A kamara hiába próbálta megakadályozni a kötelező kamarai hozzájárulásról tervezett népszavazást, az Ab érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszát.
A Nemzeti Választási Bizottság a nyáron hitelesítette Lukács László György Jobbik-képviselő népszavazási kérdését:
Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?
Ez a döntés lehetőséget biztosít arra, hogy végre meg lehessen szüntetni a Parragh László-féle kamarának fizetendő éves lehúzást, amelyért amúgy sem kapnak semmilyen segítséget cserébe a vállalkozások – mondta akkor a politikus.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bírósági felülvizsgálatot kért, és ugyanezt tette egy hozzájárulást mindenképp fizetni akaró vállalkozás is. (Továbbá egy magánszemély, de vele azért nem foglalkozott érdemben az Ab, mert nem derült ki, miért lenne érintett.) A kérelem szerint tiltott tárgyra vonatkozna a népszavazás, mert a költségvetést érintené.
Ugyanis ha a közfeladatokat az állam látná el, azokra a büdzséből kellene költeni, illetve ha a kamarai díj fizetése nem lenne kötelező, úgy a gazdasági kamarák költségvetési támogatására válnának jogosulttá. Továbbá Parraghék szerint nem is egyértelmű a kérdés megfogalmazása, nem világos, hogy milyen kamaráról van szó, és nem egyértelmű, hogy igen válaszok esetén el kell-e törölni a kötelező kamarai hozzájárulást.
A Kúria azonban jóváhagyta az NVB határozatát. Érthetőnek tartja a kérdést, továbbá megállapította, hogy a kamarai hozzájárulás közteher ugyan, de az nem központi adónem, és nem tartozik közvetlenül a központi költségvetés bevételei körébe. A közfeladatok ellátása a kamarai hozzájárulás mellett más bevételekből is fedezhető, tehát a kötelező kamarai hozzájárulás megszüntetéséből nem következne az állami támogatás.
Éppen ezzel az érveléssel szemben nyújtott be alkotmányjogi panaszt az MKIK és az említett vállalkozás, szerintük a Kúria tévesen ítélte meg azt, hogy egy érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés ne vezetne egy jövőbeli költségvetési törvény módosításához.
Az Ab Horváth Attila vezette tanácsát sem győzték meg: „Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban sem utalt arra, hogy a kamarai hozzájárulástól való esetleges elesése miért zárná ki azt, hogy az egyéb, elsősorban saját aktivitását igénylő bevételi formákra támaszkodjon a működésének finanszírozásához. A kúriai végzéssel kapcsolatban ezért nem merült fel olyan aggály, amely az Alaptörvény vagy valamely jogszabály önkényes, a hatályos jogot nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyó értelmezését alátámasztaná.”
Mivel a két panasz nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, és a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét sem támasztja alá, az Ab a panaszokat érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Vagyis elkezdődhet az aláírásgyűjtés a népszavazás érdekében. (hvg.hu)
