Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Új korszak köszönt be Magyarországon: a gyermekek helyzete rosszabb lesz, mint a szülőké

Belföld
2023.11.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. 

Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.

Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötete, amelynek tanulmányai idén a hazai társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi mobilitási lehetőségek kérdését járták körül. Pető Rita, a kötet egyik szerkesztője, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa a kiadvány bemutatóján elmondta: az elemzéseket úgy válogatták össze, hogy azok minél szélesebb körben tárják fel az egyenlőtlenségeket a magyar társadalom különböző szegmenseiben. A tanulmányok a születéstől az időskorig mutatják be az adott életszakaszban megjelenő társadalmi egyenlőtlenségeket.

Miként gondolunk a jövedelmi helyzetünkre?

Pető Rita a kötet bemutatásánál több tanulmányt, illetve azok következtetéseit is kiemelte. A kötet első – Gáspár Attila által írt – fejezete például azt mutatja be, hogy miként gondolkodik a hazai lakosság az egyenlőtlenségről. A tanulmány ismertet egy olyan kérdőíves felmérést, amelyben arról kérdezték meg az embereket, hogy mennyi a jövedelmük, valamint azt is kérték tőlük, hogy becsüljék meg azt, ezzel a jövedelemmel a társadalom hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. A felmérés szerint például a 750 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezők arra tippeltek, hogy ők a társadalom 50 százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben, holott a tényleges adatok szerint valójában az emberek 85%-ánál élhetnek jobban.

A felmérés érdekessége, hogy a szegényebbek, az alacsony jövedelemmel rendelkezők felülbecsülték jövedelmi helyzetüket, míg a gazdagok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében ennek a fordítottja igaz.

Tehát Magyarországon a szegények gazdagabbnak, a gazdagok pedig szegényebbnek látják a helyzetüket a valóságnál

– emelte ki Pető Rita.

A megkérdezetteknek egyben azt is meg kellett tippelniük, hogy az adott jövedelmi szinttel a világ összlakosságának hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. E kérdés vizsgálatánál az derült ki, hogy az alacsonyabb és a magasabb jövedelemmel rendelkezők is alulbecsülik jövedelmi helyzetüket, azaz átlagosan az emberek globális kitekintésben szegény országnak tartják Magyarországot a tényleges helyzettel szemben.

Európa egyik legegyenlőtlenebb oktatási rendszere

A kötet egy másik – Varga Júlia által jegyzett – tanulmánya arra tér ki, hogy miként alakulnak Magyarországon a családi háttér szerinti oktatási egyenlőtlenségek, és ezen a téren miként áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban. „Minden országban megfigyelhető, hogy a jobb, illetve a rosszabb anyagi hátterű gyerekek között az oktatásban egyenlőtlenséget látunk, a teszteredményeikben különbség mutatható ki. Ennek a különbségnek a mértéke azonban országonként eltérő.

A hazai oktatási rendszer pedig az egyik legegyenlőtlenebbnek számít Európában

– jegyezte meg Pető Rita.

Varga Júlia tanulmánya bemutatja, hogy a 2018-as PISA-felmérés szerint a 15 éves diákok esetében a szövegértésiteszt-eredményekben 113 pontnyi különbség mutatható ki a legjobb, illetve a legrosszabb családi hátterű diákok között.

Ez három iskolai évnek felel meg, vagyis ez olyan mintha a jó családi hátterű 15 éves diákok három évvel többet jártak volna iskolába, mint az ugyanennyi idős, de rosszabb családi háttérrel rendelkező diákok. Ez a különbség nagyon magas

– magyarázta az adatokat Pető Rita. Továbbá az adatokból az is kiderül, hogy 113 pontnyi tesztpontszám-különbségnek 20 százalékát magyarázza a családi háttér Magyarországon, ami nagyon magas szintnek számít európai összehasonlításban.


Forrás:  Munkaerőpiaci Tükör 2022

A Covid miatt 1,5-2,5 évvel csökkent a várható élettartam

A felnőttkori egészségben megmutatkozó egyenlőtlenségekről is külön – Kollányi Zsófia által írt – tanulmány szól a kötetben.

Köztudott dolog, hogy Magyarországon a lakosság várható élettartama alacsony, azonban azt már kevesen tudják, hogy ezen átlagos kép mögött valójában egy nagyon nagy egyenlőtlenség mutatható ki. Nem igaz az, hogy Magyarországon mindenkinek sokkal rosszabbak a várható életkilátásaik a nyugat-európai országokhoz képest, hanem inkább azt mondható el, hogy míg a hazai magas státuszú emberek életkilátásaik is rosszabbak valamennyivel, addig az alacsony státuszú emberek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a nyugat-európai társaiké

– emelte ki Pető Rita.

A koronavírus-járvány előtti utolsó év, a 2019-es esztendő és a 2021-es év születéskor várható élettartamra vonatkozó magyarországi adatainak vizsgálatánál az derül ki, hogy az EU-átlaghoz képest az összes magyarországi régióban alacsonyabb a várható élettartam. Ha viszont egymáshoz viszonyítjuk a magyarországi régiókat, akkor hatalmas egyenlőtlenség látszik. Az adatok szerint Budapesten kiugróan jó a mutató, amihez képest például az észak-magyarországi már sokkal rosszabb.

A koronavírus-járvány valójában mindenkinek 1,5-2,5 évvel csökkentette a várható élettartamot, ami elsőre nem tűnik nagyon nagy számnak, azonban ezzel a 10-15 évvel ezelőtti szintre esett vissza a mutató hazánkban

– hangsúlyozta Pető Rita.


