Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Miért ilyen alacsonyak a bérek Magyarországon?

Gazdaság
2023.10.31.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
1

Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. 

Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. - írja a Portfolio

A magyar bérszínvonal helyzetértékelése

Felvezetésként először érdemes áttekinteni a hazai bérek jelenlegi helyzetét. A magyar jövedelmekkel, jóléttel és fizetésekkel kapcsolatban megfogalmazott elvárás, hogy zárkózzunk fel, és érjük utol a nyugat-európai országokat. Egy országban megtermelt jövedelem összességét méri a GDP-mutató, amelynek egy főre jutó és vásárlóerővel korrigált változata szerint Magyarország ugyan zárkózik az Európai Unió átlagához, mégis a rangsor vége felé található, és legfrissebb adatok alapján már Románia is megelőzött minket. Ha a minimálbérek összehasonlítását végző elemzéseket vizsgáljuk, akkor Magyarország szintén szerényebb teljesítményét tapasztalhatjuk (bővebben itt, itt és itt). Ezen számítások szerint

A BÉRSZÍNVONAL ÉS EZZEL EGYÜTT A JÓLÉT NÖVEKSZIK, AZONBAN MÁS UNIÓS TAGÁLLAMHOZ KÉPEST KEVÉSBÉ DINAMIKUS AZ EMELKEDÉS ÜTEME, ÍGY A FELZÁRKÓZÁS IS LASSAN MEGY VÉGBE.

Az utóbbi egy-két évben Magyarországon és a világ egészében a korábbiakhoz képest érezhetően magasabb árszínvonal-emelkedés volt tapasztalható, ráadásul az infláció hazánkban volt a legmagasabb európai viszonylatban. Az árszínvonal emelkedése hatást gyakorol a bérek abszolút nagyságára (nominális jövedelem) és a vásárlóerejére (reáljövedelem) is. Hazánkban az utóbbi hónapokban ugyan nőtt a bérek abszolút nagysága, azonban a magas infláció miatt a vásárlóértékük alacsonyabb volt az előző év azonos időszakához képest, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja. Összességében kijelenthető, hogy A BÉRSZÍNVONAL MAGYARORSZÁGON NEM CSAK A LEGALACSONYABBAK KÖZÉ SOROLHATÓ AZ UNIÓN BELÜL, DE AZ UTÓBBI IDŐSZAKBAN MÉG CSÖKKENÉS IS MEGFIGYELHETŐ A FIZETÉSEK VÁSÁRLÓÉRTÉKE TERÉN, ami súlyosbítja a legkisebb keresetűek megélhetési problémáit.

Az alacsony béreket érzékelve a munkavállalók és a vállalati szféra szereplői tárgyaltak egymással a jövő évi minimálbér meghatározásáról. A munkavállalók a magas infláció miatt érthetően magasabb béreket szeretnének a jövőben, míg a vállalatok a fogyasztás visszaesését és a gazdaság hanyatlását érzékelve nehezen tudják kigazdálkodni a munkabérek emeléséből fakadó költségnövekedést.

Ha a béremelés miatt a termelés drágábbá válik, akkor a vállalatok is kénytelenek lesznek még drágábban adni a termékeiket, ami az árszínvonal további emelkedéséhez vezethet, megakadályozva ezzel a bérek vásárlóerejének (reálbér) növekedését. Ez az ún. ár-bér spirál. Ez egyben rámutat arra, hogy A BÉRSZÍNVONAL EGY OLYAN GAZDASÁGI TÉNYEZŐ, AMIT NEM LEHET EGYSZERŰEN CSAK A KÍVÁNT SZINTRE BEÁLLÍTANI, HANEM EZ A GAZDASÁGI RENDSZERBEN VÉGBEMENŐ FOLYAMATOK EREDMÉNYEKÉNT JÖN LÉTRE.

Közgazdaságtani terminológiát használva a reálbér nem egy exogén, hanem egy endogén változó, következésképpen a gazdaságpolitika sem tudja közvetlen módon meghatározni. Következésképpen a reálbérek csak abban az esetben tudnak igazán emelkedni, ha a munkavállalók hatékonyabbá válnak, több értéket  állítanak elő a vállalatok számára - röviden megfogalmazva, ha a vállalatok termelékenysége növekszik.

Felmerül a kérdés, hogy akkor milyen gazdasági folyamatok, tényezők szükségesek a termelékenység, azon keresztül a reálbér növekedéséhez, és Magyarország hogyan érheti el a nyugat-európai bérszínvonalat, csökkentve ezáltal a megélhetési problémákkal küzdők számát.

