Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Tőke, munka, osztályharc

Vélemény
2023.06.15.
Profile picture for user Surányi István
Surányi István
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
10

Szalai Erzsébet „Tőke-munka viszony a magyarországi újkapitalizmus autoriter korszakában” címmel közölt tanulmányt a Mércében.

Szalai Erzsébet a címnél jóval szélesebb, nemzetközi spektrumú vizsgálódással a kizsákmányolás elleni harc új formáit keresi, az értelmiség befolyásának erősítésével, magyar és a nemzetközi viszonyok közt.

Az általános kitekintés miatt, továbbá, mert a mai magyar, a szerző szerint „neoliberális” (vajon mitől lenne az?) rendszer csak a kapitalizmusnak egy különösen perverz és üzemképtelenné váló változata (vajon miért „autoriter”, miért félünk a diktatúra szótól?), végül, mert a szerzőnek a magyar viszonyok leírásában e kis kivételekkel egyébként többé-kevésbé igaza van, külön az orbanisztáni állapotokkal nem foglalkozva, két észrevételt teszek:

1./ Minden alapot nélkülöz az az állítás, miszerint: "Ezért is indultak el értelmiségi tagjai közül néhányan (de jelentős társadalmi kisugárzás forrásává válva) a munkásság szerves értelmiséggé válása útján, és ez a folyamat veszélyeztetheti a fennállót."

Na mármost! Ki "indult el" és "miért vált jelentős társadalmi kisugárzás forrásává?" Miért, és milyen folyamat (!) ez, mely "veszélyezteti a fennállót"? Milyen jelei vannak "a munkásság szerves értelmiséggé válásának"? Erről a szerzőn kívül nem tud senki. Mellesleg nincs is értelme a mondatnak! Az értelmiség (tagjai közül néhányan) elindul(tak) a munkásság szerves értelmiséggé válásának útján? Szóval, hogy is van ez?

E kis fogalmazási zavartól függetlenül a szerző ugyanabba a hibába esik, mint, mondjuk annak idején Konrád György és Szelényi Iván (Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz), de említhetnénk az egész SZDSZ-t!
Évszázada elmúltak azok az idők, amikor kommunista és szociáldemokrata önképző- és olvasókörökben Marx, Kautsky, Bernstein, Lassalle és mások műveit elemezték, magyarázták a megjelent munkásoknak, tisztviselőknek. Ma már az emberek, messzire vezető (és itt újra ki nem fejtendő) okok miatt egyáltalán nem olvasnak, nemhogy társadalomelméleti fejtegetéseket, melyek lángra lobbantanák a forradalmi hangulatot, vagy akár erősítenék a közeg öntudatát, és cselekvésre ösztönöznék!

Az értelmiség belterjes fejtegetései nem gyakorolnak társadalmi méretekben releváns hatást, néhány (vagy akár több) érdeklődőt leszámítva jószerivel megmaradnak az „egymás közt, egymásnak írunk” keretein belül (és adott esetben jót polemizálnak egymással)! Ez az, amit a tárgy hivatás béli művelői nem tudnak, vagy nem akarnak tudomásul venni!

2./ Szalai velejéig marxista! Ami a marxizmust illetően nem baj, sőt helyes! Itt a „velejéiggel” vannak bajok!
Marx munkásságát kétfelé kell választani! Máig helytálló a kapitalizmus alapvető jellegzetességeit feltáró, berendezkedését bíráló gazdaság- és társadalomelmélete! Másból ma sem lehet kiindulni, ha a kapitalizmus lényegét akarjuk megragadni!

Másfelől viszont a kiút: a nemzetközi osztályharc, a proletáriátus győzelmes világforradalma, majd az osztály nélküli, kizsákmányolásmentes világrend – végleg az utópiák ködébe vész! Nem csak, és nem is elsősorban azért, mert a forradalom nem a legfejlettebb, hanem a legelmaradottabb országban győzött, és nem vált világméretűvé, tehát a kiinduló feltételnél az egész máris félresiklott. Nem is csak azért, mert Sztálin a cári sas helyébe ültetett vörös csillaggal takaródzva olyasmit művelt, aminek – bár semmi köze Marxhoz – a hatásai a közember szemében minimum hiteltelenítik, maximum népellenes bűntettek felbújtójának tekintik a marxizmus egészét, a kommunizmus pedig szitokszóvá vált.

Hanem azért is, amiről Marx szintén nem tehet, nem számolhatott vele – ő az adott társadalmi berendezkedésből, a kapitalista gyáripar felívelő szakaszának világából indult, abból indulhatott ki – a társadalom szerkezete totálisan megváltozott az elmúlt hetven évben, és osztályharcról többé nem lehet szó!
Ezzel szemben Szalai:

"Majd, ha létrejönnek a globális munkásosztály létrejöttének politikai és gazdasági feltételei, nos, majd akkor várható tőke és munka valódi téttel rendelkező összecsapása".

Ez a várakozás (is) az álmok birodalmába tartozik.

A marxista rendszerkritika elfogadása nem járhat együtt utópiák elfogadásával vagy hajkurászásával! A kettőt ketté kell választani! Marx jövőképe, az osztályharc – különösen az azóta eltelt másfél évszázad társadalmi átrendeződései folytán – egyértelműen idejét múlta.