Forrás:  Munkaerőpiaci Tükör 2022

Nőtt a lefelé irányuló mobilitás

A kötet utolsó fejezete a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozik. Huszár Ákos, Balogh Karolina és Győri Ágnes tanulmánya háromféle mobilitást vizsgált meg:

  • a horizontális mobilitás arra vonatkozik, amikor a gyermek már más foglalkozást választ, mint a szülei, azonban ennek a presztízse ugyanolyan szintű;
  • a felfelé mobil személyeknek pedig azokat nevezi a szakirodalom, akik magasabb presztízsű foglalkozást választanak a szüleiknél;
  • lefelé mobilnak pedig azokat nevezik, akik alacsonyabb presztízsű foglalkozást választanak.

Az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy mind a horizontális, mind pedig a felfelé irányuló mobilitás az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent Magyarországon.

EZZEL SZEMBEN A LEFELÉ IRÁNYULÓ MOBILITÁS MÉRTÉKE FOLYAMATOSAN NŐ.

Míg az 1980-as években a mobilitás azt jelentette, hogy a gyermekek jobb helyzetbe kerültek az szüleiknél, addig ma már egyre nagyobb arányban a mobilitás azt jelenti, hogy a gyermekek rosszabb helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest

– elemezte az adatokat Pető Rita.

(Portfolio)

Címlapkép forrása:
EGÉSZSÉGÜGY
oktatás
tanulmány
társadalmi egyenlőtlenség
társadalmi mobilitás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.29. - 06:17
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Első futómű nélkül landolt a FedEx Boeingje

    Első futómű nélkül landolt a FedEx Boeingje

  • Lemondásra szólították fel a mentőszolgálat vezetőit

    Lemondásra szólították fel a mentőszolgálat vezetőit

  • A belügy szerint abszurd, hogy ők blokkolnák az internetet Magyar Péter megmozdulásain

    A belügy szerint abszurd, hogy ők blokkolnák az internetet Magyar Péter megmozdulásain

  • Hidrogénmeghajtású autóbusszal is bővítené zöldflottáját a Volánbusz

    Hidrogénmeghajtású autóbusszal is bővítené zöldflottáját a Volánbusz

  • 800 millióba került, most lekapcsolják

    800 millióba került, most lekapcsolják

  • Puzsér Róbert szerint nem lehet eldönteni, hogy Magyar Péter őszinte-e vagy sem

    Puzsér Róbert szerint nem lehet eldönteni, hogy Magyar Péter őszinte-e vagy sem

  • Az elmúlt évben minden egyes nap megdőlt az óceánok hőmérsékleti rekordja

    Az elmúlt évben minden egyes nap megdőlt az óceánok hőmérsékleti rekordja

  • Kihátrált a Fidesz Dunai Mónika gyónási titoktartásra vonatkozó javaslata mögül

    Kihátrált a Fidesz Dunai Mónika gyónási titoktartásra vonatkozó javaslata mögül

  • Kivonják a koronavírus-vakcinát, amit halálos mellékhatásokkal hoztak összefüggésbe

    Kivonják a koronavírus-vakcinát, amit halálos mellékhatásokkal hoztak összefüggésbe

  • Pénteken ismét változik az üzemanyagok ára

    Pénteken ismét változik az üzemanyagok ára

  • A valóság gyorsan megcáfolta nagy Mártont

    A valóság gyorsan megcáfolta Nagy Mártont

  • Szinte lehetetlenség visszaszerezni a szabálytalanul elköltött EU-s pénzeket – olykor meg sem próbálkoznak vele

    Szinte lehetetlenség visszaszerezni a szabálytalanul elköltött EU-s pénzeket – olykor meg sem próbálkoznak vele

  • Az ellenzék 14 év alatt 37-szer adott be törvénymódosítást a családi pótlék emelésére, de az Orbán-kormány inkább akkugyáraknak ad kedvezményt

    Az ellenzék 14 év alatt 37-szer adott be törvénymódosítást a családi pótlék emelésére, de az Orbán-kormány inkább akkugyáraknak ad kedvezményt

  • Történelem érettségi: Ilyen feladatokat kaptak a diákok 

    Történelem érettségi: Ilyen feladatokat kaptak a diákok 

  • Ez pörgeti fel a használtautó-piacot a következő hónapokban

    Ez pörgeti fel a használtautó-piacot a következő hónapokban

  • A kínai elnök a Magyar Nemzetbe írt cikket

    A kínai elnök a Magyar Nemzetbe írt cikket

  • Itt a CSOK Plusz újabb hatása: már tizenötmilliót igényel egy átlagos lakáshiteles

    Itt a CSOK Plusz újabb hatása: már tizenötmilliót igényel egy átlagos lakáshiteles

  • Megkérdeztek egy szuperszámítógépet arról, hogy mikor hal ki az ember?

    Megkérdeztek egy szuperszámítógépet arról, hogy mikor hal ki az ember?

  • Az iskolák működése tanulásfókuszú helyett tanításfókuszú.

    Az iskolák működése tanulásfókuszú helyett tanításfókuszú.

  • A világon egyedülálló katonai gyakorlat zajlik Magyarországon

    A világon egyedülálló katonai gyakorlat zajlik Magyarországon

  • Újra megszólalt Udvaros Dorottya a kirúgása kapcsán

    Újra megszólalt Udvaros Dorottya a kirúgása kapcsán

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element