A termelési folyamatok és a bérek közötti kapcsolat

A termelékenység emelkedése egyrészt úgy következhet be, ha az adott munkát hatékonyabban végzik el a munkavállalók. Például egy gyártósor mellett tevékenykedő munkavállaló új gépek beszerzésével vagy egy-két termelési folyamat megváltoztatásával több terméket lesz képes előállítani, magasabb bevételhez juttatva ezáltal a vállalatot, amelynek így nagyobb tere nyílik a bér növelésére is. Ebben a folyamatban azonban a munkaerő szerepe a termelés növekedésében alacsony, a termelékenység emelkedése az új gépeknek és eljárásoknak köszönhető, következésképpen a munkabérek emelkedése is korlátozott.

Az értékteremtés növelésének másik módja szerint egyre több munkavállaló kezd el olyan pozícióban dolgozni, amelyek eleve magasabb értékteremtéssel járnak együtt más munkakörökhöz képest. Ebben az esetben a munkavállalók többsége például nem egy gyártósor mellett dolgozik, hanem a termékek fejlesztésében vagy értékesítésében vesz részt. Ezekben a munkakörökben magasabb kreativitással és tudással kell rendelkeznie a munkavállalóknak, amelyekhez magasabb fizetések is párosulnak. Tehát, ha EGY GAZDASÁG EGYRE NAGYOBB ARÁNYBAN VÉGEZ MAGASABB ÉRTÉKTEREMTŐ TERMELÉSI FOLYAMATOKAT, AZAZ A GYÁRTÓSOR HELYETT EGYRE TÖBBEN DOLGOZNAK MAGASABB KREATIVITÁST, TUDÁST IGÉNYLŐ MUNKAKÖRÖKBEN, AKKOR AZ NAGYOBB ÉRTÉKTEREMTÉST, TERMELÉKENYSÉGET ÉS EGYBEN MAGASABB BÉREKET IS FOG EREDMÉNYEZNI.

Egy termék előállítása és a fogyasztókhoz való eljuttatása számos lépésben történik, az egyes lépésben elvégzett tevékenységek pedig eltérő értékteremtéssel rendelkeznek. Ezen alapul az értékláncok (termelési folyamatok láncolatainak) „mosolygörbe” koncepciója is, amely szerint egy termék létrehozása több szakaszból áll. Először a kutatás és fejlesztés révén létrehozzák a termék prototípusát, megalkotják a dizájnját, és megszervezik a tömeggyártás folyamatát. A termelés középső szakaszán történik a termékek – általában erősen automatizált – tömeggyártása. Végül, a termelés utolsó szakaszaiban történik a termék értékesítése, az ehhez kapcsolódó marketing tevékenységek, vagy a termék használatához kapcsolódó, kiegészítő szolgáltatások nyújtása.

A termelési folyamatok értékteremtését vizsgálva az látható, hogy a kezdeti lépések (pl. kutatás és fejlesztés), valamint az előállítás utolsó szakaszai (pl. értékesítés és marketing) magasabb értékteremtéssel és ezáltal magasabb hozzáadott értékkel rendelkeznek, mint a középső, gyártási szakaszok. Az értékteremtés és a termelési szakaszok közötti kapcsolatot ily módon egy mosolygörbe írja le, amely az alábbi ábrán is látható.


Forrás: A szerző saját szerkesztése  Mudambi (2008) alapján.

Ezen a ponton érdemes kitérni a magyar gazdasággal szemben sokszor kritikaként felhozott tényezőre, miszerint a külföldi hátterű multinacionális vállalatok alacsony hazai beszállítói körrel rendelkeznek. Ennek lényege, hogy a hazánkba betelepülő vállalatok magukkal hozzák a külföldi beszállítói partnereiket is, így a magyar vállalatok nem igazán tudnak bekapcsolódni a termelésbe, végső soron a termelésük is alacsony hazai hozzáadottérték-tartalommal bír.

HA NÖVELNI TUDNÁNK A HAZAI BESZÁLLÍTÓI KÖR MÉRETÉT, AKKOR AZ ÚJABB MUNKAHELYEKET ÉS FEJLESZTÉSEKET GENERÁLNA, NÖVELVE A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK POZITÍV HATÁSAIT.

