Kezdődhetnek az EU-s csatlakozási tárgyalások
Teljesülhet Orbánék követelése. Az új nyelvtörvényt még a decemberi, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntő EU–Ukrajna csúcs előtt elfogadhatja az ukrán parlament, kihúzva a magyar–ukrán diplomáciai feszültség méregfogát.
Egy új ukrán törvényjavaslat mégis megőrizné a kárpátaljai magyarok – és az ország más, az EU-ban hivatalos nyelveket beszélő kisebbségek – anyanyelvi iskolai oktatását. Az ukrajnai kisebbségek képviselőinek pénteken mutatta be az ukrán kormányfő a javaslatot, amely hamarosan a parlament elé kerül, és még a decemberi 13–15-e közötti EU–Ukrajna csúcs előtt elfogadhatják.
Mindez azt is jelenti, hogy nem lép életbe a főként a magyar kormány által kifogásolt törvény, amely fokozatosan növelte volna az ukrán nyelvű órák számát a nemzetiségi iskolákban. Ennek alapján javulhat a magyar–ukrán viszony – írta a Telex.
A Denisz Smihal ukrán kormányfő által bemutatott tervezet lényegében kiiktatná azokat a passzusokat, amelyek a magyar kormány szerint ellehetetlenítik a kárpátaljai magyar közösség anyanyelven való tanulásának, sőt, általában az anyanyelv használatának a jogát.
Azért fontos, hogy az EU-csúcs előtt sikerüljön elfogadni a törvényt, mert ott döntenek arról, hogy a tagjelölt Ukrajna megkezdheti-e a sok évig tartó csatlakozási tárgyalásokat, amelyeknek leghangosabb ellenzője a magyar kormány, elsősorban épp a kisebbségek helyzetét kifogásolva.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke szerint a tervezett módosításokkal a kisebbségi nyelvhasználat megfelelő biztosítékokat kap. A kisebbségi törvény várható elfogadása után fél éven belül ahhoz kell igazítani minden vonatkozó törvényt, rendeletet.
Nem lépne életbe a kifogásolt nyelvi passzus
A kormányfő által bemutatott törvénytervezet elfogadása esetén jövő szeptemberben biztosan nem lép életbe az a kifogásolt törvény, amely Orbán Viktor kormánya szerint a legfőbb oka volt annak, hogy Magyarország nem támogatta Ukrajna euroatlanti integrációját. Az ugyanis a magyar és a román kormány szerint is ellehetetlenítette volna a kisebbségek anyanyelvi oktatását. A most javasolt módosításokhoz egyébként a román szabályozást vették alapul, ehhez Kijev szoros párbeszédben is állt Romániával – írja a lap.
A parlament elé kerülő legújabb módosítás tesz még egy korábban is javasolt kitételt: eszerint mindez azokra az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekre vonatkozik, amelyek az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik.
Nem érvényes tehát az orosz nyelvre, amelynek visszaszorítása volt a szabályozás célja 2014, de különösen 2022. február 24. óta.
A magyar kormány által kifogásolt, a magyar–ukrán kapcsolatokat mélypontra vivő szabályozás felmenő rendszerben, többszöri módosítás után jövő szeptembertől lépett volna életbe: eszerint a négy alsó osztályban folyhatott volna csak teljes egészében az adott térségben élő nemzetiség nyelvén az oktatás a nemzetiségi iskolában, míg az 5–9. osztály között a tanórák 20-40 százaléka kellett volna, hogy ukránul legyen, 9–12. osztályban pedig már 60 százalékuk. (Az arányok az óraszámokra vonatkoztak, nem a tantárgyak számára.) Mindez a pénteken bemutatott módosítások alapján érvényét veszti, teljes egészében maradhat érettségiig magyar nyelven az oktatás Kárpátalja mind a 71 magyar iskolájában.
Charles Michel hétfőn Budapesten találkozik Orbánnal, minden bizonnyal azért, hogy a már EU-tagjelölt Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését érintő lehetőségekről tárgyaljanak. (hvg.hu)
