A digitális átállás jelenti a legnagyobb hajtóerőt a hazai vállalatok innovációs tevékenységében.
A gépi tanulást használó alkalmazások egyre inkább megjelennek a termelésben és a vállalati háttérfolyamatokban is.
A cégek figyelme a digitális fejlesztésekre összpontosul, új termékekkel és szolgáltatásokkal nem most rukkolnak elő
– nyilatkozta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
2021 elején indult újtára a K&H innovációs indexe, amely képet ad a magyar cégek innovációs terveiről és tevékenységéről, és hogy milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre. Az összkép nem rózsás: a K&H innovációs indexe a kezdetek óta alig mutat életjelet a magyar gazdaság szereplőinél: 31 pontról indult, és már második fél éve is csupán 28 pontot ért el. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint
ellentétes erők hatnak a vállalati innovációra. Az infláció és a gazdasági válság arra készteti a vállalatokat, hogy költségeiket csökkentsék, működési hatékonyságukat javítsák. Így jelenleg az innováció egyetlen aktív területe a háttérfolyamatok digitalizációja.
Soha nem volt még ilyen magas a digitális transzformációt előtérbe helyező cégek aránya – harmaduknak fontos, közel tizedüknek a legfontosabb feladatot jelenti. Eközben azon cégek aránya, amelyek számára a digitális transzformáció jelenleg egyáltalán nem lényegi kérdés, a korábbi 41 százalékról 34-re esett.
Csalások ellen is bevetik
A gépi tanulást használó alkalmazások egyre inkább megjelennek a termelésben, a szolgáltatásokban és a vállalati háttérfolyamatokban is. Nyolcféle lehetséges felhasználási területe közül különösen háromban jeleskedik a hazai vállalati szektor. Egyértelmű és dinamikus a növekedés (20 százalékról 38-ra nőtt) a személyre szabott ajánlatok, szolgáltatások, termékek kidolgozásában. Egyre több cég veti be ezt az eszközt kockázatelemzésre, csalásfelismerésre – alkalmazása 17 százalékról 26-re növekedett. Látható még növekedés az informatikai integráció terén is – az értéklánc minden pontján, az alvállalkozókkal és a megrendelőkkel való kapcsolattartásban, és az informatikai rendszerek között is.
Kevésbé változott, esetenként némileg csökkent is a mesterséges intelligencia felhasználása olyan alkalmazásoknál, mint például az autonóm robotok (önvezérlő gépek), vagy az automatizált raktárak (folyamatautomatizálás). Egyelőre nem terjed az arc- vagy képfelismerés (vizuális adatfeldolgozás), valamint a beszédfelismerés, gépi fordítás, és a chatbotok.
Az elmúlt félévben ugyancsak jelentősen emelkedett (23 százalékról 29-re) a járművekbe épített, nyomon követésre, a teljesítmény és a karbantartás tervezésére használt érzékelők és mérők (úgynevezett IoT megoldások) használata. Számottevően csökkent viszont a vásárlók magatartásának érzékelésére és elemzésére igénybe vett kamerák, illetve a vállalat energiafelhasználásának optimalizálására alkalmazott okosmérők használata. Eközben a hazai cégeknél töretlenül folytatódott az alkalmazottak informatikai képzése, szignifikánsan (44 százalékról 51-re) emelkedett a hordozható eszköz és (64 százalékról 72-re) az internet használat a munkavégzésben.
A digitális átállás az innováció egyik kulcsa
– nyilatkozta Németh Balázs, aki hozzátette: az a vállalat, amely elhanyagolja az innovációt, óhatatlanul lemarad a piaci versenyben.
