Térképen Magyarország legveszélyeztetettebb települései
Kiadta friss jelentését a magyarországi ivóvízminőségről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. A 2022-re vonatkozó számok alapján még mindig vannak az országnak olyan részei, ahol gondok vannak a csapvízzel. Jó hír, hogy szinte mindenhol jó minőségű csapvíz folyik itthon, de továbbra is van kilenc olyan település, ahol az arzéntartalom magas. A nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz ólomtartalma lehet aggályos. - írja a Portfolio
Szinte mindenhol van közüzemi vízellátás
Az NNGYK oldalán elérhető legfrissebb, 2022-es ivóvízminőség jelentés szerint országosan a lakosság 99,7%-a számára érhető el a közüzemi vízellátás.
A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb (87,3%, ami az előző évhez képest kb. 3% emelkedést jelent). Közel 100%-os az ellátottság Budapesten és 7 megyében. A jelentés megjegyzi, hogy mintegy 200 000 ember vízellátása ismeretlen, ők jellemzően saját kútjaik vizét fogyasztják, vagy a település közkifolyóiról vételeznek ivóvizet.
Forrás: NNGYK
Az ivóvíz Magyarországon elsősorban felszín alatti vízből (legnagyobb részt rétegvízből és parti szűrésű kutakból) származik, a felszíni vízkivétel csak a teljes ivóvízellátás kevesebb, mint 5-7%-át teszi ki.
Forrás: NNGYK
Ivóvízminőség: jó, de van még hova fejlődni
A jelentés szerint a közüzemi vízművek hatósági teljeskörű ellenőrzését 2022-ban is akadályozta a leterheltség és a kapacitáshiány, így a helyszíni ellenőrzések több megyében is elmaradtak. Az egyedi (üzemi) rendszerek helyszíni ellenőrzése kapacitás függvényében, a közművesénél kisebb arányban valósult meg. A közműves rendszerek ellenőrzése Veszprém megyében 25%, Hajdú-Bihar megyében 40% alatti arányban valósult meg, míg az egyedi rendszerek ellenőrzése Nógrád és Veszprém megyében teljesen elmaradt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 10%-ban valósult csak meg.
A szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében a korábbi évekhez hasonlóan jelentős területi eltérések vannak – írják. Az országos helyzetkép igen kedvező, az Ivóvízminőségi adatbázisba 2022-ban jelentett több mint 54 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott.
Az ábrán nem szereplő, kötelezően vizsgálandó anyagok esetén országszerte 100%-ban megfelelő volt az eredmény. Egyes nehézfémek illetve szervetlen és szerves szennyezők esetében egy-egy nem megfelelő eredmény fordult csak elő. 2022-ben egy vízellátó rendszerben sem volt kimutatható a szolgáltatott vízben határérték feletti összes peszticid tartalom, azonban Baranya megyében AMPA, Bács-Kiskun megyében bentazon, Fejér megyében terbutilazin növényvédőszer maradék jelent meg egy-egy mintában határérték feletti mennyiségben.
Mik azok a peszticidek?
A növényvédőszerek (azaz a különféle inszekticidek (rovarölőszerek), herbicidek (gyomirtószerek), fungicidek (gombaölőszerek), algicidek (algaölő szerek), rodenticidek(rágcsálóölő szerek) stb.) a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a nyersvízbe.
Forrás: NNGYK
A fentiek alapján a települések vízminőségi értékelését az alábbi ábra mutatja be:
Forrás: NNGYK
Arzén: kilenc településen még mindig határérték felett
Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát – olvasható a jelentésben. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt. A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett.
2022-BEN 11 OLYAN TELEPÜLÉS VOLT, AMI ARZÉN, BÓR VAGY FLUORID KIFOGÁSOLTSÁGGAL ÉRINTETT.
A korábban már megfelelő Székkutas településen a vízkezelő technológia műszaki hibája miatt a vízminőség visszaromlott. 2023. január 12-én hatályba lépett 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet a bór tekintetében új, 1,5 mg/l-es határértéket állapított meg.
