Az adat összhangban volt a központi bank és a kormány által készített kilátásokkal, ami ritkaság egy olyan országban, ahol a hivatalos előrejelzések gyakran bizonyultak túl optimistának.
A török infláció alig maradt el a központi bank által meghatározott előrejelzéstől, és az évet olyan emelkedéssel zárta, amely az új kockázatok megjelenésével májusra 70 százalék fölé gyorsulhat. A szerdán közzétett adatok szerint az éves árnövekedés decemberben 64,8 százalékra gyorsult, szemben az előző havi 62 százalékkal, és valamivel lassabb volt a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok várakozásánál.
A kormánynak a hivatalos minimálbér közel 50 százalékos emeléséről szóló döntése a központi bank által várt inflációs pályánál gyorsabb áremelkedést okozhat. Az árak olyan pályán mozognak, amely a jegybank szerint még mindig további monetáris szigorítást indokol, miután június óta hét egymást követő emeléssel 34 százalékponttal emelték a kamatlábakat.
A török infláció a második egymást követő évet közel 65 százalékos negatív csúcson zárja, ilyen először fordult elő az 1990-es évek vége óta.A monetáris hatóság legutóbbi kilátásai szerint az idei év második feléig nem várható lassulás, és arra számítanak, hogy az infláció 2024-ben 36 százalékon zárul, ami még mindig több mint hétszerese a hivatalos célnak.
A politikai döntéshozók korábban arra figyelmeztettek, hogy a belföldi kereslet, valamint a „szolgáltatási infláció ragadós jellege” az egyik fő tényező a szélesebb körű árnyomás mögött. Decemberben az éttermi és szállodai árak éves szinten 93 százalékkal emelkedtek, míg a teljes szolgáltatási infláció majdnem elérte a 91 százalékot.
Másfélszeresére emelt minimálbér
A kormány döntése, hogy idén 49 százalékkal emeli a minimálbért, az árak másik hajtóereje lehet az idén, és néhány Wall Street-i bank arra figyelmeztet, hogy erre válaszul szigorúbb monetáris politikára lesz szükség.
A júniusban kinevezett Hafize Gaye Erkan kormányzó alatt a központi bank részben az inflációra vonatkozó reálisabb előrejelzések kiadásával igyekezett helyreállítani a hitelességét a pénzügyi piacokon. Ez változást jelent a közvetlen elődje által általában adott optimista értékelésekhez képest, akinek politikai döntései kevéssé vették figyelembe az inflációt.
Az árak lehűlésének jelei megmutatkoztak: a Mehmet Simsek pénzügyminiszter által preferált havi mérőszám szerint az infláció 2,9 százalék volt decemberben novemberhez képest, ami május óta a leglassabb érték.
Az elkövetkező hónapokban a nyersanyagárak – különösen az olajárak – lesznek az infláció fő meghatározó tényezői.
A hivatalos hitelfelvételi költségek a jelenlegi inflációval kiigazítva továbbra is mélyen negatívak. A maginfláció pedig – amely kiszűri a volatilis élelmiszer- és energiahordozókat – 70 százalék fölé gyorsult az egy évvel korábbihoz képest.
A legtöbb közgazdász mégis azt jósolja, hogy a központi bank kamatemelési ciklusa akkor ér véget, amikor az irányadó kamatláb 42,5 százalékról 45-re emelkedik még az idén. A döntéshozók azt mondják, hogy a kamatlábakat a 2024 végi inflációs előrejelzésükhöz képest kell vizsgálni. (Economx)
