Szakszervezetét, amelynek elnöke, Totyik Tamás leszögezte: a nyomásgyakorlás minden eszközével él majd az érdekképviselet, ha valóban bevezetnék a negatív béreltérítést a közoktatásban, és azt is hozzátette, hogy az uniós gyakorlattal és jogszabályokkal sem lehetne összehangolni ezt az elavult büntetési eszközt.
"A kormány az ígéretével ellentétben óhajtja bevezetni a negatív béreltérítést. Elavultnak pedig azt tekintjük, hogy büntetni lehessen valakit azért, mert nem felel meg az intézményvezető szubjektív elvárásainak,
az intézményi alulteljesítésnek pedig nagyon sokszor nem a pedagógus az oka, hanem egyszerűen az, hogy nincsenek biztosítva a megfelelő munkafeltételek
– hangsúlyozta Totyik Tamás.
Szerinte például egy magyarórát tartó kémiatanáron nem lehet azt számonkérni, hogy a magyar kompetenciamérésen alulteljesítenek a diákok, mivel nem az ő szakjának megfelelő tárgyat tanítja – ezzel arra utalt, hogy a jelenben rendszeresen előfordulnak a pedagógushiányból fakadó kényszerű helyettesítések.
Az intézményvezető – mint Totyik Tamás részletezte – akkor büntethetné a pedagógust, ha 50 százalék alatt teljesít, de szerinte nagyon sok esetben olyan szubjektív elemek jelennek meg, mint a lojalitás vagy a központi irányításnak történő megfelelés.
"Ezek nem szakmai kérdések. Ráadásul a legfontosabb, hogy a szakmai felkészültsége milyen egy pedagógusnak, az nem egy döntő érv, hanem mindössze az egyharmadát teszi ki az értékelésnek. A legfontosabb az kellene, hogy legyen, hogy a pedagógus felkészült legyen szakmailag, és a szülők-gyerekek elvárásának megfelelően tanítson" – nyomatékosította.
Emlékeztetett rá, hogy amikor márciusban a jogszabálytervezet részleteiről tárgyaltak a kormánnyal, Maruzsa Zoltán államtitkár egyértelművé tette, hogy a kormánynak nem áll szándékában a negatív eltérítést bevezetni, ezzel szemben most megdöbbenve látják, hogy "csak visszacsempészték egy módosító javaslat révén".
Teljes meglepetésről viszont mégsem lehet beszélni: Pintér Sándor belügyminiszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán belengette ezt. Ezzel Totyik Tamás is egyetért, de figyelmeztetett rá, a szakbizottsági meghallgatás még az előtt történt, hogy a törvény szövegéről a szakszervezetek, a kormány és a pedagóguskar közös nevezőre jutott volna.
Most megvárják a módszertani előírásokat, ezek ismeretében fognak élni "a nyomásgyakorlás minden eszközével a kormány irányába".
"Az Európai Bizottság is jelezte a kormány felé, hogy nem ért egyet a negatív eltérítéssel, mert ennek büntető és szankciós jellege lehet bármilyen, más típusú megmozdulások következtében, és ők nem tudják összeegyeztetni a jogállami kritériumokkal. Ez fontos intés lehet a kormánynak, hogy ebbe nem biztos, hogy bele kellene állni" – világított rá még Totyik Tamás, aki nem tud arról, hogy negatív béreltérítés bárhol érvényben lenne Európában.
Szerinte ha már teljesítményértékelésről van szó, akkor az intézmények értékelésére kéne nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy milyen az intézményen belüli fluktuáció, a családi háttérhez viszonyított teljesítése a kompetenciaméréseken, és "a legfontosabb felmérni, hogy gyengébb teljesítés esetén az állam milyen segítséget tud nyújtani".
"Ha segítségnyújtás esetén sem áll be pozitív változás, akkor kellene az államnak komolyabban beavatkozni, de ott sem biztos, hogy a pedagógusokon kellene elverni a port" – figyelmeztetett.
A bérdifferenciálásnak egy olyan formáját el tudja képzelni, hogy az összbértömeg 15-20 százalékából az intézményvezetők jutalmazhatnák a testületen belül a saját értékelési rendszerüknek megfelelően a jól teljesítő kollégákat. (Infostart)
