Egészen elképesztő helyzetben van az európai építőipar, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarország már egy kilenctized százalékos bővüléssel is bekerül a legjobban teljesítő uniós tagállamok közé.
Az Eurostat legfrissebb közlése szerint nemcsak az euróövezetben, de az egész Európai Unióban is csökkent az építőipari termelés októberben havi és éves szinten is. A krízis közeli helyzetet nem önmagukban az októberi adatok jelentik. Ugyanis például idén május óta egyetlen olyan hónap sem volt, amikor a növekedés elérte volna az egy százalékot (mínusz 1 és plusz 0,7 százalék között mozgott mutató), sőt, negyedéves szinten legutóbb 2023 első három hónapjában került pozitív tartományba az európai index, azóta viszont folyamatos a visszaesés.
Ez egy szürke, barátságtalan október
Ha részleteiben vizsgáljuk az Eurostat számait, akkor megállapíthatjuk, hogy szeptemberhez képest az építőipari termelés az Unióban 0,6 százalékkal, míg az az euróövezetben 0,9 százalékkal mérséklődött, illetve egy év távlatában tavaly októberhez képest az euroövezetben 0,7 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal csökkent az építőipari termelés.
Alig épül Európa
Nem minden tagállam közöl teljes részletességgel adatokat az Európai Bizottság statisztikai hivatalával, ám a rendelkezésre álló információkból az világos látszik, az építőipari termelés legnagyobb havi csökkenését Szlovénia produkálta, mínusz 6,1 százalékkal. Délnyugati szomszédunkat Németország és Szlovákia (mindkettő esetében mínusz 2,2 százalék), valamint Franciaország ( mínusz 2,0 százalék) követi. A legnagyobb növekedést Romániában és Svédországban (3-3 százalék), Spanyolországban (1,4 százalék) és Ausztriában (1,3 százalék) regisztrálták.
Íme azon tagállamok listája, amelyek az előző hónaphoz képest októberben bővülést produkáltak (zárójelben a harmadik negyedéves teljesítmény a második negyedévhez viszonyítva) - az értékek százalékban szerepelnek:
- Hollandia: 0,0 (-0,5)
- Bulgária: 0,2 (-0,4)
- Magyarország: 0,9 (3,5)
- Portugália: 1,1 (0,6)
- Csehország: 1,2 (-1,5)
- Ausztria: 1,3 (-0,1)
- Spanyolország: 1,4 (0,4)
- Románia: 3 (5,6)
- Svédország: 3 (-1,6).
A legkomolyabb negyedéves visszaesés Írország nevéhez kapcsolódik, a komoly társadalmi válságon áteső ország építőipari termelése 4,9 százalékkal esett vissza. Lettország és Görögország helyzete sem rózsás, ugyanerre az időszakra 2,5 százalékos csökkenést közölt mindkét euróövezeti tagország esetében az Eurostat.
Bezzeg Románia!
Románia erősödése viszont valóban látszódhat a Holdról is: a tavalyi évet 7,4 százalékos plusszal zárta, míg idén május óta - a szeptembert leszámítva - minden egyes hónapban tudták növelni a beruházásaik mértékét.
Ha folyamatában nézzük a változásokat, akkor érdemes az előző év azonos időszakához (hónap és negyedév) mérni a tagállamok teljesítményét.
A listán azon országok szerepelnek, akik tavaly októberhez képest növekedést produkáltak (zárójelben 2023 harmadik negyedéves teljesítménye 2022 harmadik negyedévéhez viszonyítva):
- Románia 9,2 (14)
- Spanyolország 8,3 (3,1)
- Lengyelország 7,5 (6,2)
- Szlovénia 7,2 (22)
- Portugália 5,8 (5,7)
- Szlovákia 3,9 (5,8)
- Hollandia 0,9 (4,5)
- Magyarország 0,1 (-1,2).
Az uniós szintű válságot jól mutatja, hogy mindössze nyolc tagállam tudott egy év alatt, október per október összevetésben bővülést elérni, miközben Finnország 7,3, Svédország 4,6, valamint Belgium 3,5 és Franciaország 3,3 százalékos csökkenést regisztrált tizenkét hónap alatt.
Magyarország tényleg a mélyponton
Bár Magyarország esetében az Eurostat bemutatott egy 0,1 százalékos helyben topogást, azonban ez egy mocsárra épült vár, a téglákat megvizsgálva egészen aggasztó képet mutat a hazai építőipar.
