Republikon: A bizonytalan szavazók tábora még a Fideszénél is nagyobb
Befagyott a pártok támogatottsága novemberre. Nem hozott új szavazókat a nemzeti konzultáció a Fidesznek, és a Momentum népszerűsége sem változott Donáth Anna Gyurcsány ellen indított háborúja után – derült ki a Republikon Intézet novemberi pártpreferencia-kutatásából, amit a Telexen ismertetünk először.
Hónapról hónapra nő azoknak a választóknak az aránya, akik nem találnak pártot maguknak a jelenlegi politikai palettán. Novemberben is hibahatáron belül, 1 százalékponttal nőtt a bizonytalanok aránya, a választók több mint harmada (34 százalék) nem tudott pártot választani magának a felmérésben. A Republikon Intézet elemzése szerint ők az EP-választáson valószínűleg otthon maradnak, és a már meglévő szavazók mobilizálásáról szól majd a pártok versenye.
A Fidesz-KDNP továbbra is magabiztosan vezeti a népszerűségi versenyt a teljes népesség (29 százalék), és a pártválasztók (43 százalék) között is. A kormánypártok tavaszi-nyári bezuhanása az ősz elejére megtorpant, de az újabb nemzeti konzultáció elindításával sem tudták növelni a támogatottságukat.
Hasonlóképpen nem hozott eredményt a Demokratikus Koalíció ősz elején indított utcai kampánya sem. Egymillió példányban nyomtatták ki a kiadványukat, amelyben Orbán Viktor 15 hazugságát mutatják be. A DK-frakció vidéki fórumai és Dobrev Klára programbemutató rendezvénye sem mozdította meg a párt támogatottságát. A Republikon felméréseiben nyár közepe óta egy tapodtat sem nőtt a DK népszerűségi mutatója. Igaz, egyik ellenzéki párt sem tudta őket megközelíteni, novemberben is a teljes népesség 12, a pártválasztók 18 százaléka mondta azt, hogy a DK-ra szavazna.
A Mi Hazánk a saját sikerének tekintette november elején L. Simon László menesztését a Magyar Nemzeti Múzeum éléről. A Fidesz azonban – úgy tűnik – sikerrel kifogta a szelet Dúró Dóráék LMBTQ-ellenes kampányából, legalábbis a Mi Hazánk nemhogy növelte a támogatottságát, hanem hibahatáron belül, 1 százalékpontot még vesztett is a teljes népesség (5 százalék) és a pártválasztók (9 százalék) körében.
Eddig nem hozta meg a várt áttörést Donáth Anna DK ellen indított háborúja sem. A párt EP-képviselője október végén a kormányváltás gátjának nevezte a szerinte a „hazugság kultúráját” képviselő Gyurcsány Ferencet, és az elmúlt hetekben többször is éles kritikát fogalmazott meg a DK-ról. A Momentumon belül sem mindenkinek tetszett az ellenzéken belül szított konfliktus, és nem tudott több szavazót szerezni a Momentum. Változatlanul fej-fej mellett állnak a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal a teljes népesség (5 százalék) és a pártválasztók (7 százalék) között.
A Republikon felméréseiben már második hónapja van az 5 százalékos parlamenti küszöb felett az LMP. A zöldpártot és az MSZP-t is 3-3 százalékponton mérték a teljes népesség, és 5-5 százalékponton a pártválasztók körében. Az 5 százalékpont akár EP-mandátumot is érhet a jövő júniusi EP-választáson.
Nem jutna önállóan az Országgyűlésbe a Jobbik és a Párbeszéd sem. Igaz, a hónapok óta kitartóan vendégmunkások ellen kampányoló Jobbik 1 százalékpontot tudott növelni támogatottságán októberhez képest, de még így is az áhított küszöb alatt találjuk őket 4 százalékon.
A Republikon elemzése szerint tévedés lenne azonban csak a nagyobb ellenzéki pártokat figyelni a következő hónapokban, messze nem lesz elhanyagolható a kisebb pártok szerepe a jövő júniusi EP- és önkormányzati választáson. Az MSZP-LMP-Jobbik-Párbeszéd együtt a teljes népességben 9, a pártválasztók körében a szavazatok 16 százalékát birtokolják.
Az elemzés szerint mindkét választáson rengeteg áll vagy bukik ezeken a pártokon. Az EP választáson a küszöböt el nem érő, külön listán induló pártokra leadott szavazatok nagyrészt elvesznek, és elsősorban a Fidesz-KDNP eredményét erősíthetik.
Jelenleg külön indulás esetén az ellenzéki szavazatok 6 százaléka veszne el, de potenciálisan 14 százaléknyi szavazat is „kieshet”, ha az MSZP és az LMP sem érik el az 5 százalékot.
Az önkormányzati választáson is hasonló lehet a helyzet Budapesten, ha az Országgyűlés megszavazza a Mi Hazánk javaslatát a listás önkormányzati választás visszaállításáról, és a Fővárosi Közgyűlés tagjait pártlistákon választják meg a budapestiek. Az ellenzéki polgármesterjelöltek pedig valószínűleg minden párt logójának örülnek a kampányban. „Így aztán 2024 nem arról szól, kik lesznek elsők között az utolsók, ugyanis, ha nincs együttműködés, az ellenzék csak veszíteni tud” – vonta le a konklúziót a Republikon Intézet elemzése.
Módszertan
A kutatás 1000 ember telefonos megkérdezésével készült november 17. és 24. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint
reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2 százalék.
(Telex)
