910 ezerrel kapnak kevesebbet a topkeresőknél
Tízszeres a bérkülönbség az ország legjobban és legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágai között: mialatt Tolnában a legjobban kereső dolgozók több mint nettó 1 millió forintot visznek haza átlagosan, Nógrád megye legrosszabbul keresőinek átlagbére alig haladja meg a 100 ezer forintot. Beleástuk magunkat a KSH óriási adathalmazába, hogy kiderüljön, melyek az egyes megyék legjobban és legrosszabbul fizető nemzetgazdasági ágai. Mint kiderült, még a top keresők között is jelentős, 30 százalékos a bérolló, a legkevesebbet hazavivők körében pedig még ennél is rosszabb a helyzet.
A statisztikai hivatal szerint 2023 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 557 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 370 ezer forintot tett ki.
Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek a legkevesebbet (az országos átlag több mint 1,2‑szeresét, illetve héttizedét). Magyarország legjobban és legrosszabbul fizető megyéi között több mint 1,7-szeres volt a bérkülönbség.
A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakéval együtt számítva – országosan egyaránt 13,6%‑kal múlták felül az egy évvel korábbit. Korábbi cikkünkben a megyei bontású, átlagos nettó béremelkedési adatokat is megvizgáltuk, amelyből kiderült, hogy a KSH által közölt országos átlag felett összesen 11 vármegyében emelkedtek a fizetések. A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron vármegyében (21,5 százalék), míg a legszerényebben Nógrád vármegyében (10,7 százalék).
Nyílik a legjobban fizetettek bérollója
A nagy átlagokon túl ideje egy kicsit mélyebbre beleásni magunkat a részletekbe! A KSH többszáz soros adatbázisa alapján megnéztük többek között azt is, az egyes megyékben melyik nemzetgazdasági ágakban vannak legjobban fizetett állások. Előre annyit érdemes leszögezni, hogy minden esetben nettó átlagkeresetekről van szó, illetve a legtöbbet keresők esetében egytől egyig szellemi munkákról - a szellemi és a fizikai dolgozók bérét külön-külön is listázza a KSH.
A statisztikai hivatal adatai szerint az első félévben az ország legjobban fizetett dolgozót Tolna megyében voltak, a "villamosenergia, gáz-, és gőzellátás, légkondicionálás" nemzetgazdasági ágban egészen pontosan 1 016 408 forint volt a havi nettó átlagfizetés - ebben nyilván nagy szerepe van a paksi atomerőműnek, és annak bővítésének, amely nagyon sok mérnököt, atomenergetikai szakembert hozott a térségbe.
Az nettó átlagbér egyik másik megyében és nemzetgazdasági ágban sem éri el még a 800 ezer forintot sem a legjobban keresők körében. Sőt, Szabolcs (nettó 455 212 Ft) és Nógrád megye (nettó 461 650 Ft) legjobban keresői a tolnai topbér felét sem viszik haza havonta.
Sőt, Szabolcs és Nógrád legjobban keresői nagyjából annyit visznek haza havonta, mint amennyit egy átlagos budapesti - a fővárosban a nettó átlagkereset 453 379 forint volt az első félévben.
A fizetési toplista második helyén Hajdú-Bihar megye áll, ahol a bányászat-kőfejtésben dolgozó szellemi munkások nettó 793 596 forintot keresnek átlagosan. Bár az országos átlagkereseti rangsort Budapest húzza fel, a legjobban fizető nemzetgazdasági ágak listájának dobogójára sem fért fel a főváros az első félévben. Harmadik helyen ugyanis a Pest megyében, a "villamosenergia, gáz-, és gőzellátás, légkondicionálás" ágban dolgozók állnak, nettó 787 410 forintos átlagfizetéssel, a főváros a negyedik, ugyanebben az ágazatban átlagosan nettó 779 683 forintot keresnek a térség legjobban fizetett melósai.
A top10 legjobban fiztetett nemzetgazdasági ág összesítésébe a helyezetteket 7 megye adja (Budapest, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Pest és Tolna). Az első 5 helyezett ugyanaz, mint az előző, megyénkénti bontásé, viszont a legtöbb top10-es helyezett nemzetgazdasági ágat Győr-Moson-Sopron adja (3-at), illetve Heves megye is két ágazattal került fel a listára.
