Olyan pedagógia kérdésekben is állást kell foglalniuk, amelyek szakemberek terepe.
Több szülő is meglepetéssel, megütközéssel fogadta azt a felmérést, amit gyermeke óvodájában kapott. A Népszavához is eljuttatott ív készítői állításokat fogalmaztak meg, a szülőket pedig arra kérik, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán jelezzék, mennyire tartják azokat igaznak az óvodájukban. A felmérésben az óvodai munkát általánosságban érintő állítások mellett többek között azt kellett értékelniük:
Az intézmény fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását.
A felmérés készítői véleményeztették azt is:
Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat, képessé válhatnak arra, hogy az adott értékrendet kövessék, a hozzá kapcsolódó ünnepeket, megemlékezéseket örömmel megéljék.
– A hagyományőrzés, a nemzeti ünnepek megtartása, nagyon helyesen, mindig jelen volt valamilyen formában az ovikban, iskolákban. Én is viseltem már ovisként kokárdát, és festettünk magyar zászlót. És persze ott voltak az ünnepségek is. Szerintem ez mind ma is teljesen rendben van, de azt nem értem, miért kell ezt ilyen tanfelügyeleti felmérésekben hangoztatni. Hogyan lehet ovis gyerekek esetében magyarságtudatáról beszélni? Komolyan ez lenne a mércéje annak, hogy milyen egy jó ovi? Az pedig már egészen homályos, hogy kinek az értékrendjéről és pontosan milyen erkölcsi normákról beszélnek. De ha már belemennek ebbe, akkor mondjuk miért nem esik szó arról, hogy kritikai gondolkodásra vagy épp elfogadására neveljük a gyerekeket? – fogalmazta meg aggályait egy érintett édesanya.
Más azt emelte ki: érdekes módon arra véletlenül nem kérdeztek rá, hogy hányszor kell WC-papírt, gyümölcsöt, törlőkendőt bevinni, vagy épp van-e elég jól képzett dadus, óvónő az intézményben.
Nahalka István oktatáskutató a lap érdeklődésére azt mondta, hogy a hazafiasság, a magyarságtudat erősítésének igénye már a Nemzeti Alaptantervben és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában is megtalálható. – Megértem, hogy valaki felháborodik, hogy milyen célokat tűz ki a magyar oktatás maga elé. A hatalomnak van egy elképzelése a magyar társadalomról, erkölcsről, a jóról, a rosszról a szépről. Ezt pedig minden áron át akarja nyomni a gyerekeken és a szülőkön. Ez kifejeződik a Nemzeti Alaptantervben, és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram is tartalmaz ilyen elemeket. Közben ezt a fajta normativitást nem mindenki üdvözli, de akkor is rá van kényszerítve, ha ő nem ezeket az értékeket vallja – fogalmazott a szakértő.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a szülők mennyire elégedettek az intézményen kívüli tevékenységekkel, például kirándulások, színházi, múzeumi programok szervezésével. Arról viszont nem esik szó, hogy ki állja ennek költségeit. Nahalka István szerint ezért ez esélyegyenlőségi kérdéseket is felvet: – Természetesen vannak olyan intézményen kívüli programok, amik pénz nélkül is megoldhatóak. Ugyanakkor az egyébként többnyire forráshiányos óvodákban a külsős események jó részét a szülők fizetik, így ez nem lehet fokmérője az intézmény megfelelő működésének. A jogszabályi háttér ehhez adott volna, mert kimondják, hogy a szülő nem állítható költségek elé. A valóságban azonban, tudjuk, hogy ez nem így működik.
A szakember hozzátette, bár a kérdőív sok jó elemet tartalmaz, a kérdések mégsem elég egyértelműek, túl elvontak, túl általánosak sok helyen: – Hiányolom a konkrét kérdéseket. Például a fejlesztés kapcsán arra kíváncsiak, segíti-e az intézmény a gyermeket, hogy megismerje és fejlessze a képességeit. Miközben nem biztos, hogy egy szülő tisztában van azzal, mi a konkrét fejlesztés. Sokszor még a szakma se ért ebben teljesen egyet. Tehát ez előfeltételez egy szaktudást, amivel a szülők nem minden esetben rendelkeznek. Ennél és több kérdésnél a szülők benyomásai dönthetnek a megfelelő háttértudás nélkül. Azon viszont nem lepődöm meg, hogy olyan típusú kérdéseket nem tartalmaz a kérdőív, amelyekből egyértelműen látni lehetne: gond van. Például, hogy jut-e minden csoportra legalább két óvodapedagógus? Van-e gyógypedagógus, van-e logopédiai foglalkozás? Ezeket jobb a szőnyeg alá söpörni.
A Népszava megkérdezte az Oktatási Hivatalt többek közt arról, hogy miért nem szerepelnek ilyen típusú konkrét kérdések a kérdőívben. Azt írták:
A kérdőív érinti a felvetett témákat, de van szabadszöveges mezője is, amelyben a kitöltő bármiről kifejtheti a véleményét.
Az óvodások magyarságtudatának kialakításról szóló részt az Oktatási Hivatal azzal magyarázta:
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is egyértelműen rögzíti az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés feladatkörén belül a nemzeti identitás, a hazaszeretet alapjainak megteremtését, ennek vizsgálata tehát releváns szempont az óvodai tevékenység szakmai minőségének értékelésekor.
Kifogásolt önellenőrzés
A több óvodában kiosztott kérdőív egy országos pedagógia-szakmai ellenőrzés, amelyet legalább öt évente egyszer kötelezően el kell végezni minden köznevelési intézményben. „Az ellenőrzés során alkalmazott eljárásrendek egységesek, ugyanakkor a különböző szakterületekre jellemző sajátosságoknak megfelelően az alkalmazott eszközök és értékelési szempontok intézménytípusonként eltérhetnek egymástól” – olvasható az Oktatási Hivatal honlapján. Az ellenőrzés célja, hogy az értékelésen keresztül támogassa az intézmény szakmai fejlődését. Ezentúl, hogy a folyamat során feltárt hiányosságokat és fejlesztésre szoruló területeket meghatározzák, majd önfejlesztési, és intézkedési tervben rögzítsék. A tanfelügyelet több részből áll, és ennek egyik részét képezi az intézményi önértékelés keretén belül a szülői kérdőív, melynek kitöltését maga az intézmény szervezi meg, tehát például eldöntheti, hogy minden szülő kitöltse, vagy óvodai csoportonként csak páran.
(Népszava)
