Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Három ábra az Európa-rekorder magyar inflációról

Gazdaság
2023.11.05.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
37

Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a magyar infláció hónapok óta a legmagasabb az Európai Unióban. Kevésbé ismert viszont, hogy az utóbbi hónapok áralakulása már abszolút értelemben és uniós összevetésben is alacsonynak mondható.

Bár a hivatalos inflációs mutató (az éves drágulást mérő fogyasztói árindex) hónapok óta dinamikusan csökken Magyarországon, ez sem elég ahhoz, hogy lelépjünk az EU kétes dicsőségű drágulási dobogójának tetejéről. A 12,2%-os mutatónkkal egyedül vagyunk a két számjegyű tartományban:

Az ok értelemszerűen az, hogy bár a magyar infláció csökken, a többi uniós országban ugyanez a helyzet. A tavalyi erős ársokkok hónapról hónapra esnek ki az éves drágulást mérő mutatóból, így már egyre kevesebbet tartalmaz az energia- és élelmiszerárak durva emelkedéséből szerte Európában.

Emellett idehaza a recesszió nagyon erősen fékezi az áremelési törekvéseket, olyannyira hogy az utóbbi hónapokban már igen visszafogott áralakulást látunk. Ennek legjobb mérőszáma az úgynevezett negyedéves évesített maginfláció, ami azt mutatja meg, hogy milyen inflációs alapfolyamatok lennének jellemzők az országban, ha egy egész évig az lenne a jellemző, amit az utóbbi három hónapban láttunk.

A fenti ábrán látható, hogy a július-szeptemberi időszak árfolyamatai már egy 3% alatti éves inflációra jellemzőek. A magas éves mutató még annak a hatása, hogy az utóbbi egy évnek az első felében volt erős drágulás. Vajon így van ez Európában is? Sajnos pontosan ugyanilyen mutatót az EU statisztikai hivatala nem szolgáltat (a fenti ábrát a KSH szezonálisan igazított, fix bázisú maginflációs indexéből szerkesztettük meg), de hasonlót azért igen. Az Eurostat minden országra közöl egy feldolgozatlan élelmiszerektől és energiatermékektől tisztított ármutatót, amiből szintén ki tudjuk számolni a negyedéves évesített inflációt.

Az alábbi ábra szerint az utóbbi egy negyedévben a hazai inflációs dinamika már azt uniós átlag alatt volt. A magyar mutató csak 1,4 százalékos, de ennek nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani. A mutató elsősorban azért kisebb még a fent látott 3% körüli magyar számnál is, mert ez az index nincs szezonálisan igazítva, ez az időszak pedig hagyományosan nem túl intenzív átárazási szempontból. A lényeg inkább az, hogy az országokat összevetve a rövid bázisú magyar inflációs folyamatok kedvezően alakulnak:

Természetesen az alacsony infláció nem jelenti azt, hogy az emberek hirtelen jobban élnének. Az árak nem esnek, csupán az emelkedésük üteme szelídült meg a nyárra. Így változatlan havi jövedelemből gazdálkodva az utóbbi hónapokban már nem romlott egy "átlagos háztartás" költési lehetősége, de javulást majd csak a jövő év eleji béremelések hozhatnak.

Érdemes megemlíteni Románia helyzetét, ami az elmúlt három hónap alapján kilóg az európai inflációs képből. Ennek részben ideiglenes egyedi tényezők az okai (a piaci szakértők Románia esetében is gyors dezinflációs várnak a következő hónapokra), ám az IMF például aggódik, hogy a gyors bérnövekedés felerősíti a termelők és kereskedők átárazási magatartását, ezáltal gátolja az infláció fékeződését.

Az elmúlt hónapok biztató inflációs folyamata nem azt jelenti, hogy már győzelmet arattunk a pénzromlás felett. Az IMF közelmúltban megjelent tanulmánya az elmúlt évtizedek több mint 100 inflációs sokkját vizsgálva azt találta, hogy az elszálló infláció csak lassan, bizonytalanul süllyed újra elfogadható szintre, ráadásul típushiba volt a gazdaságpolitika túl korai ünneplése, ami fellazuló monetáris és jövedelempolitikában nyilvánult meg, és az infláció újbóli gyorsulásához vezetett.

Ráadásul ahogy említettük, a nyári hónapokban nagyon kevés gazdasági szereplő gondolja újra az árait, (ennek sokkal jellemzőbb időszaka az év eleje), ezért a friss inflációs számok nem mutatnak teljes képet az átárazási szándékokról. Különösen a szolgáltató szektor január-februári árdöntései lesznek meghatározók abban, hogy folyamatos lesz a közeledés az árstabilitáshoz, vagy az infláció beragad az 5-10 százalékos tartományban. (Portfolio)

energia
infláció
RECESSZIÓ
fogyasztói árindex
áremelés
drágulás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.05. - 11:48
37
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Roma Holokauszt megemlékezés Auschwitzban és Budapesten

    Roma Holokauszt megemlékezés Auschwitzban és Budapesten

  • Pocsék adatokat produkál az építőipar

    Pocsék adatokat produkál az építőipar

  • Globális felmegedés: A Föld lázban égő kihívása

    Globális felmegedés: A Föld lázban égő kihívása

  • Novák Katalin beszólt Orbánnak

    Novák Katalin beszólt Orbánnak

  • Halvány optimizmus az inflációs porondon

    Halvány optimizmus az inflációs porondon

  • Orbán Viktor megdöbbentően pontos jóslata - VIDEÓ

    Orbán Viktor megdöbbentően pontos jóslata - VIDEÓ

  • Sokba vannak Orbán Viktor utazásai

    Sokba vannak Orbán Viktor utazásai

  • Elindult a verseny az iskolakezdésért – a nyertesek az egészségpénztári tagok lehetnek

    Elindult a verseny az iskolakezdésért – a nyertesek az egészségpénztári tagok lehetnek

  • A magyar ellenzék: együttműködés és a kihívások

    A magyar ellenzék: együttműködés és a kihívások

  • Miért keres többet a buszssofőr is egy magyar tudományos kutatónál?

    Miért keres többet a buszssofőr is egy magyar tudományos kutatónál?

  • Kiderült, hogy miért voltak brutális hőhullámok júliusban

    Kiderült, hogy miért voltak brutális hőhullámok júliusban

  • Orbán modellváltása

    Orbán modellváltása

  • Végleg leállhat az egyetlen magyar üveggyár

    Végleg leállhat az egyetlen magyar üveggyár

  • A rezsicsökkentés átalakítását tervezi a kormány

    A rezsicsökkentés átalakítását tervezi a kormány

  • Rémálomba illő dolog derült ki a kullancsokról

    Rémálomba illő dolog derült ki a kullancsokról

  • Ujhelyi István – Orbán úr, mi lesz a „lóvéval”?!

    Ujhelyi István – Orbán úr, mi lesz a „lóvéval”?!

  • Nem jelentették be, Debrecen kap még egy kínai akkumulátoripari beruházást a nyakába

    Nem jelentették be, Debrecen kap még egy kínai akkumulátoripari beruházást a nyakába

  • Zelenszkij szerint elkerülhetetlen a háború átterjedése Oroszország területére

    Zelenszkij szerint elkerülhetetlen a háború átterjedése Oroszország területére

  • Sok napsütés, nyári idő

    Sok napsütés, nyári idő

  • Angyalszárnyak Jerikó felett

    Angyalszárnyak Jerikó felett

  • Nagyon büdös van a Balatonnál

    Nagyon büdös van a Balatonnál

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element