Debrecen városvezetése szűk körű beszélgetést tartott a nemrégiben bejelentett újabb kínai akkumulátorgyár, az Eve Power beruházásának közelében lévő Józsa városrészben.
A Szabad Európa információi szerint a polgármester azt mondta a rendezvényen, hogy nem akar hasonló jeleneteket látni, mint amilyenek a másik kínai akkugyár, a CATL januári közmeghallgatásain voltak. Egy új kormányrendelet szerint már nem kötelező a személyes részvétel az ilyen eseményeken, de a Társaság a Szabadságjogokért szerint alapjogot sért, ha megfosztják ettől a lakosságot.
Június 7-én egy olyan beszélgetést tartottak Debrecen Józsa városrészében, amelyen részt vett Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, Papp László (Fidesz), a város polgármestere, valamint Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester is. Erről maguk a szereplők számoltak be a saját közösségi oldalaikon még aznap este. „Józsa jó hely! Garantáljuk, hogy ezentúl is Debrecen egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze lesz” – lelkendezett például Kósa, akinek bejegyzése szerint a rendezvény lakossági fórum volt Józsa jelenéről, jövőjéről és a legfontosabb aktualitásokról.
Papp posztjából már az is kiderült, hogy a Józsai Református Egyházközség meghívására érkeztek, de arra vonatkozó információt egyikük sem osztott meg, hogy pontosan kiknek is szólt az eleve alacsony befogadóképességű terembe szervezett esemény.
Nem akar újabb botrányos közmeghallgatást a polgármester
A Kósa Lajos által lakossági fórumnak nevezett beszélgetést előzetesen egyáltalán nem hirdették meg az online térben, józsai forrásaink szerint csak meghívott vendégek vehettek részt rajta. Szerettük volna megtudni, hogy kiket és milyen alapon invitáltak, milyen konkrét témákról folyt a diskurzus, beszéltek-e például a városrész mellé tervezett kínai akkumulátorgyárról, és ha igen, milyen információkat osztottak meg a politikusok a meghívottakkal. Levelet írtunk ezért az egyházközségnek, onnan azonban nem reagáltak a lap érdeklődésére.
A Szabad Európa információi szerint Kósáék más beruházások és fejlesztések mellett beszéltek az Eve Power közelbe tervezett akkugyáráról is, azonban nem mondtak olyan új információkat, amelyek eddig ne jelentek volna meg a nyilvánosságban. Úgy tudjuk, az eseményen Papp László polgármester azt mondta, nem zárkózik el attól, hogy a jövőben hasonló beszélgetést tartsanak Józsán az akkumulátorgyárral kapcsolatban, de olyan jeleneteket nem szeretne látni, amilyenek a CATL januári közmeghallgatásain történtek.
Már a január 9-i katasztrófavédelmi közmeghallgatás is rendkívül feszült légkörben zajlott, a január 20-i környezetvédelmi témájú eseményen pedig több százan követelték Papp lemondását, miközben többen hazaárulónak nevezték a kormányhivatal vezető tisztviselőit.
Közmeghallgatás a lakosság jelenléte nélkül
Könnyen lehet, hogy a jövőben valóban nem kell tartania hasonlóan kellemetlen pillanatoktól a városvezetésnek és a kormányhivatalnak, ugyanis egy április 27-én kiadott kormányrendelet értelmében az érintettek személyes megjelenése nélkül is megrendezhetők a közmeghallgatások. Arról, hogy az új szabályozás értelmében milyen formában lehet megtartani a beruházással kapcsolatos társadalmi egyeztetéseket, Jakkel Barbarát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát kérdezte a lap.
A szakember szerint a közmeghallgatás az állampolgárok helyi közügyekben való részvételének egyik fontos fóruma, ahol kétirányú kommunikáció jöhet létre a helyiek, a szervezetek és a helyi döntéshozók között. Ugyan nem létezik jogilag egységes definíciója, azonban funkciója és gyakorlati alkalmazása alapján kezdetektől nélkülözhetetlen eleme a személyes jelenlét. Ezért a TASZ szerint alapjaiban sérül a közmeghallgatás funkciója, ha utóbbit korlátozzák. A szervezet úgy látja, alapjogsértő, ha kizárnák a személyes jelenlétet, mivel a közmeghallgatás az Alaptörvényben biztosított véleménynyilvánításhoz fűződő jog része.
