Biztonságosabb lehetne a gyógyszerellátás, ha patikák rugalmasabban és szélesebb körben használnák a digitalizációs lehetőségeket – derült ki a Digital Health Summit minapi szakmai konferenciáján.
Míg a gyógyszertári beszerzés 97 százaléka digitalizált, a betegek a patikákban még nem nagyon találkozhatnak a telefarmácia lehetőségeivel.
Ha bátrabban használnák a digitalizáció eszközeit és lehetőségeit a gyógyszerész valódi társa lehetne a gyógyításban az orvosoknak. – A patikák terápiát segítő információs központként is működhetnének, mivel ide futnak össze a betegadatok: a gyógyszerész pontosan látja, hogy hányféle és milyen készítményt szednek a páciensek, ami segíthetné elkerülni a gyógyszeralkalmazási hibákat – állította a szakmai fórumon Mikola Bálint gyógyszerész, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke.
Becslések szerint a kórházi betegfelvételek 1–5 százaléka gyógyszerkölcsönhatások okozta panaszok miatt történik. Az elöregedő társadalmakban egyre többen többféle gyógyszert is szednek (polifarmácia). Mikola Bálint által citált kutatási adatok szerint hetven év felett a betegek negyede már több mint 13 -féle gyógyszert szed egyidejűleg, ami eleve kizárja a gyógyulás és egészség lehetőséget. Szerinte évente 100 milliárdos nagyságú összegeket dobunk ki az ablakon csak azzal, mert nem megfelelő adagban és időben szedik be az emberek a készítményeket. A szakember állította: ha meglenne a megfelelő kapcsolat a beteg az orvos a gyógyszertár között, lényegesen kevesebb betegnek lenne szüksége szakorvosi illetve kórházi ellátásra. Megjegyezte: az észszerűtlen gyógyszerhasználat miatt tavaly több mint 300 tonna fel nem használt gyógyszert vittek vissza a patikákba, és szállították onnan a megsemmisítőkbe. Ha ezekre az anomáliákra sikerülne szakmai megoldást találni – úgy vélte – a hazai egészségügyi kiadások csaknem tíz százalékát lehetne az ellátórendszerben hatékonyabban elkölteni. Mikola Bálint szerint a gyógyszerész nagyon sok feladatot tudna a gyógyszerkiadáson túl is elvégezni a patikában. Például hasznos segítője lehetne páciensének az egészsége megőrzésében, továbbá a szűrésekben. S mint mondta: ha például a gyógyszerbiztonságot és gyógyszeralkalmazást, és egyéb terápia hatékonyságot segítő megoldásokat digitális platformra helyeznék, az óriási eredményeket hozhatna. Hozzátette: a magángyógyszerészek már próbálkoztak azzal, hogy a védőoltások beadása megtörténhessen a patikákba, egyelőre azonban sikertelenül. Ábrája szerint az európai közösség 26 országában a védőoltások valamelyikét már a gyógyszerész is beadhatja. Például az influenza, a fertőző májgyulladás, a tetanusz és a szamárköhögés ellen oltják a patikákban az embereket.
Mikola Bálint beszélt arról is, hogy
Magyarországon jelenleg 1500 településen nincs gyógyszertár, ez egyben azt is jelenti, hogy 700 ezer embernek problémát jelent a gyógyszerei kiváltása.
Ha összevetjük a betöltetlen körzetek és a patikák térképét, akkor azt láthatjuk, hogy azokon a területeken ahol nincs háziorvos, azok legtöbbjében is van patika. Vagyis lenne egészséggazdasági haszna is, ha a digitalizáció segítségével szorosabbra lehetne fűzni az alapellátó és a gyógyszerész kapcsolatát
– mondta. Az utóbbiak akár a praxisközösségek munkájába is bekapcsolódhatnának.
Hozzátette: sajnos a telemedicina alkalmazásáról csak szakmai viták zajlanak. A nyár közepén megjelent egy rendelettervezet, ami alapján a fiókgyógyszertárakban bizonyos feltételek mellett elég lenne gyógyszertári szakasszisztens is, és itt jöhetne be mellé a telepharmácia. Ez azt jelentené, hogy szükség esetén a gyógyszert kiadó szakasszisztens vagy a páciens egy online felületen videokapcsolat segítségével beszélhetne a gyógyszerésszel. A lehetőségtől viszont a szakmai kamara elzárkózik, ami Mikola Bálint szerint azért is érhetetlen, mert a szakasszisztens a gyógyszertárban ugyan a gyógyszerész felügyelete alatt, de teljes körben adhat ki gyógyszert.
Kaló Tamás, Phoenix Pharma vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a covid alatt hirtelen megnőtt a gyógyszerek házhoz rendelésére az igény, ami 2007-től csomagküldő szolgáltatásként illetve házhoz szállítással is elérhető volt a lakosságnak. Ez a lehetőség a patika nélküli lakosság számára is biztosította legalább a vény nélküli készítményeket. Miközben a digitalizálással az interneten történő vásárlásban hatalmas fejlődés zajlik, Magyarországon 2022-ben megszüntették a csomagküldést. Az otthonát elhagyni nem tudó beteg gyógyszerhez már csak úgy juthat az otthonában, ha a szükséges készítményeket szakasszisztens vagy a gyógyszerész maga viszi házhoz. „Olyan ez mintha Európa közepén lenne egy sziget, ahol meg lehetne állítani minden olyan fejlődést, változást, ami nem tetszik nekünk.” Ez nem jó irány – állapította meg a szakember, mert éppen a betegről és az alapvető feladatunkról feledkezünk meg, amikor ahelyett, hogy megpróbálnánk felkészülni, s támogatni a gyógyszertárakat, hogy meg tudjanak felelni az új igényeknek, inkább betilttatjuk annak lehetőségét.
Arra kérdésre, hogy most milyen gyakran ülnek kocsiba és viszik házhoz a gyógyszereket patikusok, Mikola Bálint elmondta, szívszorító, de ha valaki krónikus beteg a tanyavilágban, akkor kocsit kell fogadnia, hogy havonta a gyógyszereit kiválthassa a patikában.
Ha pedig éppen hiánycikk az adott készítmény, akkor „megette a fene a fuvart”. Ezért nála gyakran előfordul, hogy beül az autójába és kiviszi a tanyára a gyógyszert, a tolókocsit vagy akár mankót is. De ő ezt jelenleg karitatív tevékenységként végzi, és jó lenne intézményesíteni.
Zlinszky János, a Benu, a közforgalmi patikák ötödét üzemeltető cég vezérigazgatója hozzátette: Pest megyében és a fővárosban több gyógyszertár is szállít házhoz plusz költség felszámolás nélkül gyógyszereket. Elmondta azt is, hogy Benu betegkényelmi eszközként úgynevezett vényfoglaló-rendszert is működtett. Ebben most jelenleg 300 vényköteles gyógyszer aktuális online készlet-adata érhető el. Azaz a beteg ezen a felületen kényelmesen meg tudja nézni, hogy a számára felírt készítmény elérhető-e , és ha igen melyik patikában. Akár le is tudja foglalnia terméket online. Nem kell telefonálgatni, végigjárni 8-10 gyógyszertárat az adott készítményért, illetve, ha a Benu 300 patikájának egyikében sincs, akkor valószínűleg hiánycikk a termék, a beteg vissza tud azonnal menni a háziorvosához, hogy esetleg másik gyógyszert vagy hatóanyagot írjon. Havonta körülbelül 100 ezren használják ezt a szolgáltatást és a legtöbb keresés a hiánycikkekre történik. (Népszava)
