Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A Napóleon és az Aranybulla ugyanazon érme két oldala

Film
2023.12.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
15

A történelemhamisítás nem mindig bűn, de a tendenciózusság megbocsáthatatlan

A Napóleon című film semmiképpen sem „epikus történelmi dráma”, sokkal inkább egy tendenciózus gúnyrajz. Ridley Scott a tudományellenességével veszélyes vizekre evezett.

Szergej Eisenstein, a legendás rendező a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tizedik évfordulójára nagyszabású filmeposzt készített Október címmel. A „megrendelő”, a kommunista párt igényeinek megfelelően rengeteg statisztával, látványos akciójelenetekben dolgozta fel a Téli Palota elképzelt ostromát.

Eisenstein filmje annyira jól sikerült, hogy a belőle kiemelt fotók valódi felvételeknek hazudva a sztálini Szovjetunióban a történelemtankönyvekbe is bekerültek. Arra, hogy valójában talán két tucatnyi bolsevik puccsáról volt szó, ekkor már tilos volt emlékezni, és az új történelmi valóság az lett, amit a tömegek a vásznon láttak, Eisenstein kurzusfilmjében: vagyis hogy matrózok, katonák és népi felkelők tömegei fegyverrel harcolva foglalták el a Kerenszkij-kormány utolsó menedékét.

Eisenstein óta történelmi filmeposzok, kalandfilmek garmadája készült, és ezek szinte kivétel nélkül fikciós alkotások. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a valós történelmi alakok mellett kitalált, a valóságban sosem létezett személyek is feltűnnek a vásznon, hanem abban is megnyilvánul, hogy a film alkotója bonyolult társadalmi-politikai folyamatokat leegyszerűsítve, közérthetőbben ábrázol, a valóságban banális módon bekövetkező eseményeket pedig, a grandiózusabb hatás vagy éppen az aktuális hatalom elvárásainak való megfelelés végett, erősen felnagyítva, esetleg torzítva mutat be. Ugyanez vonatkozik a történelmi személyekre is, akiket gyakran túlidealizált, vagy ellenkezőleg, túldémonizált karakterként álmodnak vászonra a rendezők, ebből következően aztán gyakran olyan hőstetteket vagy éppen rémtetteket tulajdonítanak nekik, amelyeknek a korabeli forrásokban nyomuk sincs.

Kurzusfilm-e a Napóleon?

Az efféle rendezői húzás voltaképpen történelemhamisítás. Ez azonban olyan erős, már-már orwelli kifejezés, hogy inkább csak a kurzusfilmek esetében illik használni.

Mi is a kurzusfilm? A Szómagyarító szerint olyan propagandaelemeket is tartalmazó film, amely a történelmi személyeket vagy eseményeket a regnáló hatalom szája íze szerint, annak aktuális napi politikai érdekeinek alávetve mutatja be. Korábban főleg a szocreál filmgyártás „remekeit” értették rajta, mostanság viszont a magyarországi független sajtóban leginkább a magyar kormány által bőkezűen támogatott, történelmiként aposztrofált, valójában az adott korszakról vagy történelmi alakról hamis, túlidealizált képet festő, a szakmabeli hiányosságokat nemzeti giccsel kompenzáló alkotások megfelelője.

Kérdés, hogy a kurzusfilm megjelölés használható-e olyan történelmi filmekre is, amelyek alkotói nem kifejezetten egy konkrét hatalmi tényezőnek akarnak megfelelni, hanem inkább az éppen aktuális korszellemhez, divatos szóval mainstream eszmei irányzatokhoz igazítják, „hajlítják” a történelmi nyersanyagot. Ennek a legfrissebb példája Ridley Scott Napóleon című filmje, amely a Joaquin Phoenix által alakított francia császárt meglehetősen tendenciózusan ábrázolja, mintegy a toxikus maszkulinitás megtestesítőjeként, akinek a nőkkel való kapcsolatát leginkább a félelemből fakadó agresszió jellemzi, és aki a párkapcsolati kudarcokból fakadó frusztráltságát a csatatéren, katonák millióinak a húsdarálóba küldésével éli ki.

