Elsősorban az ellenzékiek (összességében 95 százalék) és a bizonytalanok (74 százalék) elégedetlenek, de ebbe a csoportba tartozik a fideszes szavazók csaknem háromtizede is (29 százalék).
Nőtt az elégedetlenség a magyar társadalomban a Publicus Intézet felmérése szerint. A kérdésre, hogy „ön mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok”, novemberben a válaszadók 33 százaléka, decemberben már 46 százaléka felelte azt, hogy „egyáltalán nem elégedett”. Bár az „inkább nem elégedettek” aránya 29-ről 25 százalékra mérséklődött, az adatokból kiolvasható, hogy az elégedetlenek tábora összességében 62-ről 71 százalékra emelkedett. (Idén júniusban ennél is magasabb, 76 százalék volt az elégedetlenek aránya.)
A Népszava megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint azok, akik „teljes mértékben elégedettek”, novemberben és decemberben egyaránt 8 százalékot tettek ki, az „inkább elégedettek” aránya közben 27-ről 20 százalékra apadt. Elsősorban az ellenzékiek (összességében 95 százalék) és a bizonytalanok (74 százalék) elégedetlenek, de ebbe a csoportba tartozik a fideszes szavazók csaknem háromtizede is (29 százalék). Novemberben 2, decemberben 1 százalék nem adott választ a kérdésre.
Kiderült a kutatásból az is:
a megkérdezettek 79 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne, további 10 százalék valószínűleg elmenni szavazni, „ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások
A Publicus Intézet vizsgálata szerint a Fidesz-KDNP az összes megkérdezett körében (tehát a teljes népességben) 25 százalékos népszerűségnek örvend, második a Demokratikus Koalíció 14 százalékkal. A többi ellenzéki párt ebben a kategóriában nem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt, a legjobban itt a Momentum és az MSZP áll 4-4 százalékkal. A felmérés készítői nem adtak meg pártneveket, a válaszadók maguktól mondták meg, melyik politikai erőt támogatják. Így fordulhatott elő, hogy lehetőségként megjelent egy „ellenzéki összefogás” elnevezésű, pillanatnyilag nem létező formáció is a kutatásban, amit az emberek 5 százaléka nevezett meg.
A bizonytalanok aránya 36 százalék.
A kormánypárti fölény leginkább a „biztos szavazó pártválasztók” esetében mutatkozik meg. A Fidesz 46 százalékát a DK követi 18 százalékkal, majd a Momentum jön 7, az MSZP 6 százalékkal. A biztosan szavazó pártválasztóktól a kétfarkú kutyapárt és a Mi Hazánk jelenleg 4-4 százalékra számíthat a Publicus Intézet adatai alapján.
A felmérés rákérdezett arra is, hogy „ön szerint az ellenzéki pártok külön, vagy összefogva induljanak a 2024-es EP-választáson”. A válaszadók relatív többsége (42 százalék) a közös indulást támogatná, és van még 8 százalék, amelyik szintén erre a megoldásra hajlik. A felmérésben résztvevők 20 százaléka nem, további 7 százaléka „inkább nem” értene egyet a közös indulással. 23 százalék nem válaszolt. Az ellenzékiek közel kétharmada (64 százalék) inkább a közös indulást preferálná. Az összes megkérdezett 56 százaléka, az ellenzékiek 75 százaléka úgy gondolja, hogy a közös lista sikeresebb lenne a Fidesszel szemben, mint ha az ellenzéki pártok külön indulnának. (Népszava)