Csanádpalota és Kövegy településeken az ivóvíz minősége a korábbi határérték alapján ugyan nem megfelelő, de az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet határértékének megfelel. Azon a 11 településen és településrészen, ahol 2022-ben még folytak a munkálatok, átmeneti vízellátást biztosítottak, amelynek minőségét ugyancsak rendszeresen ellenőrizte a népegészségügyi hatóság – írják.
Arzén
A talaj mélyebb víztartó rétegeiben fordul elő és onnan kerül az ivóvízbe. A szervetlen arzén vegyületeket bizonyítottan humán karcinogénként tartják nyilván. Nagy dózisban erős gyomortáji fajdalom jelentkezik, hányással és hasmenéssel, ami nagy fokú folyadékvesztéssel jár. Ez a hatás azonban az ivóvízben esetlegesen előforduló, határérték feletti mennyiség több százszorosa esetén lép fel.
Kisebb koncentrációk hosszan, évtizedeken át tartó bevitele eseten csak sok év után okoz észrevehető tüneteket. Epidemiológiai vizsgálatok a hosszú időn át fogyasztott, nagy arzén koncentrációjú ivóvíz esetén egyértelmű összefüggést mutattak ki az ivóvíz határérték feletti arzén koncentrációja és egyes rákos megbetegedések kockázatának növekedése között. Eszerint különösen nő a bőrrák kockázata, de nagyobb koncentrációk esetén a tüdő-, vese-, és hólyagrák kockázata is növekszik.
A nemzetközi együttműködéssel végzett hazai epidemiológiai kutatások a fent említett hatásokon kívül összefüggést mutattak ki az egy vízellátási körzet ivóvizének arzén tartalma és terhességi és születési rendellenességek, pl. spontán abortusz gyakorisága között. Különös figyelmet érdemel az élet korai szakaszaiban (a magzati életben és gyermekkorban) elszenvedett arzén expozíció, mivel újabb adatok arra utalnak, hogy ezekben az időszakokban az arzén hatásaira nagyobb érzékenység áll fenn.
Az élelmiszerekben előforduló arzén általában szerves kötésű, így többnyire nem jelent kockázatot. Az arzén forralással nem eltávolítható, így a nagy arzén koncentrációjú vízzel készített ételekben is jelen van. A levegő arzén tartalma minimális, de a dohányfüstből származó expozíció már nem elhanyagolható.
Forrás: NNGYK
Azok a települések, amelyek az NNK 2022-es listája szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint), kivétel nélkül Csongrád-Csanád vármegyében találhatóak:
- Ferencszállás (Csongrád-Csanád vármegye)
- Földeák (Csongrád-Csanád vármegye)
- Kiszombor (Csongrád-Csanád vármegye)
- Kálrafalva (Csongrád-Csanád vármegye)
- Makó (Csongrád-Csanád vármegye)
- Makó-Rákos (Csongrád-Csanád vármegye)
- Maroslele (Csongrád-Csanád vármegye)
- Óföldeák (Csongrád-Csanád vármegye)
- Székkutas (Csongrád-Csanád vármegye)
Az egyes települések ivóvízminőségét az ezen a linken elérhető keresőben is lehet ellenőrizni.
Forrás: NNGYK
A jelentésben olvasható továbbá az is, hogy részben az új technológiák üzembehelyezéséhez kapcsolódó probléma a klórozási melléktermékek jelenlétével összefüggő kifogások számának emelkedése egyes településeken. A klórozási melléktermékek okozzák az esetenként megjelenő „klóros” ízt vagy szagot. Hosszútávú fogyasztás esetén az egészségre is ártalmasak lehetnek. A 2023 januárjától hatályos új ivóvíz szabályozás további fertőtlenítési melléktermékek monitorozási kötelezettségét írja elő 2026-tól. Az NNGYK 2022-ben elvégezte a törésponti klórozást végző vízművek szolgáltatott vizének országos felmérését HAA és kloráttartalomra vonatkozóan. A 295 törésponti klórozást végző vízmű vizsgálati eredményei alapján a haloecetsavak átlagkoncentrációja a THM-ekhez képest alacsonyabb, határérték-túllépés (>60 μg/l) 1%-ban (3 vízmű) fordult elő.
