Ajánlásokat fogadott el az Európai Parlament arra vonatkozóan, hogy az EU-nak miként kell megvédenie „az illiberális politikai rendszerekben és az autoriter rezsimekben élő polgárok valódi választásokon való részvételhez való jogát”.
Csütörtökön állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament arról, hogy az EU hogyan védje „az illiberális politikai rendszerekben és az autoriter rezsimekben élő polgárok valódi választásokon való részvételhez való jogát”, írja az EUrologus.
Az elfogadott szöveg szerint a valódi választás alapvető emberi jog, de ezt az illiberális politikai rendszerekben és az autoriter rezsimekben rendszeresen megtagadják. A választások ezekben az országokban színleltek, így a kimenetelük semmiképpen sem képviseli a polgárok akaratát. A rezsimek egyre gyakrabban használják fel az ilyen választásokat saját uralmuk és hasonló rendszerek legitimálására, amire az EU-nak reagálnia kell.
A javaslatról szóló vita egyetlen magyar felszólalójaként Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt mondta, hogy ezek a rendszerek bebetonozzák magukat, befolyásolják a választásokat és sokszínű az ehhez használt eszköztáruk. Az EU nem segítheti aktívan az autoriter rezsimeket azzal, hogy elismeri: megfelelnek a nemzetközi normáknak.
Az EU-n belüli hiányosságok orvoslását is kérik
A jelentés parlamenti felelőse, a spanyol szociáldemokrata Nacho Sánchez Amor szerint „ez az ajánlás javaslatok széles skáláját kínálja az illiberális és tekintélyelvű rezsimek növekvő magabiztosságának jobb kezelésére”. Az ilyen rendszerek „továbbra is a demokratikus legitimitásra törekszenek olyan választási folyamatokon keresztül, amelyek sem tisztességesek, sem szabadok”.
A szöveg elsősorban arra tesz ajánlásokat, hogy az EU hogyan kezelje a nem uniós országokat, de többek között arra is felszólít uniós intézményeket, hogy „ismerjék el és orvosolják az EU-n belüli részvételhez való jog gyakorlása terén fennálló hiányosságokat”. Erre a képviselők szerint azért van szükség, hogy hitelesebbé tegyék „az EU e területen folytatott külső fellépését”.
A jogi következmények nélküli állásfoglalást szinte egyhangúlag, 522 igennel, 27 nemmel és 53 tartózkodással fogadták el. A jegyzőkönyv és MEPWatch adatai alapján a szavazatot leadó magyar képviselők közül az ellenzékiek támogatták a javaslatot, míg a kormánypártiak tartózkodtak. (Telex)