Két kézzel szórta a pénzt a kormány
Októberben meghaladta az egész évre tervezett mértékét az államháztartás hiánya, amit a kabinet külső okokkal magyaráz, miközben támogatásai jelentős része a NER-cégeket gazdagítja – írja a Népszava.
Októberben tovább nőtt az államháztartás hiánya, a havi deficit 202,7 milliárd forint volt, így a tízhavi hiány 3487,6 milliárd forintra emelkedett, ami az egész évre engedélyezett összeg 102 százaléka.
Ez minden idők legmagasabb októberi hiánya.
Az Orbán-kormány szeptemberben az Európai Bizottságnak küldött előrejelzésében szerepelt, hogy az idei hiányt nem tudja tartani, ezért az év végére 4160 milliárd forintos hiányt vár. A Pénzügyminisztérium (PM) csütörtöki közleménye szerint a problémák oka a „brüsszeli szankciós politika és az elhúzódó háború által okozott energiaválság és kedvezőtlen világgazdasági környezet”. Még véletlenül sem a kabinet gazdaságpolitikája nyomán elszabaduló EU-rekorder infláció és a fogyasztás összeomlása. Pedig csak ez utóbbi miatt a tervezettnél 900-1000 milliárd forinttal alacsonyabb lesz az áfabevételekből származó összeg az idén jelentős tervezési hiba még egy 8000 milliárdos tételnél is – értékelnek a lapban.
A Pénzügyminisztérium emellett az elmaradó uniós bevételekkel magyarázza a hiányt.
Miközben az Orbán-kormány külső okokkal igyekszik megmagyarázni, miért nő terven felül a hiány, arról nem beszél, milyen előre nem tervezett kiadások miatt szállt el a büdzsé.
Az év elején a Vodafone Magyarország Zrt. 50 százalékának megvásárlása önmagában 400 milliárd forintos kiadással járt, miközben ez az üzlet az adófizetők érdekeit egyáltalán nem szolgálja. Jól jött viszont az állami segítség a Jászai Gellért ellenőrzése alatt lévő 4iG Nyrt-nek, amely szintén részben állami szervezésű hitelből megszerezte Vodafone-részvények 51 százalékát. De a Magyar Államkincstár (MÁK) által üzemeltetett Közpénzügyi Portál adataiból az is jól látható, hogy a költségvetési támogatások elköltésével is a NER-cégek jól járnak.
A MÁK adatai szerint szeptember végéig 352,4 milliárd forintnyi költségvetési támogatást osztottak szét különböző célokra.
A TOP10 tételre összesen 228 milliárd forint ment el, vagyis ezeket a támogatásokat koncentráltan költi el a kormány:
- a legnagyobb tétel Budapest-Belgrád vasút felújításra szánt pluszttámogatás lehet, amelynek haszonélvezője az kínai-magyar konzorcium, amelynek magyar résztvevője Mészáros Lőrinc vasútépítő cége. Ráadásul ez a 68 milliárd nem is a teljes magyar szakasz felújítására megy, hanem a fővárosi, 16 kilométeres, Ferencváros-Soroksár vasútállomások közötti szakasz munkáira, ami nem szerepelt az eredeti megrendelésben.
- A Mészáros-féle OPUS-Titász összesen 18,4 milliárd forintot kap a debreceni akku- és BMW-gyárakat ellátó nagyfeszültségű energiahálózat kiépítésre, illetve a Nyíregyházi Ipari Park hasonló célú fejlesztésére – derül ki az államkincstár adataiból.
- Ehhez hasonló összegeket kaphat a szegedi és várpalotai önkormányzat is. A szegedi önkormányzat 18,9 milliárd forintot kap ipari terület kialakításra, az erről szóló szerződést már aláírták. Ez nagy valószínűséggel a kínai elektromos autógyártó, a BYD új telephelyének előkészítésre szolgál, míg Várpalota önkormányzata közműfejlesztésre kaphat 16,4 milliárdot. Az erről szóló szerződést még nem írták alá.
(24.hu)
