Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Szabályosan menekülnek ezekből városokból, és a környékükről is a magyarok: ide tartanak sokan

Belföld
2023.11.20.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

Az elmúlt években rengeteg meghatározó változás történt a magyar ingatlanpiacon.

A koronavírus világjárvány hatásai fellendülést hoztak a kertes házak, nyaralók, üdülőövezeti ingatlanok, második otthonok piacán, amelynek a rezsikrach vetett véget és az ingatlanok energiaigénye lett a fő szempont. Mindeközben a hitelkamatok az egekbe szöktek, a bankok szigorítottak az igénylés feltételein és kipörgött a családtámogatások hatása is. Amíg pár éve még özönlöttek a kiköltözők az agglomerációkba, az ország több pontján már nem ez a jellemző. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogyan alakult a lakóhelyet váltók áramlása Budapestről és más nagyvárosainkból az agglomerációba, vagy éppen a Balatonhoz. A friss számok szerint már korántsem azok a legfelkapottabb vidékek, amelyek néhány éve voltak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023 januárjában 4 millió 564 ezer fő élt olyan térségben, mely agglomerációnak tekinthető, vagy jelenleg agglomerálódik. Nagyvárosokhoz - pl. Debrecenhez, Szegedhez, Székesfehérvárhoz, Nyíregyházához, stb. - közeli településegyütteseken további 1 millió 654 millió fő élt. Eközben az agglomerációs központokban, vagyis a nagyobb városokban 3 millió 465 ezer fő élt, melyből 1 millió 671 ezer főt tesz ki Budapest lakossága. 2022 januárja óta az agglomerációs lakónépesség átlagosan 0,62 százalékkal csökkent, míg a központi nagyvárosok népessége 0,99 százalékkal. A népességfogyás az egész országra jellemző, azonban ezek szerint a nagyobb városok lakossága nagyobb mértékben fogy, mint a környező településeké. Azonban az sem mindegy, melyik településekről van szó! Egyes nagyvárosokból egyenesen menekülnek a lakók, míg máshol a lakónépesség növekedése figyelhető meg.

Budapest népessége 2,1 százalékkal csökkent, míg a fővárosi agglomerációban 1,24 százalékos csökkenésről beszélhetünk. Ez magasabb, mint az összes agglomerációs központoknál (-0,99%) és az agglomerációs településeken (-0,62%) látható lakónépesség csökkenés. Nem minden agglomerációs térségre jellemző azonban a visszaesés: ez csak a délkeleti és a déli szektor esetében tapasztalható, a keleti szektorban látványos a növekedés is (1,81%) egy év alatt.

Azt viszont hozzá kell tenni, hogy az agglomerációs vizsgálatok, települések felosztását egy régi, közel 20 éves KSH módszertan jelenti. A Budapesti agglomerációhoz még mindig ugyanaz a 80 település tartozik a statisztika szerint, amelyet a 2005. évi LXIV. törvényben meghatároztak, miközben azóta rengeteg változás zajlott a térségben. Ugyanez nemcsak a fővárosi agglomerációra, hanem a többi térségre is igaz - a vizsgált települések listája már némileg elavulhatott.,

Amíg a Győr és Miskolc környéki agglomerációban apad a lakónépesség és az átlagosnál nagyobb ütemben fogy a megyeszékhely lakossága is, addig Pécsen 1,89 százalékos növekedés tapasztalható, a baranyai megyeszékhelyt övező 41 településen pedig 1,4 százalékos a növekedés - jóval átlag feletti. Debrecenben, Dunaújvárosban, Kaposváron, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Tatabányán és Zalaegerszegen ugyancsak a városban, illetve a környező településeken is növekedés látható.

Nyíregyházán és Szombathelyen a nagyvárosi lakosságszám nő, az agglomerációs csökken; Békéscsabán, Egerben, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Sopronban, Szolnokon és Veszprémben a központi és környező települések lakónépessége is csökkenő tendenciát mutat. A nagykanizsai, szolnoki, békéscsabai népességfogyás mértéke még a budapestit is túlszárnyalja. A legmeredekebb növekedés pedig Tatabányán és a környező 11 településen érhető tetten.

