2022-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme: az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 84 ezer forint volt, 17,6%-kal több, mint az előző évben.
Az egy főre jutó éves nettó jövedelem pedig 16,9%-os növekedés mellett 2 millió 245 ezer forintot tett ki. Az egyes háztartástípusok közül továbbra is az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb - derül ki a KSH legfrissebb, 2022-re vonatkozó, a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványából. A számok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy tovább nőtt a szegénység Magyarországon, a népesség 19,6%-át fenyegeti ennek kockázata.
Nőtt a magyar háztartások jövedelme
2022-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 84 ezer forint volt, 17,6%-kal több, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem 16,9%-os növekedés mellett 2 millió 245 ezer forintot tett ki.
A REÁLJÖVEDELEM 2,0%-KAL NŐTT. 2015 ÉS 2022 KÖZÖTT A HÁZTARTÁSOK EGY FŐRE JUTÓ NETTÓ JÖVEDELME REÁLÉRTÉKEN 43,6%-KAL EMELKEDETT – derül ki a KSH kiadványából.
Az egyedülállók keresnek a legtöbbet
A LEGMAGASABB EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEMMEL ÉVES SZINTEN AZ EGYEDÜLÁLLÓ, 65 ÉV ALATTI FÉRFIAK RENDELKEZTEK 2022-BEN, ÁTLAGOSAN 4 MILLIÓ 893 EZER FORINTTAL, ami másfélszerese volt az országos átlagnak, és 23,9%-kal nagyobb volt a 65 év alatti egyedülálló nők jövedelménél.
A gyermektelen háztartások relatív jövedelmi pozíciója kis mértekben javult, míg a gyermekeseké kismértékben romlott 2021-hez képest. Előbbiek egy főre jutó jövedelme 16,2%-kal meghaladta az országos átlagot, utóbbiaké 16,4%-kal elmaradt tőle. A gyermekes háztartások közül a két felnőttből és egy gyermekből álló családok jövedelme megegyezett az országos átlaggal, a többi háztartástípusé alatta volt. A három- vagy annál több gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme 5,9%-os növekedés mellett az országos átlag alig kétharmadát tette ki. Szintén jóval átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek az egyszülős háztartások, egy főre vetítve éves szinten 2 millió 296 ezer forinttal.
Nagyot ugrottak a kiadások
2022-ben az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 715 ezer forint volt, folyó áron 15,6, a fogyasztóiár-emelkedést is figyelembe véve reálértéken 1,0%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.
2015 ÉS 2022 KÖZÖTT A HÁZTARTÁSOK EGY FŐRE JUTÓ KIADÁSA REÁLÉRTÉKEN 29,0%-KAL NŐTT.
2022-ben a szolgáltatási kiadások újra emelkedésnek indultak, vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra 15,2, kultúrára, szórakozásra 5,8%-kal többet költött a lakosság reálértéken, mint 2021-ben. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok (27,6%-os) drágulása következtében a háztartásban fogyasztott élelmiszerek és alkoholmentes italok volumene az előző évhez képest 7,1%-kal csökkent.
2022-ben a korábbi évekhez hasonló tendencia érvényesült: minél fejlettebb régióban, illetve nagyobb lélekszámú településen élt egy háztartás, annál magasabb volt fogyasztási kiadása.
EGY FŐRE VETÍTVE BUDAPEST LAKOSSÁGA KÖLTÖTTE A LEGTÖBBET, ÉVES SZINTEN 2 MILLIÓ 213 EZER FORINTOT, EZ AZ ÖSSZEG 29,0%-KAL HALADTA MEG AZ ORSZÁGOS ÁTLAGOT.
A kiadás éves összege 1 millió 879 ezer forintot tett ki a vármegyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, 1 millió 392 ezer forintot a községekben. Az alföldi és az északi régiók fogyasztása évek óta a felzárkózás jeleit mutatja, azonban az egy főre jutó kiadások 2022-ben még mindig elmaradtak az átlagostól, Észak-Alföldön 14,3, Észak-Magyarországon 10,3%-kal.
Forrás: KSH
Emelkedett a szegénységi mutató
2022-BEN AZ ELŐZŐ ÉVIHEZ KÉPEST (1,2 SZÁZALÉKPONTOS NÖVEKEDÉS MELLETT) A NÉPESSÉG 19,6%-ÁT, 1 MILLIÓ 863 EZER FŐT ÉRINTETT A SZEGÉNYSÉG VAGY TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉS KOCKÁZATA.
Az egyes dimenziókat tekintve
- a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,1%-ról 13,0%-ra emelkedett,
- a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 9,1%-ról 10,4%-re nőtt, míg
- a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 4,7%-ról 3,8%-ra csökkent 2021-hez képest.
2021-BEN AZ UNIÓS NÉPESSÉG 21,6%-ÁT, ÖSSZESEN 95,3 MILLIÓ EMBERT ÉRINTETT A SZEGÉNYSÉG VAGY TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉS KOCKÁZATA.
A legnagyobb arányban Csehországban (11,8%), Szlovéniában (13,3%), valamint Lengyelországban (15,9%), a legkisebb arányban pedig Romániában (34,4%) Bulgáriában (32,2%) és Görögországban (26,3%) voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának az emberek. Magyarország 2021. évi, 18,4%-os mutatója a 10. legalacsonyabb az unióban - olvasható a kiadványban.