Egyáltalán nem fest jól, hogy az utóbbi négy negyedévben minden egyes alkalommal csökkent a hazai termelés az előző év indexéhez képest. Az idei első három hónapban több mint nyolc százalékos volt a visszaesés.
Így néz ki a magyar építőipari teljesítmény az előző év azonos időszakához képest:
- 2022 utolsó negyedév: -1,6 százalék,
- 2023 első negyedév: -8,2 százalék,
- 2023 második negyedév: -5,9 százalék,
- 2023 harmadik negyedév: -1,2 százalék.
Havi leosztásban sem sokkal jobb a helyzet. Május óta csak két olyan hónap volt, amikor hazai ágazat 2022-höz képest bővült volna.
Az előző év azonos hónapjához képest így néz ki a magyar építőipar teljesítménye:
- 2023 május: -7,9 százalék,
- 2023 június: -3,3 százalék,
- 2023 július: +3,6 százalék,
- 2023 augusztus: -0,1 százalék,
- 2023 szeptember: -6 százalék,
- 2023 október: +0,1 százalék.
A beruházók és beszállítók helyzetét tovább nehezíti, hogy miközben érezhető egy negatív spirál, a magyar piac eközben teljes mértékben kiszámíthatatlan is. Májusról júniusra mínusz 0,9, júniusról júliusra plusz 8,1, júliusról augusztusra mínusz 5, augusztusról szeptemberre mínusz 1,9, szeptemberről októberre pedig plusz 0,9 százalék volt a hazai építőipar teljesítménye.
Bevált a jóslat
A magyar statisztikai hivatal (KSH) ehhez még hozzá tette azt is, hogy 2023 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 4,2 százalékkal csökkent.
A magyar építőipar számára nem 2023, hanem 2024 lesz a mélypont.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) napokban publikált kimutatása szerint rendkívül borús a magyar építőipari cégek hangulata: 44 százalékuk szerint csökken, 40 százalékuk szerint változatlan marad, míg mindössze 16 százalékuk szerint növekszik jövőre a vállalat nettó árbevétele. A negatív kilátásokat az állami beruházások jelentős csökkenésével, valamint az orosz-ukrán háború hatásaival indokolták az ágazati szereplők.
Ugyanakkor a hazai vállalkozások 28 százaléka már most jelezte, elbocsátásokra készül az elmaradó bevételeik miatt.
Ezért akarnak nőkkel és vendégmunkásokkal dolgoztatni az európaiak
Joggal merül fel a kérdés, hogyan lehet ebből a helyzetből kitörni. Az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) tízpontos kiáltvánnyal fordult a leendő európai parlamenti képviselőkhöz többek között azért, hogy tegyen meg mindent az Európai Unió annak érdekében, hogy a tagállamok cégei beruházásokhoz jussanak a lerombolt Ukrajnában.
A lobbi az úgynevezett Ukrajna-eszközt (Ukraine Facility) nevesíti, mint ideális lehetőséget arra, hogy az Európai Unió bevezesse a Buy European politikát: szerintük ukrajnai beruházásokkal lehetne az építési tevékenységekre szánt uniós forrásokat hatékonyan felhasználni. Ennek érdekében át alakítanák az uniós közbeszerzési politikát, aminek az érvényesítését kiterjesztenék Ukrajnára is a tagállami finanszírozás keretében.
Egyébként a FIEC szerint akkora a munkaerőhiány az európai építőiparban, hogy álláspontjuk szerint a nők és a harmadik országból érkező vendégmunkások számára is meg kell nyitni az ágazatot, és ehhez kérik az EP-képviselők támogatását. Magyarország sincs ez másként, az ÉVOSZ becslése szerint 2023-ban a hazai építőipari cégek 15-20 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztattak. Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását minden negyedik cég ismerte el, mind fizikai, mind szellemi munkakörben alkalmaznak harmadik országbelieket (többek között Szerbiából, Jordániából, Ecuadorból és Mongóliából).
Koji László, az ÉVOSZ elnöke korábban arról beszélt, hogy még nem látni, milyen eredményei lehetnek a második félévben meghozott kormányzati intézkedéseknek, de ha még piaci élénkülés is történne, év vége, vagy jövő év eleje előtt azokból szerződéskötés nem lesz.
Az építőipar nincs a mélyponton. A mostani tudásunk szerint a mélypont 2024-ben lesz, ez teljesen egyértelműen látszik
– mutatott rá Koji László, és úgy tűnik, ez a prognózis megvalósul. (Economx)
