Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Új korszak köszönt be Magyarországon: a gyermekek helyzete rosszabb lesz, mint a szülőké

Belföld
2023.11.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. 

Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.

Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötete, amelynek tanulmányai idén a hazai társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi mobilitási lehetőségek kérdését járták körül. Pető Rita, a kötet egyik szerkesztője, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa a kiadvány bemutatóján elmondta: az elemzéseket úgy válogatták össze, hogy azok minél szélesebb körben tárják fel az egyenlőtlenségeket a magyar társadalom különböző szegmenseiben. A tanulmányok a születéstől az időskorig mutatják be az adott életszakaszban megjelenő társadalmi egyenlőtlenségeket.

Miként gondolunk a jövedelmi helyzetünkre?

Pető Rita a kötet bemutatásánál több tanulmányt, illetve azok következtetéseit is kiemelte. A kötet első – Gáspár Attila által írt – fejezete például azt mutatja be, hogy miként gondolkodik a hazai lakosság az egyenlőtlenségről. A tanulmány ismertet egy olyan kérdőíves felmérést, amelyben arról kérdezték meg az embereket, hogy mennyi a jövedelmük, valamint azt is kérték tőlük, hogy becsüljék meg azt, ezzel a jövedelemmel a társadalom hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. A felmérés szerint például a 750 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezők arra tippeltek, hogy ők a társadalom 50 százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben, holott a tényleges adatok szerint valójában az emberek 85%-ánál élhetnek jobban.

A felmérés érdekessége, hogy a szegényebbek, az alacsony jövedelemmel rendelkezők felülbecsülték jövedelmi helyzetüket, míg a gazdagok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében ennek a fordítottja igaz.

Tehát Magyarországon a szegények gazdagabbnak, a gazdagok pedig szegényebbnek látják a helyzetüket a valóságnál

– emelte ki Pető Rita.

A megkérdezetteknek egyben azt is meg kellett tippelniük, hogy az adott jövedelmi szinttel a világ összlakosságának hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. E kérdés vizsgálatánál az derült ki, hogy az alacsonyabb és a magasabb jövedelemmel rendelkezők is alulbecsülik jövedelmi helyzetüket, azaz átlagosan az emberek globális kitekintésben szegény országnak tartják Magyarországot a tényleges helyzettel szemben.

Európa egyik legegyenlőtlenebb oktatási rendszere

A kötet egy másik – Varga Júlia által jegyzett – tanulmánya arra tér ki, hogy miként alakulnak Magyarországon a családi háttér szerinti oktatási egyenlőtlenségek, és ezen a téren miként áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban. „Minden országban megfigyelhető, hogy a jobb, illetve a rosszabb anyagi hátterű gyerekek között az oktatásban egyenlőtlenséget látunk, a teszteredményeikben különbség mutatható ki. Ennek a különbségnek a mértéke azonban országonként eltérő.

A hazai oktatási rendszer pedig az egyik legegyenlőtlenebbnek számít Európában

– jegyezte meg Pető Rita.

Varga Júlia tanulmánya bemutatja, hogy a 2018-as PISA-felmérés szerint a 15 éves diákok esetében a szövegértésiteszt-eredményekben 113 pontnyi különbség mutatható ki a legjobb, illetve a legrosszabb családi hátterű diákok között.

Ez három iskolai évnek felel meg, vagyis ez olyan mintha a jó családi hátterű 15 éves diákok három évvel többet jártak volna iskolába, mint az ugyanennyi idős, de rosszabb családi háttérrel rendelkező diákok. Ez a különbség nagyon magas

– magyarázta az adatokat Pető Rita. Továbbá az adatokból az is kiderül, hogy 113 pontnyi tesztpontszám-különbségnek 20 százalékát magyarázza a családi háttér Magyarországon, ami nagyon magas szintnek számít európai összehasonlításban.


Forrás:  Munkaerőpiaci Tükör 2022

A Covid miatt 1,5-2,5 évvel csökkent a várható élettartam

A felnőttkori egészségben megmutatkozó egyenlőtlenségekről is külön – Kollányi Zsófia által írt – tanulmány szól a kötetben.

Köztudott dolog, hogy Magyarországon a lakosság várható élettartama alacsony, azonban azt már kevesen tudják, hogy ezen átlagos kép mögött valójában egy nagyon nagy egyenlőtlenség mutatható ki. Nem igaz az, hogy Magyarországon mindenkinek sokkal rosszabbak a várható életkilátásaik a nyugat-európai országokhoz képest, hanem inkább azt mondható el, hogy míg a hazai magas státuszú emberek életkilátásaik is rosszabbak valamennyivel, addig az alacsony státuszú emberek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a nyugat-európai társaiké

– emelte ki Pető Rita.

A koronavírus-járvány előtti utolsó év, a 2019-es esztendő és a 2021-es év születéskor várható élettartamra vonatkozó magyarországi adatainak vizsgálatánál az derül ki, hogy az EU-átlaghoz képest az összes magyarországi régióban alacsonyabb a várható élettartam. Ha viszont egymáshoz viszonyítjuk a magyarországi régiókat, akkor hatalmas egyenlőtlenség látszik. Az adatok szerint Budapesten kiugróan jó a mutató, amihez képest például az észak-magyarországi már sokkal rosszabb.

A koronavírus-járvány valójában mindenkinek 1,5-2,5 évvel csökkentette a várható élettartamot, ami elsőre nem tűnik nagyon nagy számnak, azonban ezzel a 10-15 évvel ezelőtti szintre esett vissza a mutató hazánkban

– hangsúlyozta Pető Rita.