A tőke-munka ellentéte megmaradt, csakhogy nem osztályszerkezeti alapon!

A munkavállalók (az egykori ipari munkásság) nagy, szerteágazó érdekeket képviselő masszává váltak, többek közt sokan közülük kisrészvényesekké, tehát profitérdekelt tőketulajdonossá is, jelentős hányaduk a kereskedelmi, szolgáltató szektorban helyezkedett el a termelőüzemek bezárása után, mely el is aprózta az erejüket. Fodrászként, s a többi, nincs olyan szervezett erő mögöttük, mint volt, mondjuk bányászként.
E jelentős változásokat azért nem lehet egy százhetven éves koncepció alapján negligálni!

Hogy sosem fog sor kerülni a Szalai által vizionált összecsapásra, az biztonsággal nem állítható, maximum – egyelőre minden alap nélkül – feltételezhető, bár amely társadalmi szerkezet egyszer megszűnt, az nemigen termelődik újjá, legalábis én nem tudok rá példát.

De, azt, hogy egyszer sor fog rá kerülni, csak hinni, remélni lehet, minden erre utaló jel nélkül. Építeni rá pedig szerintem tudományos igénnyel nem lehet.

A kapitalista kizsákmányoló társadalmi rend pillanatnyi ismereteink szerint kikezdhetetlen, nem látszanak azok az erők, azok a módszerek, melyek valamiféle kiutat mutatnának, a rendszer felszámolását, meghaladását jelentenék, valamiféle változás releváns motorjai lennének.

Sőt! A tőke és a munka, utóbbi, mint szavazó polgár, egyre szélesebb együttműködésben jelenleg éppen fasizálja a világot, Indiától Izraelig, Floridától Olaszországon, Spanyolországon, Ausztrián, Finnországon, Svédországon át Kelet-Európáig!

És félek tőle, hogy oda jutunk, ahol 1914-ben járt Európa, mikor is Jean Jaurès, Heinrich Mann, Einstein, Jászi Oszkár és néhány más értelmiségi magányos hangja ellenében a kardcsörtető, sovén nacionalizmus vált uralkodó, mindent elsöprő eszmévé, annak minden szörnyűséges következményével együtt.

ner
OSZTÁLYHARC
MUNKÁSOK
TŐKE
BEVÁNDORLÓK
NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE
vélemény
Profile picture for user Surányi István
Surányi István
Publikálva 2023.06.15. - 07:23
10
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • "A jelenlegi struktúrához nincs megfelelő humánerőforrás”

    "A jelenlegi struktúrához nincs megfelelő humánerőforrás”

  • Rejtélyes, életnagyságú Barbie-ház bukkant fel

    Rejtélyes, életnagyságú Barbie-ház bukkant fel

  • Újabb három hónapot kapott a betétek kamatstopja

    Újabb három hónapot kapott a betétek kamatstopja

  • Erős széllel érkezik a felfrissülés

    Erős széllel érkezik a felfrissülés

  • Dollárbaloldal 

    Dollárbaloldal 

  • Előkerült Prigozsin

    Előkerült Prigozsin

  • Az ácsi polgármester szerint hisztéria, ami a kínai katódgyárral kapcsolatban zajlik

    Az ácsi polgármester szerint hisztéria, ami a kínai katódgyárral kapcsolatban zajlik

  • Szijjártó jólértesült volt, de csak a kormánypárti újságíróknak

    Szijjártó jólértesült volt, de csak a kormánypárti újságíróknak

  • Nem szüntették meg a Prigozsin elleni eljárást

    Nem szüntették meg a Prigozsin elleni eljárást

  • Döntöttek a magyar nézők, ez volt a 10 legjobb film 2023 első felében

    Döntöttek a magyar nézők, ez volt a 10 legjobb film 2023 első felében

  • Nyomozás indult Orbán Viktor levelének ügyében

    Nyomozás indult Orbán Viktor levelének ügyében

  • Duplázta a megengedett sebességet Audi a 22-es úton

    Duplázta a megengedett sebességet egy Audi a 22-es úton

  • Csúnyán csapdába csalta magát a kormány az élelmiszerárstoppal

    Csúnyán csapdába csalta magát a kormány az élelmiszerárstoppal

  • Szerdán csökken a benzin ára

    Szerdán csökken a benzin ára

  • Állítólag Prigozsin atomfegyverekhez juthatott

    Állítólag Prigozsin atomfegyverekhez juthatott

  • Halálos szerek lephetik el a magyar drogpiacot

    Halálos szerek lephetik el a magyar drogpiacot

  • Már csak néhány napjuk maradt azoknak, akik elkerülnék a szochót a kamatokban

    Már csak néhány napjuk maradt azoknak, akik elkerülnék a szochót a kamatokban

  • A magyar a leggyengébb gazdaság Európában?

    A magyar a leggyengébb gazdaság Európában?

  • Júliustól jön a szigorítás a hitelfelvételnél, hajrázhatnak az igénylők

    Júliustól jön a szigorítás a hitelfelvételnél, hajrázhatnak az igénylők

  • Lesújtó, ami a Velencei-tónál zajlik

    Lesújtó, ami a Velencei-tónál zajlik

  • Blinken: Soha nem látott repedések keletkeztek Putyin rendszerén

    Blinken: Soha nem látott repedések keletkeztek Putyin rendszerén

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element