Egyre nehezebb elérhető közelségben tartani a globális felmelegedés 1,5 fokra való korlátozásának célját.
Az már bizonyossá vált, hogy a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez minden kormányzati szint aktív részvételére szükség lesz, amiben a Régiók Európai Bizottsága (CoR) szerint a szubnacionális éghajlat-politikai diplomácia fog kulcsszerepet kapni. Ezt, a helyi és regionális önkormányzatok hathatósabb bevonásának szükségességét hangsúlyozták az Egyesült Nemzetek (ENSZ) éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 28. konferenciáján (COP 28). A Pénzcentrumhoz eljuttatott, exkluzív jelentések és interjúk érintik többek között a zöld és intelligens városi átmenetet; a helyi energetikai kérdéseket; az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását; a helyi zöld megállapodásokat; a reziliencia növelésének lehetőségeit; valamint éghajlat és a biodiverzitás csökkenésének kettős válságának kezelését.
A Régiók Európai Bizottsága szerint a COP28 és a kapcsolódó, globális helyzetfelmérés páratlan lehetőséget kínált arra, hogy a városok és régiók érdemi szerepvállalása révén világszerte előmozdítsák a globális éghajlat-politikai fellépést. Hisznek abban, hogy mivel a szubnacionális szintű hatóságok (azaz a régiók, megyék, kerületek, városok és települések) azok, akik a globális éghajlat-politikai célok gyakorlati, helyi szintű intézkedésekké való átalakításáért felelősek.
Költségvetést is adnának az éghajlatvédelmi célok eléréséhez
A Bizottság ezért szorgalmazta Dubaiban azok hivatalos szerepvállalását a globális éghajlat-változási tárgyalásokon, miközben ambiciózusabb nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat és egy olyan globális alkalmazkodási célt szorgalmaz, amely a konkrét települések alkalmazkodóképességi igényein és megoldásain alapul. A fő üzenetek közé tartozott a szubnacionális intézkedések integrálása a nemzeti éghajlatvédelmi célokba és tervekbe, valamint a fenntartható pénzügyi mechanizmusokhoz való hozzáférés javítása mind az éghajlatváltozás mérséklésére, mind az alkalmazkodásra. Ezeket a nézeteket az Európai Unió hivatalos tárgyalási álláspontja és az Európai Parlament is támogatja.
A 2023-as év megmutatta, hogy az éghajlati válság a generációink legnagyobb kihívása, ami megerősíti, hogy ambiciózus enyhítési és alkalmazkodási intézkedésekre van szükség. Az Európai Unió felismerte, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsszerepet kell játszaniuk a globális éghajlati célok kézzelfogható, helyi szintű intézkedésekké való átültetésében. Ehhez azonban megfelelő pénzügyi és technikai támogatást kell biztosítani számukra. A partnerségek létfontosságúak a valós éghajlat-változási intézkedések végrehajtásához, és tudjuk, hogy ezek helyi szinten kezdődnek. A helyi vezetők ugyanis kritikus szerepet játszanak a globális éghajlati ambíciók növelésében
– mondta Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottságának első alelnöke, Közép-Macedónia kormányzója.
Ezen törekvésekhez kapcsolódva hatvanhat ország több mint négyszázötven polgármestere, kormányzója és szubnacionális vezetője vett részt a COP28 Helyi Klímapolitikai Csúcstalálkozón, amit első alkalommal szerveztek meg a klímacsúcs keretein belül. Ez a helyi vezetőkből és társelnökökből álló küldöttség felkérte nemzeti partnereiket és a nemzetközi intézményeket a fokozott többszintű partnerségek kialakítására, hogy felgyorsítsák és finanszírozzák a helyi éghajlat-változási projekteket a globális éghajlati előrehaladás érdekében.