Mintha Putyint keresztezték volna Trumppal

A 2023-as Bonaparte egyszerre  szadista hajlamú diktátor, aki ágyúval lövet a fegyvertelen tömeg közé, és egy nagyzási mániában szenvedő, szánalmas bohóc, akit az anyja meglett férfikora ellenére is madzagon rángat, és aki majdnem összecsinálja magát az első nagyobb csatája előtt. Mintha Putyint Trumppal keresztezték volna – ennél kegyetlenebb karaktergyilkosságot manapság nehezen lehet elképzelni.

Scott filmje tehát valójában egy tendenciózus gúnyrajz, semmiképpen sem „epikus történelmi dráma”, ahogy a film műfaját a Wikipedia-szócikk meghatározza. Hogy pontosan mi volt a művészi szándék, nem derül ki a csaknem háromórás mozgóképből. Az említett tendenciózusság kifejezetten árt az alkotásnak, amennyiben a főhőst egy fájóan egysíkú, unalmas, szánni való, stabilan ellenszenves figurává silányítja. Azt a Napóleont, aki a valóságban a világtörténelem egyik legizgalmasabb, legellentmondásosabb, egyszerre dicsőített és gyűlölt alakja, és akinek a jelleme rengeteget változott az évek során, a karrierje alakulásának függvényében.

Napóleon esete a nem ember által épített piramisokkal

Azzal nincsen különösebb baj, ha egy történelmi film nem követi pontosan az eseményeket olyan formában, ahogy a történészek feltárták, vagy kiszínezi egyes történelmi személyiségek karakterét, felnagyítva bizonyos jellemvonásaikat. A legtöbb filmes el is ismeri, hogy az alkotásaik sok szempontból nem tekinthetők hitelesnek. A történelmi tényektől való eltérést rendszerint a művészi szabadsággal, a drámai hatáskeltéssel, esetleg dramaturgiai szükségszerűséggel, illetve a filmes adaptációk korlátaival magyarázzák.

Nem így Ridley Scott. „Amikor történészek kritizálnak, meg szoktam kérdezni: Bocs, haver, ott voltál? Nem? Akkor fogd be a kibaszott pofádat!” – hangzik az azóta szinte szállóigévé vált idézet a Sunday Timesnak adott interjúból. A 86 éves brit rendező azt is büszkén újságolta el: nem volt szüksége arra, hogy a filmje forgatása előtt vagy közben történészekkel konzultáljon.

Azok után, hogy egy másik interjúban megjegyezte, a piramisokat biztosan nem emberek építették (és ez vajon elég ok, hogy a kis francia káplár ágyúval lövessen rájuk?), inkább bele se merünk gondolni, honnan merítette akkor az információit Napóleon életéről. (A legszembetűnőbb történelemhamisításokat és blődségeket Lenthár Balázs történész, a hvg.hu munkatársa gyűjtötte össze.)

A nyilatkozataiból az is kiderül, hogy Scottnak meglehetősen bizarr és gyermeteg elképzelése van a történészszakmáról. Olyannak láttatja a történészeket, mint a kódexmásoló szerzeteseket, akik kizárólag arra képesek, hogy a másodlagos forrásokat reprodukálják, illetve a hézagos részeket a fantáziájukkal töltsék ki. „Napóleon meghal, majd tíz évvel később valaki könyvet ír róla. Aztán valaki fogja azt a könyvet, és ír egy másik könyvet, és így 400 évvel később rengeteg fantázia van [a történelemkönyvekben]” – nyilatkozta a Sunday Timesnak. Eszerint a komplett történelemtudomány a segédtudományaival, a forráskutatással és a forráskritikával együtt, de talán még a régészet és a nyelvtörténet is csak humbug. Senki nem volt ott, senki nem tudhat semmi biztosat.