A klorát paraméter jellemzően a nátrium-hipoklorit fertőtlenítő és/vagy oxidálószer szennyezőjeként juthat be a szolgáltatott vízbe. A klorát elsődleges forrása a vízkezelés során alkalmazott hipó oldat. Az ezekben található hipoklorit-ionok állás közben többek között kloráttá bomlanak, mely reakciót a fény és az emelkedett hőmérséklet felgyorsítja.
A 0,25 MG/L-ES HATÁRÉRTÉKET A SZOLGÁLTATOTT VÍZ KLORÁTTARTALMA A VÍZMŰVEK KÖZEL 52%-BAN MEGHALADTA.
Közegészségügyi szempontból a fentiek mellett a nitrit határérték túllépés lehet kockázatos. A nitrit jellemzően a nagy ammónium koncentrációjú nyersvizekből keletkezik. Az ammónium a magyarországi rétegvizekben (elsősorban a Dél-Dunántúlon és az Alföldön) geológiai eredetű, nem emberi tevékenységből származik. Azokon a településeken, ahol már fordult elő nitrit határérték túllépés, a nitrit koncentrációt nagyobb gyakorisággal ellenőrzik. Mivel az ivóvízben a nitrit nagy koncentrációja elsősorban a csecsemőkre veszélyes, szükség esetén a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak. A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma évről évre csökken.
Forrás: NNGYK
Kemény vagy lágy víz? – Itt a térkép
Bár az ország nagy részén jellemzően közepesen kemény vagy kemény az ivóvíz, ez közegészségügyi szempontból nem jelent problémát, mivel a kemény víz a szervezet számára hasznos ásványi anyagokat, kalciumot és magnéziumot tartalmaz. A túl lágy ivóvízű településeken más forrásból kell gondoskodni a megfelelő magnézium és kalcium bevitelről.
Forrás: NNGYK
Ólom – a fővárosban és nagyobb településeken még mindig gond
Az ivóvízhálózatot alkotó csövekből és szerelvényekből akár határértéket meghaladó mennyiségben oldódhatnak ki nehézfémek, különösen – a régi ólomvezetékekből – ólom. A gerinchálózatokban az ólomcsövek kiváltása már jellemzően megtörtént, a bekötővezetékek cseréjét pedig a szolgáltatók fokozatosan végzik. Az épületeken belüli hálózatok, főként régi építésű házakban tartalmazhatnak ólomcsöveket, amely szennyezés forrása lehet. Az új Ivóvíz Irányelv alapján az ólom határértéke felére 5 μg/l-re csökken.
Egy elvégzett reprezentatív országos felmérés eredményei alapján elsősorban a fővárost és 5000 fő feletti településeket érintheti az ivóvíz ólom szennyezettsége.
AZ ÓLOMKOCKÁZAT SZEMPONTJÁBÓL MAGAS VAGY NAGYON MAGAS KOCKÁZATÚNAK SZÁMÍT KÖRÜLBELÜL 80 EZER LAKÓHÁZ ÉS 455 EZER LAKÁS. A BECSÜLT ÉRINTETT LAKOSSZÁM 746 EZER FŐ.
A csapvíz ólomtartalma elsősorban az épületek, lakások belső hálózatából származik, amelynek cseréje tulajdonosi felelősségi körbe tartozik – olvasható a jelentésben.
Ólom
Az ólom elsősorban a régi, 30 évnél öregebb épületek egy részében, illetve a régi vízhálózatokban még ma is sok helyen megtalálható ólomcsövekből kerül az ivóvízbe. Tehát elsősorban a nagyobb települések régi városmagjában található épületek lehetnek érintettek. Az ólom tartalmú ivóvíznek nincsen különös íze vagy szaga, így pl. fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére.