 

Érdekes lehet még önmagában megvizsgálni a Balaton térségének agglomerációját is. A KSH statisztikái szerint az 53 vizsgált településen 2,15 százalékos csökkenés mutatkozik. Viszont ez az 53 települést egy még régebbi, a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról rögzíti. A besorolás szerint az 53 település közé tartozik 13 város is, a balatoni városokra pedig - ahogy a Pénzcentrum egy korábbi részletes elemzéséből kiderült - jellemző a népesség csökkenése. Főként Siófok, Keszthely, Balatonfüred és Balatonboglár népessége csappant meg az elmúlt években. Viszont a falvak között vannak országos szinten is elöl járók, ami a beköltözők arányát illeti.

Az agglomerációs térségek szerkezete már jelentősen átalakult, a községek jellemzően népszerűbbek a kisebb városoknál és - főként a pandémia óta elterjedt távmunka, valamint hibrid munkavégzés hatására - sokkal nagyobb területet fed már le, mint korábban. Több szakértő már úgy látja, hogy a fővárosi agglomeráció már a Velencei-tó mellett fekvő településekig, sőt akár a Balatonig is elér. Vannak továbbá olyan határ menti, felkapott települések is, melyek már nem magyar nagyvárosok, hanem Pozsony, vagy Bécs agglomerációját képezik.

Hová emelkedhetnek még az árak?

A tavaly nyáron rászakadt a magyar lakosságra a rezsipánik és az inflációs horror, mely véget vetett egy lendületes időszaknak az ingatlanpiacon. A magas kamatok elrettentőek voltak azoknak, akik kölcsönből terveztek vásárolni. Így az utóbbi időszakban egyfajta hibernáció következett be, kevés a mozgás, amely az árakra is kihatott. Sokan, akiknek nem sürgős a vásárlás, még mindig kivárhatnak, hátha további csökkenés mutatkozik.

Viszont a kormánynak nagyon nincs ínyére a befagyott ingatlanpiac: presszionálják a bankokat a kamatcsökkentésre, és átalakítják a családtámogatási rendszert: szűkülnek a babaváró feltételei, a városi CSOK helyébe a CSOK Plusz lép. Ezek folyományaként mindenképpen várható némi élénkülés, azt viszont még nem lehet megjósolni, hogy mikor hozhatja a régi formáját a lakáspiac. Így pedig azt sem tudni, meddig maradnak ezen a szinten az ingatlanárak.

"Az idei év eladásai alapján, a fővárosi agglomeráció egészét vizsgálva az északi szektorban lehet a legkedvezőbb átlagos négyzetméteráron ingatlanhoz jutni, itt ugyanis egy közel 100 négyzetméteres otthon megvásárlása 47,5 millió forintból is megoldható. Ennél is kedvezőbb a helyzet Fóton, ahol a 2023-as tranzakciók adatai alapján 404 ezer forintos négyzetméteráron, 44,4 millió forint ráfordításával egy közel 110 négyzetméteres, tágas családi otthon is vásárolható" - derült ki az egyik hazai ingatlanközvetítő friss közléséből.

A szakértők szerint az otthonteremtési támogatások változásai a jövő évtől várhatóan élénkítő hatással lesznek az agglomerációs települések ingatlanpiacára is, a kedvező négyzetméterárak pedig vélhetően számos családot ösztönöznek majd az északi szektor választására. A KSH adatai szerint is az északi szektorban nőtt a lakónépesség, azonban még mindig többen költöztek arányaiban az északnyugati, nyugati, és főként a keleti szektorba. (Pénzcentrum)

balaton
BUDAPEST
ksh
népesség
változás
agglomeráció
település
növekedés
főváros
lakosság
Nagyváros
települések
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.20. - 09:08
Módosítva 2023.11.20. - 09:09
A- A+

