Richard Nixon külügyminisztere száz éves volt.
Száz éves korában elhunyt Henry Kissinger, aki a hidegháború tetőpontján volt az Egyesült Államok külügyminisztere, Richard Nixon és Gerald Ford elnoksége idején is ellátta ezt a posztot. – A hidegháború alatti világdiplomácia kulcsfigurája, Kissinger „ma meghalt connecticuti otthonában” – közölte tanácsadó cége, a Kissinger Associates közleményében. Elhunytával „Amerika elvesztette az egyik legtekintélyesebb és leghallgatottabb hangját a külpolitikában” – fogalmazott George W. Bush volt amerikai elnök.
Az 1973-ban a vietnámi háború lezárására tett erőfeszítései miatt Nobel-békedíjjal is kitüntetett egykori nemzetbiztonsági tanácsadó középosztálybeli zsidó családban született Bajorországban 1923. május 27-én. 15 éves volt, amikor családjával elmenekült a náci Németországból, és 1938-ban New Yorkba költözött.
Szolgált az Egyesült Államok hadseregében, a katonai hírszerzésnél. 23 évesen a Gestapo tisztjeinek levadászására létrehozott egységet vezette. Az Egyesült Államokban politológiát tanult a Harvard Egyetemen. 1957-ben megjelent Nukleáris háború és külpolitika című könyve hozott neki ismertséget, amelyben az atomrakéták korlátozott használatát hirdette. Elismert akadémikus lett, majd 1969-ben Richard Nixon elnök külpolitikai jobbkezeként belépett a Fehér Házba.
Henry Kissinger, aki az 1970-es években kezdeményezte a Moszkvához és Pekinghez való közeledést, látta, hogy az amerikai történelem sötét oldalai – például az 1973-as chilei puccs támogatása, Kelet-Timor 1975-ös lerohanása és természetesen a vietnami háború – beárnyékolják a róla kialakult képet.
A „reálpolitika¨, a hatalom által védett nemzeti érdekek hideg számítása tette őt világszerte sokat bírált személyiséggé. (24.hu)