Az ólom egy jól ismert toxikus nehézfém, emberre gyakorolt mérgező hatása már régóta köztudott. Az elfogyasztott csapvízben lévő ólom a szervezetben felszívódik, egy része a véráramba jut, és káros egészséghatásokat okoz. A terhes anyák, magzatok, csecsemők és kisgyermekek különösen veszélyeztetettek, érzékenyek az ólom káros hatásaira, ugyanis testtömegükhöz képest több vizet fogyasztanak, és nagyobb arányban kötik meg a benne lévő ólmot. Az ólom magzati károsodást okozhat, illetve kedvezőtlen hatással van a gyermekek mentális fejlődésére, szellemi képességeire, intelligencia-szintjére. Felnőtteknél tapasztalt káros hatások közül kiemelhetők a vérképzésre gyakorolt káros hatás, egyes fontos ionok, nyomelemek, vitaminok (kalcium, vas, cink, D-vitamin) hasznosulásának romlása.
Az ólomkockázat térkép szerint Budapesten főként a belső kerületek vannak kitéve nagyobb ólomkockázatnak:
Forrás: NNGYK
Új ivóvízminőségi szabályozás
A jelentés kitér arra is, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2020. december 22-én fogadta el az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 Irányelvét. Az új Ivóvíz Irányelv hazai jogrendbe történő átültetésének határideje 2023. január 12. A módosítás 5 fő területet érint:
- a kockázat alapú ivóvízminőség felügyelet kiterjesztése a teljes ivóvízellátási láncra az ivóvíz célú nyersvizektől a fogyasztói pontig,
- a vizsgálandó paraméterek és határértékeik felülvizsgálata az új tudományos (technológiai és toxikológiai) eredmények alapján,
- a vízzel érintkező anyagok szabályozásának és engedélyezésének egységesítése az Európai Unió területén,
- a lakossági tájékoztatás átalakítása, fejlesztése az ivóvízbe vetett fogyasztói bizalom erősítése érdekében,
- az ivóvízhez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő csoportok hozzáférésének javítása.
2026-tól új fertőtlenítési melléktermékek – klorát, haloecetsavak – vizsgálata válik kötelezővé azon vízellátó rendszerekben ahol az alkalmazott vízkezelő technológia (klór alapú ivóvízkezelő szerek adagolása) alapján indokolt. A lakossági aggodalmat jelentő, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül kötelezően vizsgálandó a biszfenol-A, melynek mérése – mivel nyersvíz és hálózati eredetű is lehet – valamennyi ivóvízellátó rendszerben szükséges lesz. Az utóbbi évtizedekben felismert, és bizonyítottan egészségkockázatot jelentő PFA vegyületek (per- és polifluorozott alkil vegyületek), az urán és egy cianobaktériumok által termelt toxin, a mikrocisztin-LR, vizsgálata is kötelező azokban a vízellátó rendszerekben, ahol a megjelenése kockázatot jelenthet. Az uránra vonatkozó 30 μg/l határértéknek való megfelelés az NNGYK által végzett országos felmérés eredménye alapján csak néhány vízellátó rendszerben okozhat majd problémát.
Ennek kapcsán kiemelik még, hogy az ólom határértéke 2036. január 12. után 10 μg/l-ről 5 μg/l-re csökken, mely határértéket legalább a szolgáltatási ponton (házi vízelosztó rendszer betáplálási pontján) el kell érni. Szintén az alacsonyabb határértéket kell figyelembe venni az ivóvízzel érintkező termékek engedélyezésekor. Az alacsonyabb határértéknek való megfelelés érdekében a szolgáltatói hálózatban lévő ólomcsövek és ólom bekötőcsövek cseréjét 15 éven belül el kell végezni. Felére csökken az összes króm határértéke, de 2,4 mg/-re nő a bór határértéke ahol a geológiai adottságok indokolják. (Portfolio)