Nem nehéz belátni, milyen abszurd eredményre vezet az efféle tudományellenes attitűd. E logika alapján ugyanis nem csupán azt lehet kijelenteni, hogy Napóleon egy megalomániás tömeggyilkos volt, aki csak halált és pusztulást hozott Európára, hanem például azt is, hogy Hitler végső célja valójában Európa felvirágoztatása volt, haláltáborok pedig nem is léteztek.

Húsz-harminc év múlva már nem lesz szemtanú, aki igazolhatná az állítás ellenkezőjét, tehát a scotti logika szerint akár igaz is lehet, hiszen a korabeli propaganda is ezt állította. Hogy ebből a korból már audiovizuális források is rendelkezésünkre állnak? Azokat bárki manipulálhatja, például azok, akik el akarják hitetni velünk, hogy az egyiptomiak képesek voltak 20 tonnás köveket arrébb görgetni.

A történelmi filmek napos és árnyékos oldala

Miklósi László történelemtanár, a Történelemtanárok Egyletének elnöke nyilatkozta korábban, hogy egy jó történelmi film rengeteget segíthet a diákoknak elképzelni egy adott korszakot. Nem baj, ha a cselekmény nem követi pontosan azt, ami a történelemkönyvekben szerepel, ha a korrajz hiteles, a sztori szintjén néhány ferdítés vagy pontatlanság is belefér. A lényeg, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a téma iránt.

Miklósi azonban azt is hozzátette, hogy bizonyos esetekben egy történelmi film árthat is, amennyiben téveszméket terjeszt, vagy torzítja a múltról alkotott képet. Példaként ő is Eisenstein Október című opuszát hozta fel. Magának a beszélgetésnek az apropója az Aranybulla című sorozat volt.

A Napóleon sajnos ez utóbbi kategóriába tartozik, bár bízunk benne, hogy egyetlen képkocka  vagy sor sem kerül majd belőle egyetlen tankönyvbe sem. A film szerencsére csak 16 éven felülieknek ajánlott, az viszont biztos, hogy ha néhány tanuló megnézi, és szóba kerül az iskolában, a történelemtanárnak sok értékes időt kell majd elfecsérelnie arra, hogy lebontsa a film által kreált mítoszokat.

A figyelemfelkeltő hatása azonban vitathatatlan. A Napóleonról (a személyről, nem a filmről) szóló szócikk már a trailer megjelenése napján a harmadik helyre ugrott a legolvasottabb angol nyelvű Wikipedia-szócikkek listáján, maga mögé utasítva az olyan népszerű vetélytársakat is, mint a Sex és a ChatGPT.

Persze kérdés, ki olvassa végig a közel 20 000 szavas, több mint 420 lábjegyzettel ellátott ismeretterjesztő cikket a valaha élt leghíresebb franciáról. Remélhetőleg többen, mint ahányan megnézik a róla készült film négyórásra tervezett rendezői változatát. (NAPUNK)

Címlapkép: Joaquin Phoenix a Napóleon című filmben. - Fotó: napoleon.movie
film
KULTÚRA
TÖRTÉNELEM
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.12.14. - 06:37
15
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

    Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

  • Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

    Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

  • 35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

    35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

  • Bezuhantak a MÁV bevételei

    Bezuhantak a MÁV bevételei

  • Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

    Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

  • Miért hívjuk melegnek a melegeket?

    Miért hívjuk melegnek a melegeket?

  • Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

    Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

  • Már csikorog a bádog Szent István kereke

    Már csikorog a bádog Szent István kereke

  • A globális forrás korszaka

    A globális forrás korszaka

  • Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

    Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

  • Híradóból kimaradó témák

    Híradóból kimaradó témák

  • Választási csalással vádolják Donald Trumpot

    Választási csalással vádolják Donald Trumpot

  • Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

    Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

  • Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

    Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

  • Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

    Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

  • Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

    Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

  • Sok munkahely szűnhet meg Vácon

    Sok munkahely szűnhet meg Vácon

  • Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

    Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

  • “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

    “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

  • Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

    Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

  • Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

    Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element