Forrás:  Munkaerőpiaci Tükör 2022

Nőtt a lefelé irányuló mobilitás

A kötet utolsó fejezete a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozik. Huszár Ákos, Balogh Karolina és Győri Ágnes tanulmánya háromféle mobilitást vizsgált meg:

  • a horizontális mobilitás arra vonatkozik, amikor a gyermek már más foglalkozást választ, mint a szülei, azonban ennek a presztízse ugyanolyan szintű;
  • a felfelé mobil személyeknek pedig azokat nevezi a szakirodalom, akik magasabb presztízsű foglalkozást választanak a szüleiknél;
  • lefelé mobilnak pedig azokat nevezik, akik alacsonyabb presztízsű foglalkozást választanak.

Az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy mind a horizontális, mind pedig a felfelé irányuló mobilitás az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent Magyarországon.

EZZEL SZEMBEN A LEFELÉ IRÁNYULÓ MOBILITÁS MÉRTÉKE FOLYAMATOSAN NŐ.

Míg az 1980-as években a mobilitás azt jelentette, hogy a gyermekek jobb helyzetbe kerültek az szüleiknél, addig ma már egyre nagyobb arányban a mobilitás azt jelenti, hogy a gyermekek rosszabb helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest

– elemezte az adatokat Pető Rita.

(Portfolio)

Címlapkép forrása:
EGÉSZSÉGÜGY
oktatás
tanulmány
társadalmi egyenlőtlenség
társadalmi mobilitás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.29. - 06:17
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • „Lélektanilag vereséget szenvedett a Fidesz”

    „Lélektanilag vereséget szenvedett a Fidesz”

  • Lemondott egy helyettes államtitkár

    Lemondott egy helyettes államtitkár

  • Sok kutató állás nélkül maradhat Krausz Ferenc és a kormány új finanszírozási modellje miatt

    Sok kutató állás nélkül maradhat Krausz Ferenc és a kormány új finanszírozási modellje miatt

  • Földbe álltak a hagyományos pártok

    Földbe álltak a hagyományos pártok

  • Karácsony Gergely mindenképpen óvást nyújt be, de már tudna együtt élni azzal, ha nem rendezik meg újra az egész főpolgármester-választást

    Karácsony Gergely mindenképpen óvást nyújt be, de már tudna együtt élni azzal, ha nem rendezik meg újra az egész főpolgármester-választást

  • Momentumos a DK-snak: tűnj el a közéletből!

    Momentumos a DK-snak: tűnj el a közéletből!

  • Szijjártó Péternek mennie kell

    Szijjártó Péternek mennie kell

  • Karácsony Gergely 41 szavazattal nyerte az újraszámlálást, de Vitézy után most Magyar Péterrel kell kezdenie valamit

    Karácsony Gergely 41 szavazattal nyerte az újraszámlálást, de Vitézy után most Magyar Péterrel kell kezdenie valamit

  • A hétvégén beköszönt az igazi nyár

    A hétvégén beköszönt az igazi nyár

  • Vitézy Dávid gratulált Karácsony Gergelynek a győzelméhez

    Vitézy Dávid gratulált Karácsony Gergelynek a győzelméhez

  • Megkezdődött a NVB nyílt ülése az érvénytelen szavazatok újraszámolása után - ÉLŐ

    Megkezdődött a NVB nyílt ülése az érvénytelen szavazatok újraszámolása után - ÉLŐ

  • Karácsony Gergely a tüntetésen: három a magyar igazság, legyen egy harmadik, tisztességes mérkőzés

    Karácsony Gergely a tüntetésen: három a magyar igazság, legyen egy harmadik, tisztességes mérkőzés

  • A TISZA Párt sajtóközleménye Manfred Weber látogatása kapcsán

    A TISZA Párt sajtóközleménye Manfred Weber látogatása kapcsán

  • Orbán Viktor is belebukhat a budapesti újraszámolásba

    Orbán Viktor is belebukhat a budapesti újraszámolásba

  • A KDNP kilép az Európai Néppártból, ha felveszik a Tisza Pártot, és elhagyja az EP-frakciót is

    A KDNP kilép az Európai Néppártból, ha felveszik a Tisza Pártot, és elhagyja az EP-frakciót is

  • Afrika felett három napra kikapcsolták a honvédségi Airbus jeladóját, a tárca nem árulja el, mit csinált ott a gép

    Afrika felett három napra kikapcsolták a honvédségi Airbus jeladóját, a tárca nem árulja el, mit csinált ott a gép

  • Hétfőtől tovább drágulnak az üzemanyagok

    Hétfőtől tovább drágulnak az üzemanyagok

  • Véget ért a főpolgármester-jelöltekre újraszámlálása, most összesítik az eredményeket

    Véget ért a főpolgármester-jelöltekre újraszámlálása, most összesítik az eredményeket

  • Klímaváltozás Brazíliában: tűz pusztítja a világ legnagyobb trópusi vizes élőhelyét

    Klímaváltozás Brazíliában: tűz pusztítja a világ legnagyobb trópusi vizes élőhelyét

  • A státusztörvény miatt pedagógusok százai eshettek el a jubileumi jutalmuktól

    A státusztörvény miatt pedagógusok százai eshettek el a jubileumi jutalmuktól

  • Orbán ismét nagyon kiakadt az eurós bírságtól

    Orbán ismét nagyon kiakadt az eurós bírságtól

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element