Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Merre tovább, magyar borágazat?

Gazdaság
2023.11.18.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
21

Az elmúlt évek alapvető változásokat hoztak a világ borpiacán is. Bár a globális borpiac zsugorodik, a minőségi borfogyasztás továbbra is erős. 

 

 

A magyar boroknak ezen a piacon van helyük, ehhez azonban országmárkára van szükség. De milyen lehetőségei vannak arra, hogy fel tudjon zárkózni olyan versenytársak mögé, mint például Ausztria? Milyen képet fest ma a hazai borágazat? A magyar szőlészet-borászat gazdasági környezete és kilátásai finanszírozói szemmel.

Az egykor valóban világhírű magyar bor

A bor vitathatatlanul a magyar kultúra meghatározó része. Már Kr. e. I. századból is maradtak fenn a szőlőtermesztésre utaló leletek, a Római Birodalom terjeszkedésekor a Balaton-felvidéken és a Szerémségben is kiváló feltételek adódtak a borkultúra terjesztésére. A borkészítés innentől az 1800-as évekig virágzott, és valóban voltak világhírű magyar borvidékek. Az akkoriban pusztító filoxéravész azonban jelentős károkat okozott, és újra kellett építeni az ágazatot. A második világháború utáni tömegtermelés nem tett jót a magyar bor megítélésének, sőt, inkább elkoptatta a hírnevét. A rendszerváltozás óta azonban egyes hazai borvidékeken komoly fejlődés ment végbe, és vissza tudtak kerülni arra a minőségi szintre, ahová valók.

Világpiaci tendenciák

A magyar borágazat helyzetének értékeléséhez érdemes széles spektrumú nemzetközi kitekintést tenni. Hazánk csaknem 20 éve, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, ez az időtáv megmutatja, milyen trendek voltak és vannak a borok piacán.


Forrás: monitorblog.hu

Húsz évvel ezelőtt komoly fellendülés előtt állt a világgazdaság, a borfogyasztás is kedvezően alakult: folytatódott az újvilági borok térhódítása, kezdett kirajzolódni a „rozéőrület”. Az akkori fiatalokat be lehetett vonni a borfogyasztói körbe, a borászok meg tudták szólítani őket. A 2008-as gazdasági-pénzügyi válság óta azonban csökkenő tendenciát látható, az elmúlt években a turbulenciák korát éljük – elég csak arra gondolni, hogy mekkora törést okozott a világ borászatában a koronavírus-járvány. A bor helyettesítő termékeit jobb és erőteljesebb marketingtevékenységgel kínálják a „Z” generáció tagjainak, akik nem vagy alig fogyasztanak alkoholt. Pedig a bor nem pusztán az. A generációk kérdése amúgy is komoly kérdés lesz a borászat esetében, erősen a hagyományokra épülő szektorról van szó, amelynek folyamatosan meg kell szólítania a fiatalokat, nemcsak fogyasztók, hanem a borkészítők körében is.

A borfogyasztás alapvetően ott terjed el szélesebb körben, ahol vagy kultúrája van, vagy prémiumtermék jellege miatt a magas jövedelmi szint erőteljesebb borfogyasztást indukál. Utóbbira jó példa a világ egyik leggazdagabb országa, Luxemburg, ahol egy főre vetítve mintegy 60 liter bor fogy évente. Ez messze a legtöbb globálisan. A skandináv országokban, ahol szintén magasak a jövedelmek, ugyancsak elterjedt a borfogyasztás. Dél-Európában viszont elsősorban a hagyományok és a mediterrán életmód részeként eleme az emberek életének a borfogyasztás.

Ugyanakkor nem minden ország termeli meg magának azt a mennyiségű bort, amelyet elfogyaszt az adott évben. Így a borászatban erős nemzetek folyamatosan vizsgálják, hogy mely piacokra érdemes betörni. A magyar borászatnak is célszerű ezt tennie.


Forrás: monitorblog.hu

Kulcsfontosságú a nagyobb hatékonyság, a minőségen alapuló verseny

Több szempont alapján is lehet vizsgálni ennek lehetőségeit, a legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy mekkora a piac, milyen dinamikával nő a fogyasztás, és utóbbin belül mekkora az import aránya. E tekintetben érdemes lehet további csoportosításokat végezni, de ami ismert: az Egyesült Államok, az Egyesült királyság olyan nagy piacok, amelyeken „van hely” és növekedési tartalék is. Kína, Hollandia, Kanada rendelkezik a többségnél nagyobb importmennyiséggel, és ezekben az országokban van lehetőség további növekedésre. Emellett vannak a „kistigrisnek” nevezhető országok, ahova kisebb mennyiségeket és különleges tételeket lehet exportálni. Ez azokban az országokban lehet cél, ahol ugyan még alacsony a fogyasztás, és egyelőre kicsi a piac, de az elmúlt 20 évben így is akár kétszeresére bővült. Ilyenek például a skandináv államok vagy azok a közép-európai országok, ahol az elmúlt két évtizedben jelentősen nőttek a jövedelmek.

