Rogán átírná az alkotmányt, hogy az állam kezelhesse az adatainkat, és az Országgyűlés alá tenné át a KSH-t
Újra át kell írni az alaptörvényt, hogy az állam kezelhesse az adatainkat, de nem kell attól félni, hogy a kormány visszaélne a hozzá került adatokkal, mert azt az ellenzék szokta megtenni - mondta Rogán Antal a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Arról is beszélt, hogy a saját minisztériuma helyett az Országgyűlés alá tennék a KSH-t, a turizmus pénzeit pedig a külföldiek idecsábítására kell átirányítani.
Rogán Antal éves meghallgatását tartotta a parlament gazdasági bizottsága. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a gazdaság általános helyzetéről a kormánykommunikáció jól ismert paneljeit mondta fel – a cél 2023-ra az infláció egy számjegyűre leszorítása, 2024-re a növekedés beindítása, „Magyarországon senki nem vesztette el a munkáját”, 2009-ben egyébként is rosszabb volt a visszaesés –, több más témáról viszont részletesebben is beszélt.
Azt már egy ideje tudni lehet, hogy egy digitális igazolványt vezetnek be, most viszont Rogán elmondta azt is, hogy erről már kedden beadják a törvényjavaslatot. 2024-ben elindul az a rendszer, amelyben az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás is digitális lehet. Ezért létrehoznak egy olyan alkalmazást, amely lehetővé teszi, hogy az ügyeit bárki online intézze. 2025-től aztán egy e-posta fiókot is létrehoznak, ezen mindenki megkaphatja az állami hivatalos leveleit, de ha kéri, akkor a közműszámláit is, de a terv az, hogy például egy vásárlás után a garancialevelet is kérhessék oda.
Ahhoz, hogy az állam az adatainkat kezelhesse, egy újabb alaptörvény-módosításra is szükség lesz, ezt valamikor jövő tavasszal vihetik a parlament elé.
Rogán szerint nem igaz az a félelem, hogy az állam többet tudhat majd a polgárairól, mint eddig. Ugyanis mindenkiről annyit fog tudni az állam, amennyit ő megenged – mondta.
Milyen garanciákat ad a kormány arra, hogy a Fidesz nem élne vissza az államnál összegyűlt személyes adatokkal? – kérdezte ehhez kapcsolódóan Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője. Rogán erre válaszul az „aki mondja másra, az mondja magára” érvrendszert vette elő, azt mondta, az ellenzék él vissza az emberek adataival.
A 2023-as év több sebből vérzik a magyar turizmus számára – tért át más témára Rogán. Ezért nem általános fejlesztési programra van szükség, hanem a futó programokat be kell fejezni, aztán átnézni, hogy mit érdemes folytatni. A turizmusra szánt pénzeket úgy kell elkölteni, hogy megnézzék, melyik országokból lehet turistákat vonzani, és arra koncentráljanak.
Rogán a kormánynál azt fogja kezdeményezni, hogy a turizmusra szánt állami pénzeket a külföldiek idecsábítására használják. Ezenkívül Hévízre – elsősorban az ottani reptér és a tófürdő felújítására szánnak több pénzt, illetve Tokajra költenének sokat, az ottani városközpontot teljesen felújítják és átalakítják, hogy prémium szintre emeljék fel a helyet.
A Magyar Turisztikai Ügynökség 17 ezer fejlesztési döntésben 346 milliárd forintot osztott ki az elmúlt években. Arra reagálva, hogy többször is kiderült, egy-egy turisztikai céllal megépült helyet valójában magánlakásnak használtak, Rogán azt mondta: „biztos volt, ahol hibáztunk”, de az esetek többségében nem volt gond. Tordai Bence megkérdezte Rogánt, mit szól ahhoz, hogy a saját kabinetfőnöke is kapott pénzt – ezt a kérdést Rogán átugrotta.
Sokkal drágábbá vált a hulladékkezelés, amióta a Mol koncessziója átvette a hulladékgazdálkodást, ráadásul a rendszer első két hónapjában az addigi felére esett vissza a hulladékmennyiség – hozta fel Orosz Anna a Momentumból. Rogán válaszként arról beszélt: a Mol vállalta, hogy fenntartja a rezsicsökkentett díjakat, bezzeg ha külföldiek lépnének be a piacra, biztos nem így tennének, a koncesszió munkájának szakmai értékelése pedig nem az ő tárcája alá tartozik.
Dávid Ferenc, a bizottság DK-s alelnöke arról kérdezte Rogánt: miért kaphatott a Kitörés túra szervezője egy turistaházra pénzt. Utóbbira Rogán azt mondta, a Dobogókő fejlesztése kiemelt feladat, nem politikai alapon válogatják ki, kit támogatnak és kit nem.
Milyen szakmai indokok támasztották alá azt, hogy a KSH a propagandaminisztérium alá került? – kérdezte Mellár Tamás, aki mielőtt a Párbeszéd képviselője lett, korábban a KSH elnöke is volt. Azt is megkérdezte, annak, hogy leváltották a KSH főosztályvezetőjét, aki évtizedek óta számolta a GDP-t, és hogy új vezető került az infláció kiszámításával foglalkozó statisztikusokhoz is, van-e köze az eddigi rossz makroadatokhoz. Rogán szerint Mellárnak azóta nem tetszik a KSH, amióta nem ő az elnöke, és
dolgoznak azon a törvényjavaslaton, hogy a minisztérium helyett az Országgyűlés alá kerüljön a KSH,
ami szerinte még nagyobb függetlenséget biztosítana a hivatalnak, de erről még vita van a kormányon belül. (A mostani szabály szerint 2022 óta a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik a KSH, de minden más alá tartozó szervezettel ellentétben a kabinetiroda nem irányítja, hanem felügyeli.)
A digitális állampolgárságra a jobbikos Z. Kárpát Dániel tért vissza: azt kérdezte, mit tehet az ember, ha azt tapasztalná, hogy visszaélnek az állam rendelkezésére bocsátott adataival. Ebben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság az illetékes, és a GDPR-szabályok az irányadóak – jött a válasz.
Csárdi Antal (LMP) pedig a gazdaságtól távolabbi témát is előhozott, ha már Rogán alá tartoznak a titkosszolgálatok is: amelyik embercsempészeket szabadon engedi az állam, azokat követik-e, tesznek-e valamit, hogy ne jöhessenek vissza Magyarországra? Rogán válasz helyett arról beszélt, hogy a titkosszolgálatok nem avatkoznak bele a magyar politikába, bezzeg külföldiek megpróbálják az ellenzéket tolni. (hvg.hu)
