CIVILHETES | Egy több mint ezerkétszáz milliárdos gazdasági trükkre készül a kormányzat

By CIVILHETES on

Folytatódik Magyarország gazdasági átszabása. Az új fejlesztéspolitika révén eltűnnek a közigazgatási határok, a Klaszterfejlesztési stratégia pedig a magyar ipar számára jelenthet kitörési pontot.

Bár már november elején bejelentette a Területfejlesztési Minisztérium, hogy a kabinet elfogadta a 2023-2030 közötti időszakra vonatkozó Klaszterstratégiát, azonban a százhat oldalas dokumentum csak a napokban jelent meg a kormany.hu oldalon.

A klaszterhatás működését legutóbb Galgóczi Béla, az European Trade Union Institute vezető kutatója mutatta be a hazai akkumulátoripar felfutása kapcsán. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiaci adatokból világosan látszik, az ázsiai gyárak betelepítését a kormány nem tudja munkahelyteremtéssel indokolni, viszont az üzemek közelségével stabilizálhatja a már meghonosodott autóipari bázist.

Ez a klaszterhatás a gyakorlatban.

S mint a példából is látszik, komoly gazdasági potenciál van a klaszterekben, főleg, ha bevételt sikerül beforgatni az állami költségvetésbe. A klaszter végül is a leginkább elfogadott definició szerint egy olyan profitorientált, üzleti, innovációs fókuszú, értéklánc alapon szerveződő közösség, amelynek lényege a bizalomra épített együttműködések megvalósítása, és ezáltal a méretgazdaságossági előnyöket és a feladatok megosztásából adódó hatékonyságot kihasználva az iparági versenyelőny elérése.

Már pedig a kormányzat szándéka ez a stratégiával: jelenleg ugyanis a klaszterekben működő tagvállalatok a nemzetgazdaság összesített bruttó hozzáadott értékének (BHÉ) 2,29 százalékát termelik, ugyanakkor a cél, hogy ez az érték 2030-ra elérje a 10 százalékot.

Mint írták, hazánk versenyképességének egyik záloga, hogy az egyes hazai szereplők hogyan tudnak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. Minél erősebb a hazai gazdasági szereplők beágyazottsága ezen hálózatokba, annál inkább nyílik esélyünk, hogy Magyarország csatlakozzon a gazdaságilag fejlett országok köréhez. Ezen folyamat előfeltétele, hogy a nemzetközi értékláncokba ne elkülönült gazdasági szereplőkkel kapcsolódjunk, hanem olyan hálózatokkal/klaszterekkel, amelyek hazánk kitörési pontként szolgáló iparágainak szereplőit tömöríti

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elérhető legfrissebb adatai szerint 2022-ben a teljes ipari BHÉ 12 697 964 000 000 forint volt. A 12 697 milliárd így oszlott meg a nemzetgazdasági ágazatok között:

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 2 139 229 millió forint;
Bányászat, kőfejtés: 291 076 millió forint;
Feldolgozóipar: 11 369 479 millió forint;
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás: 695 188 millió forint;
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés: 342 221 millió forint.

Bár 2023 január óta az ipari termelés folyamatosan negatív tartományban senyved, a bruttó hozzáadott érték így is elérte a 1 269 milliárd forintot, a 2022-es adatok alapján a remélt növekmény ezermilliárd forintot tenne ki a magyar ipar számára.

Ha a tervek realizálódnak, akkor nemcsak Magyarország versenyképessége növekedne, de ennek eredményeként hazánk a jegybank versenyképességi rangsorában két helyet előrelépve, a tizenötödik helyen szerepel majd az Európai Unió országai között 2030-ban.

A stratégia kitér arra, hogy jelenleg Magyarországon működő huszonhat akkreditált (minősített) klaszter összesen 1028 tagot tömörít (átlagos taglétszámuk 39 tag), melyből 944 tag minősül vállalatnak. A tagvállalatok összesített árbevétele 3 407 milliárd forint, melynek 61 százaléka export tevékenységből adódik. A tagvállalatok 68 831 főt foglalkoztatnak. Bár a 944 klasztertag vállalat számosságát tekintve csak a minimum egy főt foglalkoztató társas vállalkozások 0,46 százalékát teszik ki, mégis számarányukat jóval meghaladóan járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten előállított hozzáadott értékhez (ahogy írtuk, ez 2,29 százalék). Egyébként a A statisztikai adatok alapján a klaszterekben együttműködő vállalatok bruttó hozzáadott értéke 7,91 százalékos növekedést produkált, ami 1,11 százalékponttal magasabb teljesítmény, mint a 2015-2020-asidőszak átlaga (6,8 százalék). 2020-ban a klasztertagok összesített bruttó hozzáadott értéke 934 milliárd forint volt

A stratégia céljaihoz kapcsolódó intézkedések megvalósításához szükséges közvetlen forrás közel 11 milliárd forint (kiemelten GINOP Plusz forrás). Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a közvetlen források mellett, számos közvetett (klaszter tagság elismertsége, stb.) intézkedés segíti a stratéga megvalósítását és a célok elérését, melyek együttes értéke a GINOP tapasztalatai alapján kalkulálva közel 250 milliárd forint

A klasztertagok megoszlása a Navracsics Tibor vezette tárca adatai alapján:

944 vállalat,
35 nonprofit szervezet,
23 egyetem,
8 kamara,
7 önkormányzat,
7 kutatóintézet,
3 kórház,
1 vagyonkezelő.