Magyarországon 22 borvidék van, de nemzetközi tekintetben a hazai összterület, az 55-60 ezer hektár szőlő egy külföldi borvidék méretének felel meg. Az exportmennyiségben hazánk azonban így is hatodik Európában. Az export értékében viszont csak a 12. A határokon túli valódi hírnévhez országmárkára van szükség. Magyarországon azonban nagyon diverzifikált a fajtaszerkezet, nincs olyan „vezérfajta”, mint Ausztriában a zöld veltelini vagy Új-Zélandon a sauvignon blanc. E két ország borászata kisebb, mint a magyar, mégis országmárkát építettek egy-egy fajtára. A magyar borászatnak tehát más utat kell járnia.

Ha ezeken a piacokon sikeresek akarnak lenni a hazai borászatok, hatékonynak kell lenniük, és nem volumenben, hanem minőségben versenyezni a piacon. Úgy tartja a mondás, hogy a magyar bor világhírű, csak ezt a határainkon túl senki sem tudja. Ezen viszont csak úgy lehet változtatni, ha a vállalati hatékonyság és a fajtaszerkezet megfelelő mixet alkotva alapot ad a marketingre. Mert hatékony termelés nélkül nincs bormarketing sem. Meg kell teremteni a megfelelő hozzáadott értéket. A szőlészet és a borászat egymáshoz viszonyított arányát vizsgálva ugyanis kiderül: Magyarországon jelenleg egységnyi megtermelt szőlőre ugyanannyi termelési érték jut. Míg tehát hazánkban ez az érték 1, addig Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában megközelíti a 10-et, vagyis ezekben az országokban tízszeres értéket hoznak ki egységnyi szőlőből bor formájában.

Az osztrák példa

Nem véletlen, hogy Ausztria sokszor emlegetett példa. Rendkívül komoly stratégiát valósítottak meg az 1980-as évek második felének borhamisítási botránya óta, és szinte a semmiből építették újra a borágazatukat, egyenesen Európa és a világ élvonalába kerülve.


Forrás: monitorblog.hu

A példa, amelyet a magyar borászatnak a jó gyakorlatokat átvéve leginkább követni érdemes, az értékteremtés. Ausztriában kevesebb szőlőterület van, mint Magyarországon. A fenti ábra azonban kiválóan tükrözi a kiváló marketinggyakorlatnak az eredményeit, amelyet a megfelelő termelési alapokra építettek fel. A mennyiségi termelés beállt egy olyan fenntartható szintre, amelyet el tudnak adni a bel- és a külpiacokon. Értékben viszont rendkívüli növekedést értek el.

Fontos tudni az osztrák ültetvényösszetételről, hogy a tíz legnagyobb területen termesztett szőlőfajta ma 80-90 százalékban ugyanaz, mint húsz évvel ezelőtt. Összehasonlításképpen: Magyarországon ez legfeljebb a fele. A stratégia jelentősége itt is megmutatkozik. Ausztriában nem változtattak a zászlóshajó fajtákon, nem ültettek nagy mennyiségben ugyan nagy termést adó, de gyakorlatilag olcsó pezsgőalaplének való szőlőt. Magyarországon ez történt, ami egyelőre a következő éveket is meghatározza.

Az Európai Unió adatai szerint hazánk 2009 és 2023 között 411 millió eurót költött a szőlészet-borászat támogatására. Ausztria ennek töredékét, 176 millió eurót. Magyarországon az összeg 86 százaléka ültetvénykorszerűsítésre ment el. Az eredmény: csaknem 10 ezer hektárral nőtt a Bianca, az Aletta, a Generosa és a Nero szőlő területe az olyan minőségi fajták rovására, mint az olaszrizling és a kékfrankos. Az ültetvénykorszerűsítésen kívül Magyarország beruházásra további 5 százalékot, lepárlásra szintén ennyit költött a vizsgált időszakban. Ez idő alatt Ausztriában a kevesebb pénzből 20 százalékot fordítottak promócióra, 31 százalékot ültetvénykorszerűsítésre, 46 százalékot pedig vállalati beruházásokra.


Forrás: monitorblog.hu

Mindezek eredményeként közepes jövedelmi csapdába esett a magyar borászat, és beleragadt az olcsó, költségalapú versenybe, ahelyett, hogy kisebb mennyiségben, magasabb minőséget, nagyobb értéket teremtene. Magyarország a maga 50-55 ezer hektár aktív szőlőültetvényével kis területen gazdálkodó nemzet, de a csaknem egymillió hektáron termelő Spanyolországgal és Olaszországgal próbál versenyezni a folyóborok piacán. Ilyen kis területen pedig nem szerencsés volumenpiacon versenyezni.


