A Nemzeti Kulturális Alap egyik pillanatról a másikra megszüntette a huszonhat éve működő Szépírók Társasága támogatását.
A rangos közösség olyan írókat tudhatott tagjai között, mint Kertész Imre, Esterházy Péter vagy Szabó Magda, jelenleg pedig Dragomán Györgytől Závada Pálig szintén a kortárs irodalom jeleseit. Nem tudni, mi lehetett a döntés hátterében, piti bosszú vagy nyílt politikai támadás, a szervezet azonban nem adja fel a harcot, és alternatív módon igyekszik fenntartani magát, amihez azonban segítőkre is szüksége van – mondta a Hírklikknek Czinki Ferenc, a társaság elnöke.
Nem számítottunk erre a döntésre, de nem is lepődtünk meg – válaszolta Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága elnöke arra a kérdésre, hogy látható volt-e bármi előjele a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) október 30-án nyilvánosságra hozott szigorú ítéletének. A kulturális szervezetek támogatását szervező és kiutaló intézmény döntését ráadásul a lehető legrosszabb időpontban hozta, „az őszi fesztiválunk, közgyűlésünk és díjátadónk utáni első munkanapon” – ahogy azt a közösség a Hírklikkhez is eljuttatott kommünikéje kiemelte.
A látszólag az államtól függetlenül, alapítványi struktúrában működő NKA, az éves bevételének, illetve rendelkezésre álló vagyonának egy jelentős részét a Szerencsejáték Zrt. nyereségéből, valamint a pályázók által befizetett (európai szinten egyébként példátlan) nevezési díjakból kapja, tehát elvileg nem kellene, hogy a költségvetés rossz helyzete éreztesse hatását. 2022-ben mégis drasztikusan lecsökkentette a pályáztatásra fordított összeget, a Szépírók Társasága támogatását pedig már akkor elharmadolta, azaz csak az eredetileg tervezett összeg 33 százalékát utalta el a rezsiválságra és a háborús helyzetre hivatkozva. A közösség pályázatát „az előző évek sikeres pályázati anyagaival megegyező színvonalon, hasonló tartalommal állítottuk össze, valamint az igényelt költségvetésünket is az általunk is ismert, szerényebb méretű keretösszegnek megfelelően terveztük meg” – írták közleményükben. A harmadolás helyett azonban a támogatás teljes megvonását hozó döntést ezért – mint írták – nehezen tudják máshogy értelmezni, mint „a hazai független irodalmi-kulturális civil közösség elleni, a független színházak kivéreztetéséhez hasonló egyértelmű és nyílt politikai támadásként, elhallgattatási szándékként”.
Czinki Ferencet megkérdeztük arról, hogyan látják, ez a váratlanul szigorú döntés összefügghet-e azzal a kialakult vitával, amely a Magyar Műfordítók Egyesülete (MEGY) és a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díj körül alakult ki. Az I. kerületi önkormányzat (ahol egy 2022-es időközi választás után többségbe került a Fidesz) a szakma – beleértve az ellenzékinek csöppet sem bélyegezhető Írószövetséget – javaslata ellenére határozott a díj odaítéléséről, azt Yann Casparnak szánva, aki fajsúlyosabb műfordítói teljesítményt egyelőre nem tett le az asztalra, sokkal inkább ismerhető ő Mathias Corvinus Collegium (MCC) kutatójaként, aki könyvet írt Orbán Viktor 12 éve hatalmon címmel, rendszeres szerzője a Mandinernek, vendége a Hír TV-nek, legújabban pedig Orbán Balázs könyvének fordításával foglalatoskodik. Ő kapta meg a kulturális életben kiemelkedőnek számító 3000 eurós díjat – ahogy azt Hetényi Zsuzsa, a MEGY elnöke az Indexnek elmondta. Válaszul a számukra felháborító döntésre a műfordítók alternatív Tóth Árpád díjat alapítottak, amit pedig végül a Szépírók Társasága karolt fel. Többek között ennek az elismerésnek az átadása történt meg a hétvégén. (Amit végül megosztva Alföldi Mária hollandra műfordító, valamint Vjacseszlav Szereda történész és orosz műfordító kapott.)
Czinki Ferenc a feltételezésre, hogy lehetett-e valamiképp az újfent Librit tulajdonló MCC-től egy kicsinyes bosszú a támogatás teljes megvágása, úgy reagált, hogy ezt nem állíthatja, és nem is feltétlenül gondolja, hogy „akkora nagy halak lennénk, hogy ezt a döntést kifejezetten hozzánk időzítették”, de azt azért hozzátette, hogy tudatosan fogalmazták meg a közleményt úgy, hogy ez az összefüggés kiolvasható belőle. „Az azonban tény, hogy az időzítés számunkra pszichológiai szempontból is kifejezetten kellemetlen volt” – vallotta meg.
Az összefüggések vagy már kissé az összeesküvés-elméletek világába térve, egy másik, az elmúlt hetekben a kultúrpolitikában történt fordulatról is megkérdeztük a szépírók elnökét. Vajon a határozott politikai irányváltás összefügghet-e azzal, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) élére pályázatot írtak ki. Czinki Ferenc a felvetésre azt mondta, hogy „a Nemzeti Együttműködés Rendszerén belül egy kicsit minden összefügg mindennel, ennek ellenére a PIM-beli váltást egy NER-en belüli belharcnak tekintem, és az ilyeneket nem szoktuk kommentálni”.
Vajon egy ilyen teljesen inkorrekt és irracionális döntés, felszíthatja-e a szakma szolidaritását, tettük fel a kérdést a társaság elnökének, aki elmondta, hogy ez kulcsfontosságú lehet napjaink Magyarországán. „Azért lehet ezt megcsinálni általában a magyarországi művészeti közeggel, mert nagyon izoláltak vagyunk, nagyon szétesett a közösség. Nem is nagyon állunk ki sok esetben egymás mellett, ha megpróbáljuk, akkor sincs sok eredménye, tehát van egy izoláltság és fáradtság a teljes hazai független művészeti közegben. Én is kíváncsian várom, hogy mi fog történni” – tette hozzá.
Az 1997 óta működő szervezet, amely tagjai között tudhatta Esterházy Pétert, Kertész Imrét vagy Szabó Magdát is, nem felemelt kézzel, fehér zászlót lengetve néz a jövő elé. Máris meghirdették, hogy december 20-án támogatói estet szerveznek. Czinki Ferenc elmondta, hogy ezt az eseményt egy ideje már tervezték, de most elérkezett a pillanat, hogy meg is rendezzék. „Az elmúlt években már kialakult tapasztalatunk abban, hogyan lehet független, illetve nemzetközi forrásokat megtalálni. Most ezt fogjuk erősíteni. Eredetileg úgy gondoltam, hogy egy magyarországi civil szervezetnek három pilléren kell állnia, ebből egy az állami támogatás, másik a magán támogatás, a harmadik pedig a külföldi pályázatok. Úgy képzeltem ezt el, hogy nagyjából egyenlő arányban lesznek egymással. Az állami támogatás eltűnésével nyilván a másik kettőre kell ráerősítenünk” – fogalmazott az elnök. A társaság létezését fontosnak tartó polgárok számára pedig azt üzente, hogy a támogatásokon túl, a nyilvánosság a legnagyobb segítség. „Ha minél többet beszélünk a problémáról, akkor az annál több emberhez eljut. A nyilvánosság az utolsó eszköz a független magyar szcéna kezében, azt kellene használnunk a lehető legjobban” – jelentette ki Czinki Ferenc. (Hírklikk)