Emellett 501 milliárd forintnyi bért fizettek ki, 2 091 milliárd forintot termeltek exporta és 54 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre 2020-ban.

A huszonhat Akkreditált Klaszter közül nyolc az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szektorban, öt-öt a gépipar és az egészségipar, három-három az élelmiszeripar és a környezetipar, illetve egy-egy a fa- és bútoripar, valamint a csomagolás/műanyagipar területén dolgozik. Az ipari centralizációt jól jellemzi, hogy a konzorciumi formákban megvalósuló projektek esetében az Akkreditált Klaszterek tagvállalatainak részvétele kiemelten jelentős. A konzorciumi formában támogatást elnyert vállalatok 26 százaléka klasztertag is egyben. A megítélt támogatási összegre vetítve a klasztertagok részére megítélt támogatási összeg a teljes, konzorciumi projektekre jutó támogatás 44 százalékát teszi ki. Ezek a klasztertagok esetében 81 milliárd forint támogatást jelentenek, összesen 137 nyertes szervezet kapcsán - olvasható a Stratégiában.

Ugyanakkor a Stratégia készítői felmérték azt is, milyen gyengeségei vannak a magyar ipari bázisnak:

együttműködés kultúrájának hiánya,
az együttműködésben rejlő üzleti előnyök fel nem ismerése,
szétaprózódott struktúra miatt a nemzetközi láthatóság hiánya,
a klaszterek minősítési rendszere elavult,
nem alakultak ki az ágazatokon átívelő interdiszciplináris és a határon átívelő nemzetközi együttműködési formák,
együttműködést ösztönző finanszírozási források korlátozott mértéke,
klaszterekben rejlő előnyök fel nem ismerése a vállalatok által,
a globális értékláncok mentén szerveződő szereplők közötti versenyben versenyhátrányt szenved Magyarország,
az együttműködésből fakadó gazdasági előnyök elvesztése,
KKV-k és nagyvállalatok, valamint kutatószervezetek közötti tudás és technológia áramlás elmarad, a gazdasági szereplők a megfelelő ösztönzők hiányában nem kezdenek egymással együttműködni és nem jönnek létre meghatározó gazdasági erővel bíró klaszterek, amelyek a hazai főbb húzóágazatokban az innováció motorjai lehetnének,
klaszterek behozhatatlan lemaradása a nemzetközi trendektől, hazai klaszterek versenyképességének elvesztése.

Ennek ellenére a kormányzat célja az, hogy 2030-ra ötezer tagból álljanak a hazai klaszterek, és legalább tíz esetben létrejöjjön kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés.

Az akcióterv az alábbi beavatkozási javaslatokat azonosította:

Jövő generáció felkészítése,
Klaszterek ismertségének elterjesztése, termékek, szolgáltatások/folyamatok népszerűsítése,
Klaszterek közötti tudásmegosztás javítása, információ áralmás elősegítése,
A klaszterek által előállított termékek megkülönböztethetősége, elismertsége,
Klasztermenedzsment szervezet üzleti kompetenciájának fejlesztése, tudásközpont létrehozása,
Vállalatok versenyképességének növelését támogató képzések, tanácsadás, beleértve különösen a digitalizáció támogatását,
Az iparági szereplők együttműködésben való részvételének vonzóvá tétele,
Klaszter kollaborációs platformok létrejöttének ösztönzése és támogatása,
Klaszterek nemzetköziesedésének ösztönzése és támogatása,
Kooperatív innováción alapuló együttműködések továbbfejlesztésének támogatása, innovációs partnerségek létrehozása,
Nemzetközi kutatási projektekbe történő bekapcsolódás,
Kutatás-fejlesztési és innovációs tudás bővítése,
Klaszter-minősítési testület újraindítása,
Hazai minősítési rendszer megújítása,
Klaszterek működését támogató központi szolgáltató platform.

A célcsoportok sokszínűek, a felsőoktatási intézmények hallgatóitól, illetve a felsőoktatási intézményektől kezdve a kormányzati és gazdasági szereplőkön át egészen a szakszervezetekig.

A legfontosabb cél a nemzetközivé válás ösztönzése, a nemzetközi jelenlét támogatása.

A nemzetközi projektekben való részvételhez szükséges önerőt állami támogatással biztosítaná a kormányzat a klasztereknek és tagjainak.