  • „Magyarország szégyene lesz, ha ezt elfogadják”

    „Magyarország szégyene lesz, ha ezt elfogadják”

  • Madridban lelőtték Janukovics volt ukrán elnök tanácsadóját

    Madridban lelőtték Janukovics volt ukrán elnök tanácsadóját

  • Elvileg 28 millió forint megtakarítása van minden magyar háztartásnak

    Elvileg 28 millió forint megtakarítása van minden magyar háztartásnak

  • CNN: Kiszivárgott egy hangfelvétel, ahol magukat megadó ukrán katonák kivégzésére adnak utasítást

    CNN: Kiszivárgott egy hangfelvétel, ahol magukat megadó ukrán katonák kivégzésére adnak utasítást

  • Szijjártó Péter: Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a türk államokkal

    Szijjártó Péter: Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a türk államokkal

  • Menczer szerint nem a Facebookon szervezik a Harcosok Klubját, és nem is sorsolnak ki mindenféle ajándékot

    Menczer szerint nem a Facebookon szervezik a Harcosok Klubját, és nem is sorsolnak ki mindenféle ajándékot

  • Élesen tiltakoznak a Fidesz „sajtóterve” ellen a legnagyobb médiacégek képviselői

    Élesen tiltakoznak a Fidesz „sajtóterve” ellen a legnagyobb médiacégek képviselői

  • Nem határolódott el az egri önkormányzati bizottság Rák Sándornétól, aki rasszista tömeggyilkosozó posztot osztott meg Dobrev Kláráráról

    Nem határolódott el az egri önkormányzati bizottság Rák Sándornétól, aki rasszista tömeggyilkosozó posztot osztott meg Dobrev Kláráráról

  • Tisza Párt: Magyar Pétert nem tájékoztatták, hogy ukrán hírszerzővel találkozhatott

    Tisza Párt: Magyar Pétert nem tájékoztatták, hogy ukrán hírszerzővel találkozhatott

  • Új poszton a bukott polgármesterjelölt

    Új poszton a bukott polgármesterjelölt

  • Pottyondy Edina: Nem hittem, hogy az én életemben is eljön az a pont, hogy komolyan el kell gondolkodnom a hazám elhagyásán

    Pottyondy Edina: Nem hittem, hogy az én életemben is eljön az a pont, hogy komolyan el kell gondolkodnom a hazám elhagyásán

  • Az EU 5,5 millió eurós gyorssegélyt nyújt a Szabad Európa Rádió fenntartásához

    Az EU 5,5 millió eurós gyorssegélyt nyújt a Szabad Európa Rádió fenntartásához

  • A Harcosok Klubja beismerése annak, hogy vesztésre áll a Fidesz

    A Harcosok Klubja beismerése annak, hogy vesztésre áll a Fidesz

  • Hadba álltak Orbán digitális szabadságharcosai

    Hadba álltak Orbán digitális szabadságharcosai

  • A MOL-toronyban vacsorázott Orbán Viktor, amíg a parlamentben az átláthatósági törvényről szavaztak

    A MOL-toronyban vacsorázott Orbán Viktor, amíg a parlamentben az átláthatósági törvényről vitáztak

  • Megvan kit lő tarkón elsőként az átláthatósági törvény

    Megvan kit lő tarkón elsőként az átláthatósági törvény

  • George Simion bejelentette, hogy megtámadja a román elnökválasztás eredményét

    George Simion bejelentette, hogy megtámadja a román elnökválasztás eredményét

  • Már szerdán előveheti az EP Magyarországot a Fidesz átláthatósági törvénye miatt

    Már szerdán előveheti az EP Magyarországot a Fidesz átláthatósági törvénye miatt

  • Csapadékos időre készülhetünk

    Csapadékos időre készülhetünk

  • Elképesztő időjárás: hőség Izlandon

    Elképesztő időjárás: hőség Izlandon

  • Nagy átalakulás jöhet a háziorvosoknál

    Nagy átalakulás jöhet a háziorvosoknál

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element