A Régiók Európai Bizottsága a közvetkező témákban folytatott tárgyalásokat a dubaji klímacsúcson:
- Helyi éghajlatváltozási csúcstalálkozó: elismerték a helyi vezetők kulcsfontosságú szerepét a kibocsátás csökkentésében, az éghajlati kockázatok kezelésében és az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti erőfeszítések katalizátoraként. A megbeszélések középpontjában az éghajlatváltozás finanszírozása, az ellenálló képesség és az alkalmazkodás helyi szintű javítása, a globális fellépés megerősítése és az energiaátállás felgyorsítása állt.
- Zöld, igazságos és intelligens városi átalakulás: a 1,5°C-os cél és a szén-dioxid-semlegességből és a digitális gazdaságból eredő lehetőségek kiaknázásának stratégiáit vizsgálták.
- Az energia lokalizálása: városok és vállalatok összefogása a helyi energiaátállás érdekében.
- Urbanizáció és éghajlatváltozás: megerősítették a többszintű éghajlat-politikai fellépés mechanizmusait, és meghatározták és megerősítsék az éghajlat-politikai finanszírozás városok és helyi önkormányzatok számára történő növelését és gyorsabb felhasználását célzó eszközöket.
- A szubnacionális hatóságok vezető szerepének erősítése: a nemzeti alkalmazkodási tervek és a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások végrehajtásának előmozdításában.
- Alkalmazkodás a határokon túl: a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Bizottság Éghajlatváltozási Főigazgatósága elindította az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós Horizont-missziót, mint olyan innovatív kezdeményezést, amely az európai régiókat és helyi szereplőket hozta össze az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kihívásainak kezelése érdekében.
- Helyi zöld átmenet: megvitatták a városi zöld átállás (Green Deal) lehetőségeit és kihívásait, és megismerkedtek a helyi szintű „Green Deal Going Local” munkacsoport munkájával.
- Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése okozta kettős válság kezelése: a szubnacionális hatóságok intézkedései az ellenálló képesség kiépítése érdekében, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy a biológiai sokféleség és az éghajlat-változási menetrend közötti szinergiák fokozása kulcsfontosságú a párizsi célok elérése szempontjából.
Szembenézni az éghajlatváltozás következményeivel
A 2023-as volt a legmelegebb nyár a világon, amikor is számos régióban és városban példátlan forróságot és szélsőséges időjárási eseményeket tapasztaltak, amelyek pusztító hatással voltak a közösségekre és a természetes ökoszisztémákra. A Régiók Európai Bizottsága által kiadott szakvélemény hangsúlyozta, hogy az éghajlati kockázatokat tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló hatékony intézkedések késedelmes végrehajtása, ami a biológiai sokféleség egyre jelentősebb csökkenését, növekvő egészségügyi kockázatokat, továbbá visszafordíthatatlan veszteségeket és károkat eredményez.
Az éghajlatváltozás legjelentősebb hatásait a városok és a városi területek fogják megtapasztalni, és a helyi és regionális önkormányzatok már most is egyre súlyosabb szélsőséges időjárási eseményekkel néznek szembe. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) összefoglaló jelentésének ijesztő megállapításai határozottan emlékeztetnek minket arra, hogy a globális felmelegedés még az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése mellett is valószínűleg meg fogja haladni az 1,5 Celsius fokos küszöböt ebben az évszázadban. A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 70 százalékáért a városok felelősek, és a világ energiájának mintegy 80 százalékát fogyasztják el. Épp ezért valamennyi részes és nem részes érdekelt felet sürgetni kell az éghajlat-politikai fellépés felgyorsítására és átláthatóságának biztosítására. Egy globális értékelés kihagyhatatlan lehetőséget kínál az éghajlat-politikai fellépés fokozására azáltal, hogy minden kormányzati szintre és ágazatra kiterjedően előmozdítja a bizalmat, a polgári szerepvállalást, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. És bár ambiciózusnak kell lennünk éghajlat-politikai célkitűzéseink fokozása terén, a meghozott intézkedések nem veszélyeztethetik a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot, a munkahelyeket és az ipart, illetve további környezetbarát munkahelyek teremtését és a helyi gazdaságok fellendítését kell célozniuk
– mutatott rá Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere, a Régiók Európai Bizottságának véleményét közvetítve.
