Körülbelül százezren vannak ma Magyarországon, akiknek munka után nincs, de befektetések után van bevétele.
- A magyarok kb. 7 százalékának van tőkejövedelme, aminek kilenctized része a leggazdagabb tíz százalék kezében köt ki.
- A férfiak valamiért jóval többet keresnek a befektetéseken, mint a nők, de ennek az okai még nem világosak.
A felső egy százalék rendelkezik a magyar tőkejövedelem több mint 70 százalékával, miközben a lakosság alsó fele alig keres valamennyi pénzt a befektetésekből – derül ki Krekó Judit és Tóth G. Csaba egy friss tanulmányából.
A felső egy százalék rendelkezik a magyar tőkejövedelem több mint 70 százalékával, miközben a lakosság alsó fele alig keres valamennyi pénzt a befektetésekből – derül ki Krekó Judit és Tóth G. Csaba egy friss tanulmányából. Elemzésük szerint az egykulcsos adórendszer tíz évvel ezelőtti bevezetése nagyot dobott a jövedelmi egyenlőtlenségeken, ezzel párhuzamosan 2007 és 2015 között megnőtt a legfelső egy százalék részesedése a tőkejövedelmekből.
Munkajövedelem: az a pénz, amit valamilyen munka után kapunk, általában a fizetésünk.
Tőkejövedelem: az a pénz, amit a befektetéseink után kapunk, ilyenek lehetnek az osztalékok, lakáskiadásból származó bevételek, banki kamatok.
Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Munkaerőpiaci Tükör című, kétévente kiadott tanulmánykötetének friss száma. A kötet a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenzióit mutatja be, tanulmányai között van Krekó és Tóth A személyi tőkejövedelmek jellemzői és a jövedelemeloszlásban betöltött szerepük 2007 és 2021 között című munkája, amelyet ebben a cikkben röviden összefoglalunk.
A tanulmány a NAV-hoz eljutott adóbevallások adatait elemzi ki, és a 2007-es, 2015-ös, 2019-es és 2021-es állapotot hasonlítja össze. Kiemelik, hogy az adatok két szempontból is torzíthatnak:
- egyrészt, mert az adóbevallások nem mindig mutatják tökéletesen a valódi jövedelmeket,
- másrészt mert a jövedelmek itt egyénekhez vannak sorolva, a valóságban viszont azok az egyéntől általában szétáramlanak a családhoz, háztartáshoz.
A NAV adatai szerint a vizsgált 16 évben nőtt a leadott adóbevallások száma, de ennél jóval nagyobb mértékben nőtt a munka- és tőkejövedelemmel rendelkezők száma is.
Az ábrán látszik, hogy a jövedelemmel rendelkezők száma 2007 és 2019 között több mint egymillió fővel nőtt. Az is látszik, hogy minimálisan elvált egymástól a jövedelemmel- és a munkajövedelemmel rendelkezők száma, azaz mára kialakult egy szélesebb réteg, amely nem dolgozik, csak a befektetéseiből szerez pénzt.
Ők 2007-ben még csak körülbelül 30 ezren voltak, 2019-ben és most viszont már nagyjából százezren vannak.
A tőkejövedelemmel rendelkezők száma 2007-ben és 2015-ben még csak 240 ezer fő körül alakult, az utána következő nagy gazdasági fellendülés idején viszont jelentősen megnőtt, így 2019-ben és 2021-ben már nagyjából 340 ezren jutottak pénzhez tisztán a tőkéjük felhasználásával.
Azzal, hogy a munkahelyek számának növekedése miatt párhuzamosan lett egyre több dolgozó és tőkés, érdemben nem változott a tőkések aránya jövedelemmel rendelkezők között. Ugyanígy kisebb kilengéseket leszámítva nem változott a tőkéből szerzett jövedelem aránya sem a teljes jövedelemhez képest.
tt jövedelem aránya sem a teljes jövedelemhez képest.
Az ábrán látszik, hogy mind a tőkejövedelemmel rendelkezők aránya, mind a tőkejövedelem aránya a teljes jövedelemhez képest 2015-ben esett vissza. A kutatók szerint ebben komoly része volt annak, hogy a 2008-as válság után durván csökkent a részvénytársaságok által fizetett osztalékok értéke.
Egyenlőtlen az eloszlás
A magyarországi tőkejövedelmekre nem meglepő módon jellemző, hogy rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el. Az adózók jövedelem szerinti felső egy százaléka kapja a tőkejövedelem körülbelül 72 százalékát, a felső tíz százalék a 90 százalékát, így a társadalom maradék 90 százalékának jut az összes ilyen pénz 10 százaléka. Ebből a magyarok szegényebbik fele egyébként mindössze körülbelül 3 százalékot kap.
Az, hogy a társadalom melyik része milyen arányban kap a tőkejövedelemből és a munkajövedelemből, a következő ábrán látszik:
Forrás: KRTK / NAV
Az utolsó másfél évtized legnagyobb nyertese egyébként egyértelműen a felső egy százalék:
2007-ben ők még csak a tőkejövedelem körülbelül 60 százalékát tették zsebre, 2015-ben ez viszont már 70 százalék fölé nőtt, és azóta is ezen a szinten maradt.
A férfiak sokkal többet visznek haza
Érdekesség, hogy a tőkejövedelem a nemek között is nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A kutatás szerint ugyan a férfiak és a nők hasonló részének van bevallott jövedelme a befektetései után, de a férfiaknál ez jellemzően sokkal nagyobb összeget jelent.
A NAV adatai szerint Magyarországon a férfiak a munkájuk után szerzett jövedelmükkel átlagosan 24 százalékkal keresnek többet, mint a nők. A férfiak átlagos tőkejövedelme viszont 174 százalékkal magasabb, mint a nőké, ami miatt összességében 35 százalék lesz a tényleges jövedelmi különbség.
Ennek az okairól csak azt tudjuk biztosan, hogy néhány extrém gazdag férfi nagyon felhúzza a férfiak átlagát. Ezen kívül viszont csak találgatni tudnak a kutatók, akik szerint hozzájárul a jelenséghez, hogy a nőknek átlagban alacsonyabb a munkajövedelme (amiből kevésbé tudnak félretenni), jellemző lehet, hogy kevésbé akarnak kockázatot vállalni, és a családokon belül sokszor a férfi nevére könyvelik ezeket a bevételeket.
Azt ugyanakkor a kutatók is megjegyzik, hogy a nemek közötti jövedelemkülönbség, ha erősíti is a nők anyagi kiszolgáltatottságát és a társadalmi hierarchia fenntartását, általában nem jelent valódi jövedelmi és életszínvonalbeli különbséget. Ennek az oka, hogy a pénz a legtöbbször a családokon belül a jövedelem megszerzőjétől szétáramlik a többi családtag felé. (Telex)
