Az I. kerületi polgármester terjedelmes posztban magyarázza el, mi tartott ennyi ideig, amíg magántulajdonba adhatókká váltak az önkormányzati bérlakások a világörökségi területen.
"Elkezdődnek az első vári lakáseladások" - jelentette be péntek reggel a Facebookon V. Naszályi Márta budavári polgármester.
Mint az intézkedés előtörténetéről írja, 2019-es hivatalba lépésekor elkezdték felülvizsgálni a vári lakásörökséget, azok viszonyait, de ez nem volt egyszerű, mivel állítása szerint egyedileg határozta meg fideszes elődje a bérleti díjakat, illetve azok körét, akik bérlakásokhoz juthatnak.
A polgármester viszont korábban ígéretet tett arra, hogy a bérlők tulajdonba juthatnak a Várban, mert "történelmi igazságtalanságot szenvedtek el azzal, hogy ezt nem tehették".
Ezt azonban felülírta állítása szerint az a törvény, amely minden bérlő számára lehetővé tette a kedvezményes műemléklakás-vásárlást. Így juthattak volna elvileg azonnal tulajdonba azok is, akik az elmúlt pár évben - 2019 előtt - "kegyből" kaptak lakást a Várban, "sokszor a piaci ár tizedéért". "A lakáseladások elindítása azért tartott ilyen sokáig, mert a Fidesz ezt a törvényt úgy írta meg, ahogy. Az önkormányzatnak a törvény értelmében összesen 110 házat kell társasházzá alakítani, ami nagyon sok időt vesz igénybe, mivel ennek része egy építészeti felmérés, illetve tervdokumentáció és társasházi alapító okirat elkészítése. Műemléképületekről van szó, a munkát a nulláról kellett elkezdeni" - magyarázza V. Naszályi Márta.
A társasházzá alakítás befejeztével viszont elhárulnak az akadályok a lakáseladás elől.
A befolyó bevételeket az önkormányzat kizárólag lakásfelújításokra használhatja fel a törvény értelmében, bérrendezésekre például nem.
Ígéretet is tett: ez utóbbi másként lesz, ha jövőre újraválasztják. (Infostart)