Forrás: monitorblog.hu

Magyarország nem csak egy borvidék. Magyarország csak egy borvidék.

A magyar boroknak akkor lehet helyük a szűkülő borpiacon, a minőségi termékek versenyében, ha valóban az országhatárokon túl is megtudják, hogy a magyar bor világhírű. Mert a magyar bornak valóban helye van a piacon. Magyarország nem csak egy borvidék. De külföldön Magyarország még mindig csak egy borvidék: Tokaj. A magyar borászatnak nem szabad beleragadnia abba, hogy felsorakozik egy zászlós borvidék mögé, hiszen sok borvidékünk van, és ezek mind egyedi identitással, berendezkedéssel működnek. Ilyen kis méretben valójában csak a minőségi, magas hozzáadott értékű borkészítésnek van jövője. Ezekkel az adottságokkal kell országmárkát építeni. (MONITOR Blog)

borágazat
elemzés
Magyarország
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.18. - 06:28
21
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Európa vigyázz!

    Európa vigyázz!

  • Az Egyesült Államok nemzeti gyásznapon emlékezik a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulójára

    Az Egyesült Államok nemzeti gyásznapon emlékezik a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulójára

  • Kunhalmi Ágnes üzent Őrsi Gergelynek

    Kunhalmi Ágnes üzent Őrsi Gergelynek

  • Orbán Viktor Kínába látogat

    Orbán Viktor Kínába látogat

  • MCC-főigazgató: Teljes félreértés, hogy lehet úgy oktatni, hogy tessék, itt van tíz könyv Orbán Viktorról

    MCC-főigazgató: Teljes félreértés, hogy lehet úgy oktatni, hogy tessék, itt van tíz könyv Orbán Viktorról

  • Kubatov Gábor újra nekiment Karácsony Gergelynek

    Kubatov Gábor újra nekiment Karácsony Gergelynek

  • Kína bocsánatkérést vár Japán legrosszabb rémtettéért, hiába - Egy idős japán nem tűri a hallgatást

    Kína bocsánatkérést vár Japán legrosszabb rémtettéért, hiába - Egy idős japán nem tűri a hallgatást

  • Szijjártó Péter: jövő évtől megindul a magyar részvétel Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében

    Szijjártó Péter: jövő évtől megindul a magyar részvétel Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében

  • Fellendült a bevásárlóturizmus

    Fellendült a bevásárlóturizmus

  • Egyre több fiatal küzd rákos megbetegedéssel

    Egyre több fiatal küzd rákos megbetegedéssel

  •  Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az anyáknak és feleségeknek üzenünk azzal, hogy átnevezik a budapesti Petőfi laktanyát

    Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az anyáknak és feleségeknek üzenünk azzal, hogy átnevezik a budapesti Petőfi laktanyát

  • Repülőtér

    Repülőtér

  • 312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában mennyi lesz

    312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában mennyi lesz

  • Kizuhant lakása ablakából a szlovák maffiagyilkosság koronatanúja

    Kizuhant lakása ablakából a szlovák maffiagyilkosság koronatanúja

  • Új verseskötet jelent meg a Liget Műhely gondozásában

    Új verseskötet jelent meg a Liget Műhely gondozásában

  • Kim Dzsungun hamarosan vonatára száll, hogy Vlagyivosztokban Putyinnal találkozzon

    Kim Dzsungun hamarosan vonatjára száll, hogy Vlagyivosztokban Putyinnal találkozzon

  • A várólista nem igazán csökken, viszont a csípőműtétek árai a magánegészségügyben nőnek

    A várólista nem igazán csökken, viszont a csípőműtétek árai a magánegészségügyben nőnek

  • Emiatt zuhanhatott le a repülőgép a börgöndi repülőnapon

    Emiatt zuhanhatott le a repülőgép a börgöndi repülőnapon

  • Példátlan kiszivárgás: sokkal olcsóbban adják a gázt az oroszok a kínaiaknak, mint Európának

    Példátlan kiszivárgás: sokkal olcsóbban adják a gázt az oroszok a kínaiaknak, mint Európának

  • Megújulhat az Orbán-kormány inflációellenes csodafegyvere

    Megújulhat az Orbán-kormány inflációellenes csodafegyvere

  • Nem roma kérdés, hogy rengeteg tinédzser szül gyermeket Magyarországon

    Nem roma kérdés, hogy rengeteg tinédzser szül gyermeket Magyarországon

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element