Jakkel Barbara hozzátette: a fent említett kormányrendelet értelmében a személyes jelenlét hiányában a hatóság a honlapján, valamint más, elektronikus műsorszóró vagy interakciót is lehetővé tévő technológiát alkalmazva kommunikálhat a lakosokkal. Azonban a környezeti hatásvizsgálati, valamint a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás során kötelezően megtartandó közmeghallgatások kapcsán az ezeket ismertető kormányrendelet személyes jelenlétet feltételez, mivel részletezik, hogy milyen helyiségben kell megszervezni, valamint szabályozzák a kötelezően meghívottak körét is.
Ez látszólag ellentmondást eredményez az új és a régebbi kormányrendeletek között
– fogalmazott a TASZ jogásza. Szerinte a hatóságok ezért akkor járnak el jogszerűen, ha kisegítő lehetőségként használják az internet segítségével történő közmeghallgatási megoldásokat, ezzel még szélesebb körben bevonva az érintetteket. A TASZ példája szerint tehát az jogszerű, ha a hatóság meghirdeti valamelyik hivatali helyiségbe a közmeghallgatást, emellett élőben is közvetíti.
Ha viszont egyáltalán nem tesz lehetővé személyes jelenlétet a hatóság, az több szempontból sem tekinthető jogszerűnek. Egyrészt, mint a fentebbiekből kiderül, nem lenne koherens a másik két jogszabállyal. Másrészt alapjogsértő lenne, hiszen a közmeghallgatás alapvető funkciója sérül, ha az érintett lakosokat megfosztják a személyes jelenléttől
– magyarázta Jakkel Barbara. Mint írta, csak kivételes esetekben lehet személyes jelenlét nélkül jogszerűen közmeghallgatást tartani, ilyen fordult elő a koronavírus-járvány idején. A jelenlegi háborús veszélyhelyzet azonban a TASZ szerint nem ilyen, az Ukrajnában zajló háború ugyanis nem befolyásolja a magyar állami szervek munkáját olyan módon, hogy az indokoljon egy alapjogkorlátozó gyakorlatot.
Ezért az új akkumulátorgyár kapcsán is úgy gondoljuk, hogy az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságok nem tekinthetnek el az érintettek személyes bevonásától. Amennyiben ez mégis megvalósulna, javasoljuk, hogy a helyben érintett közösségek forduljanak hozzánk, mi segítünk a szükséges jogi eljárások megindításában és érdekeik érvényesítésében
– ajánlotta a szervezet jogásza.
A jogszabályok betartását ígéri a jegyző
Június 2-án levelet írtak Szekeres Antalnak, Debrecen jegyzőjének (címzetes főjegyző), valamint Hajduné Kovács Mária Mónikának, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztályvezetőjének. Arról érdeklődtek tőlük, tervezik-e, hogy a katasztrófavédelmi és környezetvédelmi közmeghallgatásokat az eddigi rend szerint, tehát a lakosság jelenlétében tartják meg.
Szekeres június 13-án kelt válaszában úgy tájékoztatott, hogy még nem kezdődött el az Eve Power katasztrófavédelmi engedélyezési eljárása.
Amennyiben a tervezett beruházás tekintetében a jövőben az eljárás megindítására sor kerül, az ügyben – mint ahogyan ez idáig is minden ilyen típusú eljárásban történt – a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint fogunk eljárni”
– írta a jegyző. A környezetvédelmi főosztályvezető a cikk megjelenéséig nem reagált a Szabad Európa megkeresésére.
A debreceni városvezetés évek óta nem hirdeti meg a településen tartott közmeghallgatásokat, csak az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (szmsz) rögzített kötelezettségeinek tesz eleget: kiteszi az esemény nyomtatott hirdetményét a városháza hirdetőtáblájára, valamint az önkormányzat honlapjának egy átlagos felhasználók számára nehezen megtalálható felületére. (Szabad Európa)
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