Az első és a tizedik legjobban fizetett nemzetgazdasági ág között csaknem nettó 327 ezer forintos a bérkülönbség, azaz bő harmadával keresnek többet a legjobban fizetettek a tizedik helyezett ágazatnál.
Fájdalmas bérért robotolnak a magyar vidék melósai
És akkor nézzük a lista kevésbé vidám felét, azaz azt, hogy kik keresték a legkevesebbet Magyarországon 2023. első félévében. Összességében elmondható, hogy minden esetben fizikai munkásokról van szó.
A KSH összegzése szerint a legrosszabbul fizetett dolgozók nettó átlagbére alig érte el a 100 ezer forintot (Borsodban nettó 103 644 forint, Szabolcsban pedig nettó 104 168 forint a szociális és humánegészségügyi szféreában dolgozók nettó átlagkeresete). 9 megyében pedig a legkisebb nettó átlagbérek a 150 ezer forintot sem lépték át.
Szinte valamennyi megyében a "humánegészségügyi, szociális ellátás" ágazatban dolgozók kapták a legkevesebb fizetést az első félévben. Így inkább azokat emelnénk ki csökkenő sorrenben, ahol nem ez volt a helyzet, az oktatás két megyében is a legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ág lett:
- Budapest, Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat - nettó 223 459 Ft
- Győr-Moson-Sopron, Oktatás - nettó 204 384 Ft
- Pest, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás - nettó 199 291 Ft
- Fejér, Oktatás - nettó 199 202 Ft
- Komárom-Esztergom, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás - nettó 197 218 Ft
- Somogy, Bányászat, kőfejtés - nettó 119 216 Ft
A legkevesebbet keresők listáján is óriási olló tátong a "legjobb" és az összesítés utolsó helyezettje között, hiszen a budapesti legalsó nettó átlagkereset is több mint duplája a Nógrádban jelentett legkisebb nettó átlagbérnél.
A legrosszabbul fizető ágak összesített toplistáján méginkább főszerepbe kerülnek a humánegészségügyi, szociális dolgozók. A top10-ben csak két másik ágazat kapott helyet: Somogyban a bányászat, kőfejtés, illetve Nógrádban az egyéb szolgáltatások.
Az pedig már nem lep meg senkit, hogy az ország legrosszabbul és a legjobban keresői között 8-10-szeres a bérkülönbség.
Bejön a képbe a Bécs-Budapest-Tápióbicske tengely
A bérollók kérdéséről legutóbbi interjúnkban Balásy Zsolttal is beszélgettünk, a HOLD Alapkezelő elemzője pedig kijelentette: a magyarországi fizetéseket összehasonlítani a nyugatiakkal nem több, mint társadalmi hergelés, és az országon belül is ugyanúgy megvan a bérszakadék, csak az nem zavar senki.
Egy Pécs melletti zsákfaluban a fodrász keres ezer forintot egy hajvágáson, bent a városban kétezret, Budapesten meg ötöt. Tehát nem kell messzire menni, Magyarországon is megvan ez a bérolló, piaci okokból
- fogalmazott. Hozzátette, mialatt egy bécsi bért összehasonlítani a budapesti fizetésekkel uszításnak jó, hiszen "elnyomnak minket a nyugati multik, bezzeg Ausztriában", addig a Budapest-Pécs bérollót nem lehet ezzel megmagyarázni, hiszen ebből a képletből már kikerül az országhatár - így nincs is nagyon benne a közbeszédben.
Ha valaki egy kicsit elgondolkozik rajta, egyértelmű, hogy miért keresnek többet Bécsben a fodrászok. Azért, mert összességében mindenki jobban keres ott, jobb az infrastruktúra, hatékonyabb a gazdaság. És ha egy osztrák mérnök jóval többet keres a magyarnál, akkor megengedheti magának, hogy ötször annyit fizessen egy hajvágásért, ezért pedig a fodrásznak is magasabb lesz a fizetése, hiába végzi ugyanazt a munkát. Meg kell érteni, nem valamiféle ármánykodás az, hogy egyes régiók, bizonyos embercsoportok között bérolló van, hanem szimplán gazdasági folyamat. Teljesen független attól, hogy esetleg közben átlépünk egy országhatárt. Csak van, amit elkezdenek uszításra használni, és van, amit nem. Ritkán hallani, hogy a gonosz budapesti vállalat kizsákmányolja a békéscsabai üzemében dolgozókat, mert feleannyit fizet nekik, mint a fővárosban
- tette hozzá. (Pénzcentrum)
