Karsai Dániel gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász ügye követ dobott a magyar közbeszéd állóvízébe.
Valószínűleg nagyon kevesen tudják, hogy ebben a témában középkori állapotok uralkodnak a magyar egészségügyben. Isten ne adja, hogy valaki sokáig gyógyíthatatlan beteg legyen. Kínok-kínja vár rá.
Nem közkeletű ismeret, hogy a magyar törvények szerint a passzív eutanázia törvénybe iktatott joga a magyar állampolgároknak. A végrehajtásba azonban valahol tudatosan, vagy figyelmetlenségből, de hiba csúszhatott, ugyanis a kórházi protokollok nem tartalmazzák ezt a lehetőséget.
Egy megtörtént eset
A páciensnek gyermekkorában TBC-je volt, aminek következtében el kellett távolítani az egyik tüdejét. A tüdő páros és lebenyes szerv. Az embernél a bal tüdő két lebenyből, a jobb pedig három lebenyből (lobus pulmonis) áll. A műtét után az orvosok öt évet adtak a fiatalembernek, aki a jóslat ellenére sok évtizeden keresztül élt még. Szellemi képességeinek köszönhetően kiváló mérnök lett belőle, szimultán tudott sakkozni egy tucat emberrel. A fél tüdő azonban egyszer csak megadta magát. Kórházba került, ahol vastüdőbe rakták. Okos, művelt ember lévén leírta, hogy eutanáziát kér, vagyis kapcsolják le a vastüdőről. Beszélni a vastüdő csöveitől már nem tudott. Közölték vele, hogy nem lehet. Ekkor akkurátusan el kezdte kihúzgálni magából a csöveket. Erre reagálva a nővérek bőrszíjjakkal az ágyhoz kötötték kezeit, lábait. Szörnyű volt az egész procedúra. A vastüdő csövei egy idő után életveszélyes gyulladásokat okoztak a szervezetben. Ekkor a kezelőorvos félrehívta egy sötét sarokba a rokonokat és arra kérte őket, hogy tartsák titokban, amit elmond. A kórházi protokoll szerint neki ebben a helyzetben gégemetszést kellene végrehajtania, hogy meghosszabbítsa a beteg életét, de nem akarja megtenni, ha egyetértenek vele a hozzátartozók. A férfi lánya hosszas sírdogálás után bólintott, az orvos pedig még egyszer arra kérte a rokonokat, hogy senkinek ne szóljanak, mert akkor neki lesz baja. A hozzátartozók megköszönték az orvos emberségét.
Ez egy olyan eset, amikor elvileg egy törvényes passzív eutanáziáról beszélünk. Ezzel szemben Karsai Dániel aktív eutanáziát szeretne. Ilyenkor az szokott lenni az ellenérv, miszerint egy orvos nem arra esküdött fel, hogy embert öljön. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is erről beszélt a Tisztelt Házban.
Az orvosok által az öngyilkosságban való közreműködés tiltott Magyarországon, és úgy jó, ha ez így is marad.
Répássy Róbert azt is mondta, ez következik az Alaptörvényből és az Alkotmánybíróság több döntéséből. És valóban, csakhogy a magyar törvények szerint egy orvosnak joga van nemet mondani bármilyen beavatkozásra, ha azt lelkiismerete nem engedi. Vagyis Magyarország abban a kivételes helyzetben van, hogy a passzív és aktív eutanázia között nem kellene orvos etikai szempontból jogi különbséget tenni. Nyilván más bürokratikus előírásokat meg kell követelni, de az egyik legfontosabb ellenérv nálunk nem releváns. Már az is kérdés, hogy össze lehet-e mosni az aktív eutanáziát az öngyilkossággal. Az előbbihez számtalan feltétel megléte szükséges, míg az utóbbihoz elég az egyéni akarat. Isten óvja Répássy Róbertet, hogy egyszer gyógyíthatatlan betegségben szenvedjen. Ezért is érdekes, hogy az egész kormánypárt nevében bocsánatot kért Karsai Dánieltől egy eutanázia-párti Fidesz-tag. A levél írója hangsúlyozta, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász megrendítő strasbourgi felszólalásánál is szomorúbb volt látni, ahogy a kormánypárti képviselők szó nélkül elmentek mellette a parlamentben. Bátor levél!
Volt még egy ellenérv, miszerint a magyar hagyományoknak sem felel meg az aktív eutanázia engedélyezése. Ehhez képest még ma is élnek szemtanuk, akik emlékeznek arra a nemzeti szokásra, hogy Erdélyben, ha egy idős ember úgy érezte már nem tud hasznára lenni a közösségnek, csak kárára, akkor felment a „büdösbe”. A torjai Büdös-barlang egy természetes mofetta a Büdös-hegy déli oldalában, Délkelet-Erdélyben. Egy kénbánya elhagyott tárnája ez, amelyben az ott található gázok 95 százaléka halálos széndioxidot tartalmaz. Persze az egy más világ volt, akkor még a nemzetben erősebb volt a közösségtudat, mint a ma mindent elborító individualizmus, amelyben hajánál fogva előrángatott érvek sokasága kerül elő.
Karsai Dániel küzdelme heroikusnak tűnik. Egy olyan országban próbál aktív eutanáziáért harcolni, ahol még a törvényes passzív eutanázia sem működik, mert az urak megfeledkeztek a törvényhez illeszkedő végrehajtási szabályokat alkotni. Rengeteg érvük lesz még, hogy mit miért nem lehet, miért nem szabad. Így egyelőre csak egy magyar közmondással vigasztalhatjuk magunkat, miszerint nincs lehetetlen, csak tehetetlen. (PIAC&PROFIT)