Megjegyezte, hogy fokozni kell bizonyos felek ambícióit, és a zöld és mindenekelőtt igazságos átmenet garantálása érdekében muszáj foglalkozni azokkal a sajátos kihívásokkal, amelyekkel a kevésbé fejlett régiók szembesülnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem során. Ehhez célzott támogatást, kapacitásépítést és beruházásokat szorgalmaznak ezekben a régiókban annak biztosítása érdekében, hogy érdemben részt vehessenek az éghajlat-politikai fellépésben és a rezilienciaépítésre irányuló erőfeszítésekben.
Megelőznék a nemzeti célokat
A COP28 klímacsúcs az utolsó napok intenzív tárgyalásait követően megállapodással zárult. Az úgynevezett globális helyzetfelmérésről szóló eredményjelentés értékelte a párizsi megállapodás óta elért eredményeket, és felvázolta a további teendőket.
A rekordhőmérsékletű év és a világ helyi közösségeit közvetlenül érintő, példátlanul kedvezőtlen éghajlati események sorozata után a COP28 fontos előrelépést jelent a világ kormányai számára a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felé, de úgy látjuk, hogy végső soron szükség lesz ezek jövőbeni fokozatos kivonására. A globális helyzetfelmérés eredményéről szóló jelentés elismeri, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mélyreható, gyors és tartós csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius fokos célkitűzése ebben a kritikus évtizedben elérhető közelségben maradjon. Ezt a sürgetést azonban minden résztvevő félnek erőteljesebb kötelezettségvállalásokba kell átültetnie. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy a végleges megállapodás nem ismeri el a szubnacionális hatóságok alapvető szerepét az éghajlatváltozás elleni fellépésben, és a többszintű kormányzást inkább ígéretnek, mintsem kötelező követelménynek tekinti
– nyilatkozták a Régiók Európai Bizottságának tagjai, akik a szervezetet képviselték Dubajban.
Hozzátették: ugyanakkor számos város és régió továbbra is keményen dolgozik a klímasemlegesség elérése érdekében, jóval megelőzve a globális, európai vagy nemzeti célokat. Ők azok, akik ambiciózus céljait helyszíni cselekvések kísérik, legyen szó a közlekedésről, a várostervezésről, az energiahatékonyságról vagy a természet helyreállításáról. A Régiók Európai Bizottsága továbbra is szorosan együttműködik a nemzetközi hálózatokkal annak érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak a nemzeti és globális színtéren is biztosítsa az „őket megillető helyet” ebben a folyamatban.
Mindenekelőtt büszkék vagyunk a COP28 néhány kulcsfontosságú eredményére, amelyek tükrözik a szubnacionális szintű fellépés növekvő jelentőségét. Ilyen például a veszteség- és kárenyhítési alapról szóló megállapodás, amely a leginkább érintett helyi és regionális közösségek közvetlen finanszírozását biztosítja, vagy az első helyi éghajlat-változási csúcstalálkozó megszervezése, valamint a nagy ambíciójú többszintű partnerségek koalíciójának (CHAMP) elindítása, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonja az éghajlat-politikák tervezésébe és végrehajtásába, beleértve a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat is
– emelték ki a végső nyilatkozatban.
És mivel a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások következő körét 2025-ig kell benyújtani, ezeket az ígéreteket most a nemzeti kormányoknak már most kézzelfogható intézkedésekké kell alakítaniuk. Az óra ugyanis ketyeg: klímatudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsius soknál nagyobb mértékben emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, azzal azt kockáztatjuk, hogy ellenőrizhetetlen klímaváltozást indítunk el és a Föld talán nincs messze az „apokaliptikus forgatókönyvtől”. (Pénzcentrum)