A fenti mosolygörbe koncepció azonban felhívja a figyelmet arra, hogy például a járművekhez szükséges hazai alkatrészek előállítása szintén gyártási folyamat, amelynek alacsony az értékteremtése, következésképpen nem is párosul jelentősen magasabb bérszínvonallal. Abban az esetben, ha a munkanélküliség magas és/vagy az aktivitási ráta alacsony, akkor a gyártási folyamatok bővítése magasabb GDP-vel és jövedelemmel jár együtt. Viszont, ha a munkanélküliség alacsony, mint például az utóbbi években Magyarországon, A JÓLÉT NÖVEKEDÉSÉT ELSŐSORBAN A GYÁRTÁSI FOLYAMATOK MAGASABB ÉRTÉKTEREMTÉSSEL JÁRÓ MUNKAHELYEKKEL TÖRTÉNŐ LECSERÉLÉSÉVEL LEHET FOKOZNI. (Portfolio)

TERMELÉS
munkaerő
infláció
minimálbér
munkaerőpiac
vásárlóerő
termelékenység
reálbér
BÉREK
BESZÁLLÍTÓK
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.31. - 13:22
1
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Csak az adósságok kamataira 3000 milliárdot fizet idén az Orbán-kormány, és ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége

    Csak az adósságok kamataira 3000 milliárdot fizet idén az Orbán-kormány, és ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége

  • Karsai Dániel napokon belül benyújtja újabb kérelmét Strasbourgban

    Karsai Dániel napokon belül benyújtja újabb kérelmét Strasbourgban

  • Magyar Péter álláshirdetést adott fel

    Magyar Péter álláshirdetést adott fel

  • Nagyon durva átverés terjed: száznál több ügyfél nevében félmilliárd forint hitelt vettek fel a csalók

    Nagyon durva átverés terjed: száznál több ügyfél nevében félmilliárd forint hitelt vettek fel a csalók

  • Van 10 település, ahol olyan súlyos a szegénység, hogy a Holdról is látszik

    Van 10 település, ahol olyan súlyos a szegénység, hogy a Holdról is látszik

  • Száz év után újra Párizsban az olimpia!

    Száz év után újra Párizsban az olimpia!

  • Az orosz hírszerzés terjesztheti azt az álhírt, hogy Orbán ellen Kijevben merényletre készültek

    Az orosz hírszerzés terjesztheti azt az álhírt, hogy Orbán ellen Kijevben merényletre készültek

  • Meddig hallgat Obama?

    Meddig hallgat Obama?

  • "Éhes voltam, és adtatok ennem." - Ételosztás "kéretlenül" Debrecenben

    "Éhes voltam, és adtatok ennem." - Ételosztás "kéretlenül" Debrecenben

  • Sok napsütésre számíthatunk

    Sok napsütésre számíthatunk

  • Gyászol a tudományos szakma: elhunyt Bernáth László

    Gyászol a tudományos szakma: elhunyt Bernáth László

  • 2024 Futball EB Magyarország szereplése: csalódás! De Rossi-nál jelenleg nincs jobb megoldás!

    2024 Futball EB Magyarország szereplése: csalódás! De Rossi-nál jelenleg nincs jobb megoldás!

  • Kiesett lakása ablakán és meghalt Oroszország egyik vezető közgazdásza

    Kiesett lakása ablakán és meghalt Oroszország egyik vezető közgazdásza

  • Milyen lesz a jövő vakcinája?

    Milyen lesz a jövő vakcinája?

  • Augusztus havi véradások Komárom-Esztergom vármegyében

    Augusztus havi véradások Komárom-Esztergom vármegyében

  • Átvilágítás nélkül jöhetnek Magyarországra az orosz és fehérorosz vendégmunkások

    Átvilágítás nélkül jöhetnek Magyarországra az orosz és fehérorosz vendégmunkások

  • Gyakorlatilag mindenkit kirúgtak a Gattyán Györgyhöz köthető biatorbágyi üzemből

    Gyakorlatilag mindenkit kirúgtak a Gattyán Györgyhöz köthető biatorbágyi üzemből

  • Szokatlan időpontban készül rendkívüli bejelentésre a kormány

    Szokatlan időpontban készül rendkívüli bejelentésre a kormány

  • Évente tízmilliárdokba kerül tárolni az Orbán Viktor által két éve teljesen feleslegesen vett földgázt

    Évente tízmilliárdokba kerül tárolni az Orbán Viktor által két éve teljesen feleslegesen vett földgázt

  • Lukoil-ügy: az EU nem rohan Magyarország és Szlovákia segítségére

    Lukoil-ügy: az EU nem rohan Magyarország és Szlovákia segítségére

  • Elsüllyedt egy tartályhajó, több kilométeren keresztül húzza maga után az olajat

    Elsüllyedt egy tartályhajó, több kilométeren keresztül húzza maga után az olajat

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element